Az igazi kérdés az, hogy mennyibe kerül egy kilowattóra, a lakásban ténylegesen hasznosuló hő, és mennyit kell költeni a szükséges rendszer kialakítására. Ugyanaz az energiahordozó más készülékkel, más tarifával és más állapotú ingatlanban eltérő eredményt ad.

Az alábbi összehasonlítás a 2026. október 10-én elérhető hivatalos díjinformációkra épül. Egyedi mérésű lakossági fogyasztást vizsgál, napelemes termelés nélkül. A számítások tervezési példák, nem egy konkrét ingatlan energetikai felmérését helyettesítő becslések.

Mit jelent egy „átlagos” 50 négyzetméteres téglalakás?

Az alapterület és a falazat anyaga önmagában nem határozza meg a fűtési költséget. Jelentős különbség lehet két azonos méretű téglalakás között attól függően, hogy melyik emeleten helyezkednek el, hány külső faluk van, milyen a nyílászárók állapota, és fűtik-e a szomszédos ingatlanokat.

Egy közbenső emeleti, több oldalról fűtött lakás kevesebb hőt veszíthet, mint egy földszinti saroklakás vagy egy szigeteletlen padlás alatt elhelyezkedő ingatlan. A belmagasság és a választott szobahőmérséklet szintén számít.

A számításhoz ezért évi 6000 kWh hasznos fűtési hőigényt feltételezünk. Ez 50 négyzetméterre vetítve 120 kWh/m² évente. Nem országos statisztikai átlag, hanem egyértelműen meghatározott összehasonlítási alap.

Érzékeltetésként: 3000 kWh éves hőigénynél a fogyasztásarányos költségek azonos tarifák és hatásfok mellett feleződnének, 9000 kWh-nál másfélszeresükre nőnének. Az alapdíjak és a beruházási költségek viszont nem így változnak.

Az elektromos fűtés két egészen eltérő megoldást jelent

A villanyradiátor, az olajradiátor, az elektromos kazán és a legtöbb elektromos fűtőpanel ellenállásfűtéssel működik. A lakáson belül felhasznált 1 kWh villamos energiából megközelítőleg 1 kWh hő keletkezik.

Ezek között lehet különbség a szabályozás pontosságában, a hőleadásban és a komfortérzetben. Egy hangzatos terméknév azonban önmagában nem teszi lehetővé, hogy ugyanannyi árammal többszörös hőmennyiséget állítsanak elő.

A fűtőklíma ezzel szemben levegő–levegő hőszivattyú. Villamos energiát használ arra, hogy a kinti környezetből hőt juttasson a lakásba. Ezért 1 kWh áram felhasználásával több kWh hőt is leadhat. A hőszivattyús és az ellenállásfűtés közötti jelentős fogyasztási különbséget az amerikai energiaügyi minisztérium műszaki tájékoztatói is bemutatják.

A példánkban 3,5-ös tényleges szezonális teljesítménytényezőt feltételezünk: a klíma a teljes vizsgált fűtési időszakban átlagosan 3,5 kWh hőt ad le 1 kWh villamos energiából.

Ez számítási feltételezés. A termékadatlap SCOP-értéke szabványos körülményekre vonatkozik; a lakásban elért eredmény a telepítéstől, az időjárástól, a szabályozástól és a használattól is függ.

Milyen gáz- és áramárakkal számolhatunk?

A szokásos, 20 m³/óra alatti gázmérővel rendelkező egyedi lakossági fogyasztóknál a kedvezményes gázdíj nettó 2,256 Ft/MJ, vagyis áfával 2,86512 Ft/MJ. A kedvezményes mennyiség feletti bruttó díj 22,002 Ft/MJ. A háztartási gázalapdíj éves összege megközelítőleg 11 674 forint.

A normál, A1-es villamosenergia-tarifa kedvezményes bruttó ára elosztási területtől függően nagyjából 35–36,4 Ft/kWh. A számításokban egyszerűsítve 36 Ft/kWh-val dolgozunk. A kedvezményes sáv feletti A1-es díj 70,104 Ft/kWh.

A H tarifa szintén területfüggő; a példában 23,52 Ft/kWh bruttó egységárat használunk. Ezek fogyasztásarányos végfelhasználói árak, az alapdíjak külön tételek.

Fontos, hogy a kedvezményes gáz- és áramkeret külön létezik. A lakossági földgáz alapkerete egy kedvezményes évre 63 645 MJ felhasználási helyenként, míg az A1-es áramfogyasztás kedvezményes éves mennyisége 2523 kWh. A gázkeretből a melegvíz-készítés és a főzés, az áramkeretből pedig a világítás és a háztartási gépek is fogyasztanak.

Mennyibe kerül ugyanannyi hő gázzal és árammal?

A korrekt összehasonlítás alapja a hasznos hő költsége. Gáznál figyelembe kell venni a fűtési rendszer veszteségeit, klímánál pedig a villamos energiával megmozgatott környezeti hőt.

A gázfűtéshez két feltételezett szezonális hatásfokot alkalmazunk: 90 százalékot és 80 százalékot. Ezek összehasonlító modellértékek; nem jelentik azt, hogy minden kazán vagy konvektor pontosan ilyen hatásfokkal üzemel.

Fűtési megoldás és feltételezés	Egy kWh hasznos hő fogyasztási költsége
Kedvezményes gáz, 90%-os szezonális hatásfok	11,46 Ft
Kedvezményes gáz, 80%-os szezonális hatásfok	12,89 Ft
Keret feletti gáz, 90%-os szezonális hatásfok	88,01 Ft
Villanyradiátor, 36 Ft/kWh áramárral	36,00 Ft
Villanyradiátor, 70,104 Ft/kWh áramárral	70,10 Ft
Fűtőklíma, 3,5-ös szezonális tényezővel, kedvezményes A1 árammal	10,29 Ft
Fűtőklíma, 3,5-ös szezonális tényezővel, keret feletti A1 árammal	20,03 Ft
Fűtőklíma, 3,5-ös szezonális tényezővel, H tarifával	6,72 Ft

Saját számítás a megadott bruttó tarifákkal. Az alapdíjakat, karbantartást és beruházást nem tartalmazza.

A táblázatból két fontos következtetés adódik. A kedvezményes gázzal nehezen versenyez az ellenállásos villanyfűtés. A megfelelően működő fűtőklíma viszont H tarifával kifejezetten kedvező lehet.

A keret feletti gáz esetében már más a helyzet: a példabeli magas gázár mellett akár az ellenállásfűtés fogyasztási költsége is alacsonyabb lehet. Ez azonban csak a magasabb ársávba eső gázmennyiséggel való összevetésre igaz, nem a teljes éves gázfogyasztásra.

A konkrét példa: mennyi az 50 négyzetméteres lakás éves fűtése?

Évi 6000 kWh hasznos hőhöz a 90 százalékos hatásfokú gázrendszernek körülbelül 6667 kWh gázenergiára, azaz 24 000 MJ-ra van szüksége. Ez 34,8 MJ/m³ fűtőértékkel és 1-es korrekciós tényezővel hozzávetőleg 690 köbméter földgáz.

Ugyanez villanyradiátorral körülbelül 6000 kWh áramot, a 3,5-ös szezonális tényezőjű klímával pedig körülbelül 1714 kWh áramot igényel.

Megoldás	Becsült éves fűtési fogyasztási díj
Gázfűtés, 90%-os hatásfok, teljesen kedvezményes gáz	68 800 Ft
Gázfűtés, 80%-os hatásfok, teljesen kedvezményes gáz	77 400 Ft
Villanyradiátor, teljesen kedvezményes A1 árammal – elméleti összevetés	216 000 Ft
Villanyradiátor, teljesen keret feletti A1 árammal	420 600 Ft
Fűtőklíma, teljesen kedvezményes A1 árammal	61 700 Ft
Fűtőklíma, teljesen keret feletti A1 árammal	120 200 Ft
Fűtőklíma, H tarifával	40 300 Ft

A klímás sorok 3,5-ös tényleges szezonális teljesítménytényezőt feltételeznek. A H tarifás sorban a teljes hőigény a kedvezményes fűtési idényre esik. Az összegek nem tartalmazzák az alapdíjakat, szervizköltségeket és a beruházást.

A teljesen kedvezményes villanyradiátoros sor csak az egységárak összehasonlítását szolgálja: 6000 kWh éves A1-fogyasztás normál esetben nem fér bele a 2523 kWh-s keretbe, ráadásul más háztartási fogyasztás is jelentkezik.

A gázfűtés példabeli 24 000 MJ-os fogyasztása viszont jóval az alapkeret alatt van. Ettől még ellenőrizni kell a teljes felhasználási hely fogyasztását és a kedvezmény számlák közötti elszámolását.

A háztartási gépek miatt a klíma sem feltétlenül olcsó normál tarifán

Tegyük fel, hogy a lakás fűtés nélkül évi 2000 kWh áramot használ. Egyszerű éves keretszámításban így 523 kWh kedvezményes mennyiség marad a fűtéshez.

A klíma 1714 kWh-s fűtési áramigényéből ekkor 523 kWh-t számolunk 36 forinttal, a fennmaradó körülbelül 1191 kWh-t pedig 70,104 forinttal. A fűtés becsült többletköltsége így 102 300 forint.

Ugyanilyen alapfogyasztás mellett a villanyradiátoros fűtés éves többletköltsége körülbelül 402 800 forint lenne.

Ebben a modellben tehát a normál tarifás klíma drágább a kedvezményes gáznál, a villanyradiátor pedig többszörös kiadást okoz. A H tarifás klíma 40 300 forintos fogyasztási díja ugyanakkor kedvezőbb marad.

Ez egyszerűsített éves költségbecslés. A tényleges villanyszámlákon a kedvezmény naparányos kiosztása, az elszámolási időszak és a fogyasztás időbeli eloszlása is számít. Az MVM tájékoztatója kifejezetten naparányos érvényesítést ír le.

Kinek jár H tarifa, és mire nem használható?

A H tarifa nem általános olcsó áram minden elektromos fűtőberendezéshez. Megfelelő hőszivattyús, illetve megújuló energiát hasznosító berendezéshez vehető igénybe, külön mérés és megfelelően kialakított áramkör mellett.

Egy hagyományos villanyradiátort vagy elektromos kazánt önmagában nem jogosít H tarifára az, hogy fűtésre használják.

Az MVM hálózati tájékoztatója a jogosult hőszivattyús készülékeknél mérsékelt égövre legalább 3,4-es SCOP-értéket említ. A konkrét berendezés elfogadhatóságát és a csatlakozás feltételeit az illetékes elosztónál kell ellenőrizni.

A kedvezményes H díjszabás október 15. és április 15. között alkalmazható. Ebben az időszakban nem vonatkozik rá az általános 2523 kWh-s kedvezményes fogyasztási korlát. A szezonon kívüli fűtés költségét külön kell számolni, mert akkor más elszámolás érvényesül.

Milyen hatékonyságtól olcsóbb a klíma a gáznál?

A határ egyszerűen kiszámítható: az áram egységárát el kell osztani a gázból előállított hasznos hő egységköltségével.

A 90 százalékos hatásfokú, kedvezményes gázfűtés példabeli költsége 11,46 Ft/kWh hő. Ehhez képest a klíma fogyasztási költsége H tarifával körülbelül 2,05-ös, 36 forintos A1 árammal 3,14-es, keret feletti A1 árammal pedig 6,12-es teljesítménytényező fölött lenne alacsonyabb.

Ezek matematikai összehasonlítási pontok, nem egy adott készülék várható teljesítményére vonatkozó ígéretek. Egy teljes szezon elemzésénél szezonális hatékonyságot kell használni; egy adott hideg napon a pillanatnyi COP és a rendelkezésre álló fűtőteljesítmény számít.

A katalógusban feltüntetett jó SCOP ezért önmagában nem elegendő a döntéshez. A készüléket a lakás hőveszteségére és a téli üzemi körülményekre kell méretezni.

Egyetlen klíma kifűti az egész téglalakást?

Egy nyitott elrendezésű lakásban könnyebb a meleg levegőt eljuttatni a használt terekbe, mint több, egymástól ajtókkal elválasztott szobában. A nappaliban elhelyezett beltéri egység nem garantál megfelelő hőmérsékletet a zárt hálószobában vagy a fürdőben.

Az összehasonlítás csak akkor korrekt, ha ugyanazokat a helyiségeket, ugyanarra a hőmérsékletre fűtjük. Ha klímával csak a nappali meleg, gázzal viszont az egész lakás, az alacsonyabb fogyasztás részben a kisebb komfortból eredhet.

Több beltéri egység, külön fürdőszobai fűtés vagy kiegészítő berendezés növelheti a beruházást és az üzemeltetési költséget. A légmozgás, a zaj, a kültéri egység elhelyezése és a leolvasztáskor keletkező víz elvezetése szintén része a műszaki tervezésnek.

Meglévő gázfűtés mellett megtérül a váltás?

Az alacsonyabb fogyasztási díj nem azonos a gyors megtérüléssel. A példában a H tarifás klíma a 90 százalékos hatásfokú gázfűtéshez képest évente körülbelül 28 400 forint fogyasztási költséget takarít meg.

Ha a klíma, a H tarifás mérőhely és a villamos munkák feltételezett többletberuházása 500 ezer forint, akkor a pusztán ebből számolt egyszerű megtérülés körülbelül 17,6 év. Ez szemléltető beruházási összeg, nem piaci árajánlat; a számítás nem tartalmaz karbantartási különbséget, finanszírozást vagy készülékcserét.

Más eredmény adódhat, ha a gázkészülék egyébként is cserére szorul, vagy a klímát nyári hűtés miatt már mindenképpen megvásárolnák. Ilyenkor a két valós alternatíva többletköltségét kell összevetni.

A gáz éves alapdíja csak akkor lehet megtakarítás, ha a gázszolgáltatást valóban megszüntetik. Ha a gáz megmarad főzéshez, meleg vízhez vagy tartalékfűtéshez, az alapdíjat továbbra is figyelembe kell venni. A H tarifás mérésnek is van saját alapdíja; a kazán villamosenergia-fogyasztását és mindkét rendszer karbantartását szintén hozzá kell adni a teljes költséghez.

Miért kevés önmagában a köbméterár?

A földgáz költség 2027-ben csak az egyik eleme a számításnak. Az 1 köbméter földgáz ára a számlázásban alkalmazott fűtőértéktől, korrekciós tényezőtől és ársávtól is függ, a lakásban hasznosuló hő pedig a rendszer hatásfokától.

A példabeli 34,8 MJ/m³ fűtőértékkel és 1-es korrekcióval egy köbméter kedvezményes gáz fogyasztási díja körülbelül 99,71 forint. Ebből azonban 90 százalékos hatásfok mellett csak körülbelül 8,7 kWh hasznos hő lesz.

Egy földgáz költség kalkulátor a várható gázszámla becslésében segíthet, a gáz–áram összehasonlításhoz azonban a hasznos hőigényt és az elektromos megoldás hatékonyságát is ismerni kell.

Egy már működő, kedvezményes kereten belül fogyasztó gázfűtést villanyradiátorra cserélni a bemutatott feltételek mellett jelentősen növelné a kiadást. H tarifás, jól méretezett fűtőklímával viszont csökkenhet a fogyasztási költség — a teljes beruházás gazdaságossága pedig a lakás adottságaitól és a meglévő rendszertől függ.

Gyakran ismételt kérdések

Gázzal vagy villanyradiátorral olcsóbb fűteni egy 50 m²-es lakást?

Kedvezményes földgáz és megfelelően működő gázfűtés mellett általában gázzal. A cikk 6000 kWh éves hőigényű példájában a gáz fogyasztási díja körülbelül 69–77 ezer forint, míg a villanyradiátoré a tarifamegosztástól függően több százezer forint.

A fűtőklíma olcsóbb lehet a gáznál?

Igen. A példabeli 3,5-ös szezonális hatékonysággal és H tarifával a klíma éves fogyasztási díja körülbelül 40 ezer forint. Normál, keret feletti A1 árammal viszont ugyanaz a klíma drágább lehet a kedvezményes gázfűtésnél.

Mennyi gáz szükséges egy 50 négyzetméteres lakás fűtéséhez?

A lakás hőigényétől és a rendszer hatásfokától függ. Évi 6000 kWh hasznos hőigény, 90 százalékos hatásfok, 34,8 MJ/m³ fűtőérték és 1-es korrekció mellett körülbelül 690 m³. A főzés és a melegvíz-készítés ezen felül fogyaszthat gázt.

H tarifával működtethető az elektromos fűtőpanel?

A hagyományos ellenállásfűtésű panel önmagában nem jogosult rá. A H tarifa megfelelő hőszivattyús vagy más, jogosult megújulóenergia-hasznosító berendezéshez és külön kialakított méréshez kötődik.

Érdemes azonnal lecserélni a működő gázfűtést?

Nem feltétlenül. A várható éves megtakarítást össze kell vetni a készülék, a szerelés, az esetleges mérőhely-átalakítás és hálózatbővítés költségével. Egy működő rendszer kiváltása és egy eleve szükséges fűtéskorszerűsítés gazdaságossága eltérhet.