Áprilishoz képest májusban gyakorlatilag nem módosultak a lakáshitelek kamatai, ugyanakkor éves összehasonlításban már emelkedést tapasztalt a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakportál. Az emelkedő lakásárak miatt a vásárlók egyre gyakrabban döntenek magasabb hitelösszeg felvétele mellett, hogy fedezni tudják a növekvő költségeket.

Lakáshitel-kamatok alakulása májusban

A BiztosDöntés.hu kalkulátora szerint 2025. május elején a 20 millió forintos lakáshitel kamata – 10 évre rögzített vagy végig fix kamatozással, 20 éves futamidő mellett, 450 ezer forintos igazolt nettó jövedelemmel – 6,18% és 7,99% között mozog. Ez havi 146 370 és 168 547 forint közötti törlesztőrészletet, valamint 35,2 és 40,5 millió forint közötti teljes visszafizetést eredményezhet. Megfelelő bankválasztással így akár 5,3 millió forintos megtakarítás is elérhető a teljes futamidő alatt.

Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu szakértője arra is felhívja a figyelmet, hogy a hitelkamatokat jelentős mértékben befolyásolja az igazolt jövedelem nagysága. Ezen felül az energiatakarékos ingatlanokra egyes esetekben kedvezőbb kamatot kínálnak a pénzintézetek.

Például, ha a jövedelem 600 ezer forint, akkor a 20 milliós lakáshitelt akár már 5,85%-os kamattal is meg lehet szerezni. Ez havi 142 494 forintos törlesztőt, illetve 34,2 millió forintos teljes visszafizetést jelent.

Árak stagnáltak, de éves viszonylatban nőtt a kamat

A szakértő szerint áprilishoz képest nem történt jelentős elmozdulás a kamatszintekben. Csupán a CIB Bank Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelének kamata emelkedett egyetlen bázisponttal. Az elmúlt egy év távlatában azonban már érezhető a drágulás.

450 ezer forintos igazolt jövedelemmel a vizsgált kilenc pénzintézet közül csak a Gránit Bank, a MagNet Bank és az UniCredit tartotta változatlanul kamatát (6,18%, 6,30%, illetve 6,95%). Ezzel szemben az Erste, a CIB, a Raiffeisen, az MBH, a K&H és az OTP Bank emelt az áraikon.

600 ezer forintos jövedelemmel még összetettebb a kép: a CIB Banknál például a kamat 6,39%-ról 5,85%-ra csökkent, míg a Gránit, a UniCredit és a MagNet megtartotta a korábbi kamatszintet, a többi pénzintézet viszont drágított.

A vásárlók alkalmazkodnak a magasabb lakásárakhoz

Miközben a kamatok nem csökkentek, az ingatlanok ára jelentősen nőtt 2024-ben – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint országos szinten 15% fölötti volt az emelkedés. Budapesten 14,3%, vidéki városokban 13,8%, a községekben pedig 18,4%-os áremelkedés történt.

A szakértő elmondása alapján a vásárlók egyre nagyobb összegű lakáshiteleket vesznek fel, hogy lépést tudjanak tartani az árakkal. Ennek hatására 2025 februárjára a lakáshitelek átlagos szerződéses összege megközelítette a 20 millió forintot, míg 2024 elején még csak 14,6 millió forint volt ez az érték.

A magasabb hitelösszegek és a stagnáló vagy enyhén emelkedő kamatok együttesen magasabb havi törlesztőrészleteket eredményeznek. A hitelfelvevők ennek kompenzálására gyakran a futamidő meghosszabbítása mellett döntenek. Az MNB adatai szerint a használt lakásra felvett hitelek esetében az átlagos futamidő 19,6 évről 20,3 évre nőtt, míg új lakásoknál 21 évről 21,6 évre emelkedett.

Mi várható a közeljövőben?

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint 2025-ben tovább nőhet a felvett lakáshitelek átlagos összege – mind a használt, mind az új építésű ingatlanok esetében –, mivel az ingatlanárak emelkedésének egyelőre nincs jele, hogy megállna.

A lakáshitelkamatok rövid távú csökkenésére azonban kevés az esély, mivel a jegybanki alapkamat mérséklése – amely közvetve befolyásolja a hitelek árazását – jelenleg nem szerepel a Magyar Nemzeti Bank napirendjén. Ennek oka a továbbra is magas maginfláció, az ingadozó forintárfolyam és az országkockázat óvatos megítélése.

Enyhülést hozhat azonban, hogy a lakáshitelek mögött álló pénzforrás beszerzési költsége – amit a 10 és 20 éves BIRS mutatók jeleznek – csökkent. A 10 éves BIRS jelenleg 6,37%, míg a 20 éves 6,55%, ami mindkét esetben az idei legalacsonyabb érték. Ha ez a trend tartósnak bizonyul, akkor az a piaci lakáshitelek kamatainak csökkenése irányába hathat.

A jelenlegi helyzetben egyre fontosabbá válik az államilag támogatott hitelek szerepe, ugyanakkor ezek súlya várhatóan csökkenni fog, mivel a jogosultak köre korlátozott. Ezt mutatja az is, hogy míg 2024 februárjában a támogatott hitelek a lakáshitelpiac 25%-át tették ki, addig 2025 februárjában már csak 20%-át.