Az adatok alapján egyértelmű, hogy a bankok egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a csalókkal. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint 2025 utolsó negyedévében mindössze 3 619 sikeres átutalásos visszaélést regisztráltak. Ez 2022 óta a legalacsonyabb érték, és közel harmadával kevesebb, mint az egy évvel korábbi 5 394 eset.
A károk összege is jelentősen csökkent: a csalók által megszerzett pénz 5,8 milliárd forintról 4,17 milliárdra esett vissza, ami nagyjából 28 százalékos mérséklődést jelent. A szakértő szerint ez világosan mutatja, hogy a banki biztonsági rendszerek komoly fejlődésen mentek keresztül.
A lakosság esetében még látványosabb a javulás
A háztartásokat érintő csalásoknál még erősebb a pozitív tendencia. Egy év alatt 35 százalékkal csökkent a sikeres visszaélések száma, negyedéves alapon pedig további 7 százalékos visszaesés látható. A negyedév során 3 356 alkalommal jártak sikerrel a csalók lakossági ügyfelek ellen.
A számok azt igazolják, hogy a 2025 júliusában bevezetett Központi Visszaélésszűrő Rendszer komoly előrelépést hozott. A bevezetése óta minden negyedévben 40 százalék feletti éves csökkenés tapasztalható a sikeres lakossági csalások számában.
Ennek eredményeként a lakossági károk összege 5 milliárd forintról 2,8 milliárdra esett vissza. Az egy ügyfélre jutó átlagos veszteség is csökkent: 13 százalékkal, 845 ezer forintra. Ugyanakkor van egy figyelmeztető jel is: aki mégis áldozattá válik, az egyre nagyobb összeget veszíthet. Ez részben annak köszönhető, hogy egyre gyakoribbak a befektetési csalások, ahol a magas hozam ígéretével nagyobb pénzeket csalnak ki az emberektől.
A cégek viszont egyre nagyobb veszélyben
Miközben a lakossági oldalon javul a helyzet, a vállalatoknál épp ellenkező irányú folyamatok láthatók. A cégek ellen elkövetett sikeres csalások száma több mint 25 százalékkal nőtt, és elérte a 231 esetet.
A kárérték még riasztóbb: több mint 1,2 milliárd forintot loptak el, ami majdnem a duplája az egy évvel korábbi összegnek. 2025 utolsó negyedévében már harmadszor fordult elő, hogy a vállalati veszteségek meghaladták az 1 milliárd forintot.
Egy-egy sikeres támadás során átlagosan 5,2 millió forintot vittek el a csalók, ami az év legmagasabb értéke. A rekordot továbbra is a 2024 eleji, mintegy 6 milliárd forintos Pepco-ügy tartja.
A támadások nagy részét már sikerül megállítani
A bankrendszer hatékonyságát jól mutatja, hogy egyre kevesebb támadás végződik tényleges veszteséggel. 2025 végére a csalási kísérleteknek már csak 37,9 százaléka járt ügyfélkárral.
Értékben még jobb a helyzet: hosszú idő után először 40 százalék alá csökkent az a rész, amely tényleges veszteségként jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a bankok már közel a támadott összegek 60 százalékát képesek megvédeni – ami különösen nagy eredmény, hiszen sok esetben maga az ügyfél is – akaratán kívül – közreműködik a csalás során.
Fordulat történt, de a veszély nem múlt el
A 2025-ös számok alapján egyértelműen látszik a trendforduló: a sikeres csalások teljes összege 31,1 milliárd forintról 19,6 milliárdra csökkent, ami közel 40 százalékos visszaesést jelent.
Ez már nem egyszerű javulás, hanem komoly változás a rendszer működésében. A bankok egyre hatékonyabban szűrik ki a visszaéléseket, és jelentősen csökkentik a károkat. Ebben azonban az ügyfelek tudatossága is kulcsszerepet játszik.
A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek: a csalók folyamatosan alkalmazkodnak, és egyre kifinomultabb módszerekkel próbálnak pénzhez jutni. Éppen ezért a jövőben nemcsak a technológiai védelem fejlesztése lesz kulcsfontosságú, hanem az is, hogy az emberek egyre tudatosabban kezeljék pénzügyeiket.
