A kötelező legkisebb munkabér összege több társadalombiztosítási ellátás szabályozásában is viszonyítási alap. A nyugdíjakhoz kapcsolódóan három területen van különös jelentősége: a szolgálati idő megszerzésére irányuló megállapodásoknál, a szolgálati idő elszámolásánál, valamint a korhatár előtti ellátás mellett szerzett jövedelem éves határának meghatározásánál.
Ezeket a kérdéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról és azok fedezetéről rendelkező 2019. évi CXXII. törvény, továbbá a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról is rendelkező 2011. évi CLXVII. törvény szabályozza.
Mivel az érintett összegek a minimálbérhez kötődnek, annak módosulásával a fizetendő járulékok és az alkalmazandó értékhatárok is változnak.
Megállapodással is szerezhető szolgálati idő
A szolgálati idő hossza alapvetően befolyásolja, hogy valaki jogosult lesz-e nyugdíjra, és azt is, hogy mekkora ellátást állapítanak meg számára. Bizonyos feltételek mellett ez az idő megállapodás megkötésével is megszerezhető.
A társadalombiztosítási törvény, vagyis a Tbj. 48. §-a alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél az alábbi célokra köthető megállapodás:
- Nyugdíjjogosultságot biztosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére, ha nincs biztosítási jogviszony, vagy a biztosítás szünetel
- A felsőoktatásban, nappali rendszerű képzésben eltöltött idő szolgálati időként való elismertetésére, a doktoranduszképzést is beleértve.
- Az öregségi teljes nyugdíjhoz vagy résznyugdíjhoz hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati idő megszerzésére.
- Az 1998. évben, a gyermekgondozási segély időtartamával megegyező otthoni gondozási idő szolgálati időként történő elismerésére.
Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére az a nagykorú belföldi személy köthet megállapodást, aki nem saját jogú nyugdíjas, és nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Ez a lehetőség arra is kiterjed, akire a biztosítás nem vonatkozik, illetve akinek a biztosítása szünetel.
A járulékfizetést nem feltétlenül az érintettnek kell vállalnia: a kedvezményezett javára más személy vagy szervezet is megkötheti a megállapodást, átvállalva a befizetést.
A további három felsorolt esetben a megállapodás célja a szolgálati idő megszerzése.
Mennyibe kerül a megállapodás 2026-ban?
A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 22 százalék. A 2026-ban érvényes, havi 322 800 forintos minimálbérrel számolva ez 71 016 forint havi befizetést jelent.
Amennyiben a megállapodás szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére irányul, a járulék alapja legalább a minimálbér összege. Az érintett ennél magasabb összeget is választhat, és az után fizetheti meg a járulékot.
Ennek a későbbi nyugdíjszámításnál is jelentősége van: ha a megállapodást a minimálbért meghaladó összegre kötötték, akkor nyugdíjalapot képező jövedelemként ezt a magasabb összeget veszik figyelembe.
Más szabály érvényesül a nappali felsőoktatási tanulmányok idejének elismertetésénél, illetve az öregségi teljes vagy résznyugdíjhoz hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati idő megszerzésénél. Ezekben az esetekben kizárólag a minimálbér lehet a megállapodás alapja, magasabb összeg nem választható.
A nappali felsőfokú tanulmányok időtartama 1998. január 1-je előtt szolgálati időnek minősült. Az ezt követő időszak az öregségi nyugdíj szempontjából már nem számít automatikusan annak, megállapodással azonban erre az időre is szerezhető szolgálati idő.
Külön rendelkezés vonatkozik az 1998. évben, a gyermekgondozási segély időtartamával megegyező otthoni gondozásra. Ennek elismertetéséhez a megállapodás napján érvényes gyermekgondozási segély összegét alapul véve 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. A teljes befizetést a megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül, egy összegben kell teljesíteni.
Mikor ad szolgálati időt a megbízási szerződés?
A megbízási szerződés alapján végzett munka akkor keletkeztet biztosítási kötelezettséget, és ezáltal szolgálati időt, valamint a nyugdíjnál figyelembe vehető keresetet, ha teljesül az előírt jövedelmi feltétel.
A bemutatott szabály szerint a megbízási díjnak el kell érnie a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra számítva pedig ennek harmincad részét.
A 2026-os minimálbér alapján ez:
- Havi 96 840 forint.
- Naptári naponként 3 228 forint.
A tartós megbízási szerződésre eltérő szabály vonatkozik
A 2026-ban bevezetett tartós megbízási szerződés esetében nem a fenti jövedelmi küszöbhöz kötött rendelkezést, hanem az általános biztosítási szabályokat kell alkalmazni.
Részmunkaidőnél kevesebb idő számíthat a nyugdíj összegéhez
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén gyakori, hogy a munkavállaló keresete alacsonyabb a teljes munkaidőre meghatározott minimálbérnél. A fizetés ilyenkor a rövidebb munkaidő és a napi nyolcórás foglalkoztatás arányához igazodhat.
Az alacsonyabb kereset kisebb társadalombiztosítási járulékfizetéssel jár, ami a nyugdíj összegének meghatározásakor figyelembe vehető szolgálati időre is hatással van.
A nyugdíjtörvény 39. §-a szerint ilyen esetben arányosítani kell a szolgálati időt a tényleges kereset és a minimálbér egymáshoz viszonyított aránya alapján.
Fontos különbség van tehát a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összegének kiszámítása között. A jogosultság vizsgálatakor az érintett időszak teljes egészében szolgálati időnek számít, a nyugdíj összegének meghatározásakor azonban csak az arányos része vehető figyelembe.
Ennyit lehet keresni korhatár előtti ellátás mellett
A minimálbér a korhatár előtti ellátás mellett végzett munka éves kereseti határát is meghatározza. A 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha a társadalombiztosítási járulék alapját képező kereset meghaladja az adott év január 1-jén érvényes havi minimálbér tizennyolcszorosát.
A szüneteltetés a kereseti korlát átlépését követő hónap első napjától az év december 31-éig tart, de legfeljebb addig, amíg az érintett betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Ha az éves határ túllépése decemberben történik, már nem az ellátás szüneteltetése következik: a decemberre kifizetett ellátást vissza kell fizetni.
A 2026-ban alkalmazandó, havi 322 800 forintos minimálbérrel számolva az éves kereseti korlát 5 810 400 forint. Lényeges, hogy a korhatár előtti ellátás nem minősül nyugellátásnak. Emiatt az ilyen ellátás mellett dolgozókra nem alkalmazható a saját jogú nyugdíjasok keresőtevékenységénél érvényesülő járulékmentesség.
