Házassági perek illetéke, költsége 2024
- A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.
- Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 15 000 forint.
A felet - ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is - illetékfeljegyzési jog illeti meg a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt. Ez a kedvezmény csak az illeték előzetes lerovása alól mentesít, és a kedvezményezett a pervesztessége esetén köteles lesz az illetéket az államnak megtéríteni.
A bíróság megkísérli a felek békítését
Házassági bontóperben bíróság a per bármely szakaszában, különösen a perfelvételi tárgyaláson, megkísérli a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ebben az esetben a felek perköltség megtérítésére nem kötelesek.
Válás esetén 2024-ben a bíróság a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmény mérlegelése alapján határoz.
Az eljárási költségekre egyebekben az általános szabályokban foglaltak az irányadók a következők szerint.
A bírósági peres eljárásért illetéket kell fizetni 2024-ben is.
Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Az utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság utóbb erre kötelez.
A polgári peres eljárásban az illetékszámítás alapja a per tárgyának - az eljárás megindításakor fennálló - értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.
Ha a per tárgyának az értéke nem állapítható meg (például azért mert az igény nem pénzben kifejezhető összeg) az illeték számításának alapja a járásbíróság előtt 350 000 forint, törvényszék előtti fellebbezési eljárásban 300 000 forint.
Az előbbiek szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint. Az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 8%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint; végzés elleni fellebbezés esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 300 000 forint.
A perköltség a félnél - a perben vagy azt megelőzően - a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.
Perköltség például a tanúdíj, a szakértői díj, az egyéb közreműködő díja, az ügyvédi munkadíj.
A bíróság a felszámított perköltség viseléséről jellemzően az eljárást befejező határozatban dönt. A bíróság meghatározza a perköltség összegét és a megtérítésére köteles személyt annak megfizetésére kötelezi. Főszabály szerint a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg. Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg. A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmény mérlegelése alapján határoz.
Mikor és hogyan kell megfizetni az eljárási illetéket?
Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni (mint például a tárgyi illetékfeljegyzési jog esetén). Az utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság utóbb erre kötelez.
A bírósági eljárási illeték leróható illetékbélyeg útján.
A bírósági eljárásban elektronikus úton eljáró fél az illetéket az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül vagy az illetékes bíróság Kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára átutalással fizetheti meg.
Utóbbi esetben annak a törvényszéknek a Magyar Államkincstárnál vezetett - a bíróságok központi honlapján közzétett - illeték-bevételi számlájára történő átutalással teljesíthető a fizetés, amelynek az illetékességi területén a perben eljáró bíróság található.
A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani.
Ha a keresetindítási határidő legalább 31 nap és a bírósági eljárás kezdeményezésekor fizetendő illeték összege az 500 000 forintot meghaladja, az eljárási illetékkötelezettség önadózással is teljesíthető.
Meddig tart egy polgári peres eljárás?
A bírósági polgári peres eljárás lefolytatásának időtartama függ a per tárgyának összetettségétől (felperesi kereset, alperesi viszontkereset, beszámítási igények terjedelmétől), a jogvita eldöntéséhez szükséges előkérdések tisztázásától, a bizonyítási szükséglet terjedelmétől (adott esetben nagyszámú tanú meghallgatásának, kiterjedt tárgykörű szakértői bizonyítás szükségességétől), perorvoslati eljárások igénybevételétől (fellebbezés, felülvizsgálat).
Mindezekre tekintettel nem határozható meg olyan objektív határidő, amely az eljárás megindításához viszonyítva a jogerős döntés meghozatalának végső időpontját kijelölné. Az eljárásjogi szabályozás ugyanakkor olyan kereteket szab, amelyek rugalmasan - az adott ügy sajátosságaihoz igazodva - biztosítják az eljárás ésszerű időben történő lefolytatását.
A Pp.-ben rögzített általános intézkedési kötelezettség szerint a bíróságnak - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egy-egy a beadvány bírósághoz történő érkezésétől, a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, vagy az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől számított legkésőbb harminc napon belül meg kell tennie az adott beadvány, illetve körülmény alapján szükségessé váló intézkedéseket.
Azokban a perekben, amelyekben a bíróság a kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határoz, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb tizenöt nap.
A bíróságnak az ítéletét annak meghozatalától számított legkésőbb harminc napon belül írásba kell foglalnia és az írásba foglalást követő három napon belül el kell rendelnie annak kézbesítését. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap. Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosulttal szemben lejárt, az elsőfokú bíróság a fellebbezést a per összes irataival együtt nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
Mikor kötelező a jogi képviselet?
A házassági perek a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. Járásbíróság előtt nem kötelező a jogi képviselet, a fél választhat, hogy kizárólag személyesen, vagy meghatalmazott útján (aki nem csak jogi képviselettel hivatásszerűen foglalkozó személy lehet), vagy jogi képviselővel jár el.
A perben a természetes személy fél képviseletében meghatalmazottként a következő személyek járhatnak el:
a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
b) a fél hozzátartozója,
c) a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője,
d) akit erre jogszabály feljogosít.
Meddig változtathatok a jogvita érdemét érintő kérelmeimen?
A Pp. az elsőfokú eljárás tekintetében osztott perszerkezetet alkalmaz, azt két szakra osztja: perfelvételi szakra és érdemi tárgyalási szakra. A perfelvételi szak funkciója a jogvita tartalmi kereteinek meghatározása, ami a per előkészítését szolgálja.
A perfelvételt lezáró végzés bíróság általi meghozatalának az a legfontosabb joghatása, hogy a perfelvétel lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset és ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére. A keresetváltoztatás a perfelvétel lezárását követően, az érdemi tárgyalási (bizonyítási) szakban például akkor engedhető meg, ha az a fél önhibáján kívüli okhoz kapcsolódik.
Pernyertesség esetén hogyan lehet hozzájutni a megítélt követeléshez?
A jogerős bírósági döntés alapján kerülhet sor - szükség szerint, önkéntes teljesítés hiányában - a követelés teljesítésének bírósági végrehajtás útján történő kikényszerítésére. Ha a határozatban megjelölt teljesítési határidő eredménytelenül telik le, a jogosult bírósági végrehajtási eljárást kezdeményezhet. A bírósági végrehajtás polgári nemperes eljárás keretei között valósul meg.
