Mit fizetünk a havi részszámlákban?
Részszámlázásnál a szolgáltató az éves leolvasások között jellemzően 11 havi számlát állít ki. Ezek alapja a várható fogyasztás, ezért az összegük nem feltétlenül egyezik meg az adott hónapban ténylegesen elhasznált gáz árával.
Két elterjedt megoldás van:
- Egyenletes részszámlázásnál a becsült éves fogyasztást nagyjából egyenlő havi mennyiségekre osztják. Ez kiszámíthatóbb havi fizetnivalót ad.
- Hőmérsékletfüggő részszámlázásnál a várható fogyasztás a fűtési időszakhoz igazodik: télen nagyobb, nyáron kisebb mennyiséggel számolnak.
A részszámla tehát előzetes elszámolás. A tényleges éves fogyasztást az éves mérőleolvasás után lehet összevetni azzal, amennyit addig kiszámláztak.
Mi történik az éves leolvasás után?
Az éves elszámoláskor a két leolvasás közötti teljes időszakot újraszámolják. Megállapítják az összes elfogyasztott gáz mennyiségét, kiszámítják az időszakra járó kedvezményes mennyiséget, majd meghatározzák a teljes időszak díját.
Ebből levonják az előző 11 részszámla forintban kifejezett összegét. A különbség jelenik meg az elszámolószámlán. Ezért a 12. számla nem egyszerűen a tizenkettedik hónap gázfogyasztásának ára: az egész éves elszámolás rendezése.
Egy leegyszerűsített példa megmutatja a lényeget:
| Tétel | Példa |
|---|---|
| A teljes elszámolási időszak újraszámolt díja | 240 000 Ft |
| Az előző 11 részszámlában már kiszámlázott összeg | 198 000 Ft |
| Az elszámolószámlán fennmaradó különbség | 42 000 Ft |
A példa csak a számítás menetét szemlélteti. Ha az előző számlák összege meghaladja az újraszámolt éves díjat, az elszámolás eredménye túlfizetés is lehet.
Hogyan számít bele a kedvezményes gázmennyiség?
A lakossági fogyasztóknak egy kedvezményes évre, augusztus 1-jétől a következő év július 31-éig, felhasználási helyenként 63 645 MJ, azaz legalább 1729 köbméter földgáz biztosított kedvezményes áron. A köbméterben kifejezett pontos mennyiség a gáz fűtőértékétől függ; az elszámolásnál ezért a megajoule-ban megadott mennyiség a fontos. A kedvezményes mennyiség feletti fogyasztást magasabb áron számolják el.
Az éves leolvasás időpontja azonban sok háztartásnál nem július 31. Lehet például tavasszal vagy ősszel. Így a két leolvasás közötti időszak átnyúlhat két különböző kedvezményes évbe. Az éves elszámolásnál ezért nem pusztán azt nézik, hogy „jár-e egy teljes éves keret”, hanem azt is, az elszámolt napokra mennyi kedvezményes mennyiség jut. Ha az éves leolvasás és a kedvezményes év vége nem esik egybe, az adott időszakra járó, még el nem számolt kedvezmény nem vész el: azt a későbbi éves elszámolásban rendezik.
Miért szerepelhet magasabb ár egy havi részszámlán?
Egyenletes részszámlázásnál a számlázott gázmennyiség általában a várható éves fogyasztás egytizenketted része. A havi számlában figyelembe vett kedvezményes mennyiség viszont az adott számlázási időszak napjainak számához igazodik.
Emiatt egy rövidebb hónapban – különösen februárban – előfordulhat, hogy a számlán magasabb árú tétel is megjelenik, akkor is, ha a várható éves fogyasztás csak kevéssel marad a kedvezményes határ alatt. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a háztartás éves szinten elveszítette a kedvezményt. Az éves elszámolás a teljes időszak fogyasztását és kedvezményét ismét összeveti.
Miért lehet mégis nagy összegű az elszámolószámla?
A leggyakoribb ok, hogy a tényleges fogyasztás magasabb lett a részszámlák alapjául vett becslésnél. Például hidegebb tél, hosszabb otthon tartózkodás vagy új gázkészülék miatt több gáz fogyhatott, mint amennyit a havi számlák előre tartalmaztak.
A fizetendő összeg akkor is megugorhat, ha a tényleges fogyasztás nagyobb része kerül a kedvezményes mennyiség feletti árkategóriába. Fordított esetben, ha a háztartás a becsültnél kevesebbet fogyasztott, az éves elszámolás csökkentheti a fizetnivalót, vagy túlfizetést mutathat.
Mit érdemes ellenőrizni a számlán?
Az éves elszámolószámlát négy adat alapján lehet a legkönnyebben megérteni:
- Melyik időszakra szól? Nézzük meg a kezdő és a záró dátumot.
- Mennyi volt a két mérőállás közötti tényleges fogyasztás? Ellenőrizzük a feltüntetett mérőállásokat és a leolvasás módját.
- Hogyan oszlott meg a fogyasztás a két árkategória között? Ez mutatja meg, mekkora mennyiséget számoltak kedvezményes, illetve magasabb áron.
- Mennyi volt a már kiszámlázott 11 részszámla összege? Ezt vonják le a teljes időszak újraszámolt díjából.
A legfontosabb különbség tehát: a havi részszámla a várható fogyasztás alapján készül, az éves elszámolószámla pedig a leolvasott fogyasztás és az időszakra járó kedvezmény alapján rendezi a teljes évet. Ezért lehet a 12. számla összege egészen más, mint egy megszokott havi részszámláé.
