Pontosan tisztában kell lennünk tehát a megtakarítandó pénzösszegek gyakoriságával, valamint azok nagyságával. Emellett nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az eltervezett ütemtervhez mindig tartsuk magunkat.

Rövid bejegyzésünkben annak kapcsán igyekszünk támpontot nyújtani, hogy a rendelkezésre álló megoldások közül milyen megtakarítási forma választása lehet az ideális a számunkra.

Alapvető tudnivalók a megtakarítási formákról

Kis hazánkban leginkább az alacsony kockázattal járó megtakarítási formák örvendenek nagy népszerűségnek. Ez az elenyésző mértékű rizikófaktor jelent ugyanis egyfajta biztosítékot arra, hogy a nehezen megteremtett pénzből lehetőség szerint ne vesszen el semmi.

Persze az alacsony kockázat rendszerint csekély hozammal jár együtt. Márpedig nem árt észben tartanunk, hogy a jelenlegi 3-3,5%-os infláció mértékével legalább egyenlő hozamot kellene elérnünk ahhoz, hogy a megtakarításunk valóban plusz pénzt termeljen.

Érdemes tehát ezzel a gondolkodásmóddal szemlélni az elérhető megtakarítási formákat.

Amennyiben alacsony a kockázattűrő képességünk

Ebben az esetben a legtöbb bank kínálni fog a számunkra megtakarítási számlát. A hozam rendszerint 0,2-0,4% között alakul, vagyis a 3-3,5%-os infláció mellett -3% körüli lesz az eredmény, nem számolva az utalások járulékos költségeivel. Ennél valamivel jobb kondíciókat kínálnak a bankbetétek a számlavezetési, illetve utalási költségek figyelembe vétele nélküli átlagos -1,75%-os várható reálhozammal.

Az egyik legnépszerűbb megtakarítási formának az állampapír számít. Kétéves viszonylatban a 3,25%-os hozam már elegendő arra, hogy az infláció mértékét fedezze, így a pénzünk legalább nem veszít az értékéből.

Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy a közhiedelemmel ellentétben az állampapír sem mentes a kockázattól. Ugyanis a hozamok bármely oknál fogva történő változása esetén a kötvény értéke is módosulni fog.

Megtakarítások magasabb kockázattal

Magasabb kockázati szinttel járó megtakarítási formák kapcsán az egyik lehetséges opció a részvények piaca. Az itt elérhető magasabb hozam egyben több hozzáértést, illetve befektetett időt és energiát is igényel.

A kockázat csökkentésének érdekében egyrészt a legalább tíz éves távlatban történő lekötések, másrészt a diverzifikálás, vagyis az egyszerre legalább 10-15 részvénybe való befektetés lehet ideális megoldás.

Adóoptimalizálási szempontból lehet még ideális választás az 5 év leteltével a megtakarításokon megtermelt hozamot teljes egészében adómentesen kínáló Tartós Befektetési Számla, vagy a tárgyévi befizetett személyi jövedelemadó után állami támogatást nyújtó Nyugdíj-előtakarékossági számla is.


Pénzügy