Mennyi lesz a nyugdíjkorhatár, amikor az én időm jön el?

A jövőt egyikünk sem látja, azonban a tendenciákat érdemes figyelni, és ezekből megpróbálhatunk következtetéseket levonni. Kezdjük ott, hogy Magyarország lakossága csökken. Az az ország történetében az eddigi legmagasabb népesség 10,71 millió fő volt 1980-ban, azóta pedig több mint 900.000 ember „tűnt el” az országból: jelenleg az ország népessége 9,77 millió fő. Az előrejelzések szerint ez népességcsökkenés a 21. század harmadik évtizedében is folytatódni fog. Az ENSZ adatai alapján 2050-ig Magyarország népessége 12,3 %-kal 8,5 millióra fog csökkenni, ezzel a világ 14. leggyorsabban fogyó országa vagyunk. Európából a „top 20-as” listában szerepel még Bulgária (22,5%-os csökkenés), Litvánia (22,1%-os csökkenés), Lettország (21,6%), Ukrajna (19,5%), Szerbia (18,9%), Bosznia és Hercegovina (18,2%), Horvátország (18%), Moldovai Köztársaság (16,7%), Albánia (15,8%), Románia (15,5%), Görögország (13,4%), Észtország (12,7%), Lengyelország (12%), Portugália (10,9%), Észak-Macedónia (10,9%) és Olaszország (10,1%). Ebből látszik, hogy egy erős régióbeli jelenségről van szó.

A növekvő átlagéletkor és a csökkenő népesség két érték, amelyek arra utalnak, hogy egyre kevesebb aktívan kereső embernek kell eltartania egyre több nyugdíjast a jövőben. Ez semmiképpen nem túl jó hír: alapvetően növekvő nyugdíjkorhatárral és csökkenő nyugdíjjal számolhatunk. Nézzük az utóbbi évek változásait.

Az 1952 előtt született személyeknek, akik 2014. január 1-je előtt mentek nyugdíjba, a nyugdíjkorhatár 62 év volt, ez születési évenként fél évvel kitolódott, tehát egy 1953-ban született személy 63 évesen vonulhatott nyugdíjba, egy 1955-ben született 64 évesen, és az 1957-ben vagy utána születettek 65 évesen.

Ilyen irányú növekedés reméljük, még egyszer nem jön el, mert ez azt jelentené, hogy az 1988-ban születettek 81 évesen mehetnek csak nyugdíjba… Erre azért nem kell számítani, de arra igen, hogy az állami nyugdíjak összege olyan mértékű lesz, hogy kizárólag ezekből nem fogunk tudni megélni.

Jelenleg az EU-ban a magyarországihoz hasonló és ennél valamivel magasabb értékeket kapunk: Csehországban a 2036-ban nyugdíjba vonulók életkora 65 év lesz, Ausztriában 2033-ban szintén, míg Hollandiában és Olaszországban 2022-ben, Franciaországban 2023-ban, Belgiumban 2030-ban, Németországban 2031-ben 67 év a nyugdíjba vonulási idő. Két ország döntött a 67-es szám emeléséről: Dánia és Nagy-Britannia, ők 68 évet céloztak be, 2030-ra és 2046-ra.

Ha tehát Európát vesszük alapul, láthatjuk, hogy ha a következő 20-25 évben vonulunk nyugdíjba, valószínűleg 67-70 éves korunkban érjük majd el az öregségi nyugdíj korhatárát. Arra is számítsunk, hogy mivel az utóbbi időben a legtöbb nyugdíjkedvezmény megszűnt, valószínűleg ezek „maradéka” sem fog túlélni… Ha azonban a közeljövőben vonulnánk nyugdíjba, a hölgyek előnyben vannak: nőknek létezik korkedvezményes nyugdíj: 40 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek, attól függetlenül, hogy milyen életkorúak. Ebbe legfeljebb 8 év gyermeknevelést is be lehet számítani, így 32 év munkaviszonyra van szükség.

Jogosult leszek a nyugdíjra?

Először is nézzük, hogy egyáltalán jár-e majd nekünk a nyugdíj. Amikor elérjük az öregségi nyugdíj korhatárát, az öregségi nyugdíj az az összeg lesz, amelyet idős korunkban a munkával töltött éveink (és az ekkor befizetett járulékok) után kapjuk majd, az államtól. Akkor vagyunk jogosultak az öregségi nyugdíjra, ha két kritériumnak megfelelünk. Ezek az életkorunk és a megfelelő szolgálati idővel való rendelkezés.

Ez a hivatalosan (!) munkával eltöltött évek száma. És mennyi a minimum? 20 év. Ennyi szolgálati időre van szükségünk, hogy öregségi nyugdíjra számíthassunk. Ha ez nincs meg, de 15 év szolgálati időnk megvan, akkor öregségi résznyugdíjra vagyunk jogosultak.

Azonban nem minden munka teremtetett egyenlőnek: KATA-s vállalkozóként, az 50.000 Ft-os havi adó befizetésével például egy év mindössze 0,61%-ának felel meg. Tehát 3 év „katázás” kevesebb mint 2 évnek számít! Ez egyébként egy romló tendencia: a KATA 2018-ban 250 nap szolgálati viszonyt ért, 2019-ben 231 napot, 2020-ban és 2021-ben pedig már csak 222 napot. Ennek oka az 50.000 Ft-os összeg változatlansága, de a minimálbér emelkedése.

Milyen nyugdíjösszegre számíthatok?

Ahogy már említettük, a jövőt (természetesen) nem látjuk előre, de több módszer is van arra nézve, hogy a nyugdíjunkat kiszámíthassuk. A legrészletesebb, de egyben legbonyolultabb módszer a Magyar Államkincstár online nyugdíj-kalkulátora. Ez a nyugdíj-kalkulátor előzetes tájékozódást nyújt, ügyfélkapu regisztráció nélkül is elérhető, és az öregségi nyugdíj összegének kiszámítására használható. Az itt kiszámolt összeg nem egy hivatalos érték, erre később hivatkozni nem lehet a nyugdíj-megállapítási eljárás során. Ennek a kalkulátornak a használata azonban elég időigényes.

Ha egyszerű nyugdíjszámítás a célunk, akkor jó megoldás lehet egy nem állami szerv által működtetett nyugdíjkalkulátor, ahol mindössze néhány kattintásra és összeg beírására van szükség, hogy egy hozzávetőleges számot kapjunk. Először is üssük be a születési évünket (1967 és 1996 között választhatunk éveket) és nettó [ez a kézhez kapott] fizetésünket (itt 150.000 és 1.000.000 forint között változik a skála). Itt is természetesen egy hozzávetőleges értéket fogunk kapni.

És hogyan működik ez az egyszerű kalkulátor?

Az ONYF (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság) hivatalos kalkulátora alapján készült, de jóval kevesebb adattal dolgozik, így a becslés szerepe itt nagyobb. A megadott nettó fizetést a kalkulátor először bruttósítja, majd ebből kiszámolásra kerülnek a különböző adók és járulékok. A jövőbeli fizetésekre vonatkozóan 3%-os inflációval számol a program, a most hatályban lévő adózási szabályokat alkalmazza, és a már fentebb említett népességcsökkenést figyelembe véve a szolgálati időhöz tartozó szorzószámot 2030 után 0,5-1,5%-kal csökkenti.

A kalkulátor azt veszi alapul, hogy egyetem, vagy valamilyen más elfoglaltság után, 23 évesen kezdtünk el dolgozni. Ha ennél hamarabb kezdtünk dolgozni, a valós összeg valamivel a kalkulátorénál magasabb, ha ennél később, valamivel alacsonyabb lesz. A kalkulátor 65 éves nyugdíjazással számol, tehát 42 év szolgálati idővel és azt feltételezi, hogy 21 hónapig szünetelt a munkaviszonyunk életünkben (a jelenlegi három hónapos álláskeresői időszakot feltételezve tehát 7-szer kerestünk munkát ennyi ideig).

A kalkulátort évente egyszer frissítik, május-június környékén, amikor kijönnek az új valorizációs szorzószámok. Ezen kívül akkor is, ha nagyobb változás adódik a nyugdíjszámításban.