Az OpenClaw nem egy hagyományos chatbot: képes önálló feladatokat ellátni, például naptárakat kezelni, e-maileket előkészíteni vagy üzeneteket küldeni. Emellett tartós memóriát épít, így hosszú távon emlékszik a felhasználó szokásaira és preferenciáira, és a napi teendőkben is támogatást nyújt.
A fejlesztést 2025 novemberében kezdte Peter Steinberger, kezdetben Clawdbot néven, majd 2026 januárjától vált OpenClaw-vá, és rövid idő alatt az AI-világ egyik legvitatottabb jelenségévé vált. Az OpenClaw egy digitális asszisztens, ami a mindennapi adminisztratív feladatokban dolgozik helyettünk, és egyben kísérleti terep az önállóan tanuló AI-ügynökök világában.
Üzleti szempontból újszerű megközelítés: „folyamatos tanulás

Az OpenClaw egyik legnagyobb újítása az úgynevezett kontinuális tanulás. A rendszer nem egyetlen beszélgetés kontextusában működik, hanem tartós memóriát épít: külön fájlokban tárolja a felhasználóval kapcsolatos információkat, a hosszú távon releváns tudást, valamint a napi interakciók naplóit. Ezeket minden új munkamenet elején feldolgozza, így az asszisztens idővel egyre „személyesebbé” válik.
Ez a megközelítés üzleti szempontból is figyelemre méltó: az AI-ügynökök fejlődése abba az irányba mutat, hogy nem eszközök, hanem kvázi digitális munkatársak lesznek, amelyek képesek hosszabb távú kontextusban gondolkodni.
Adatvédelem: kontrollérzet vagy hamis biztonság?
Az OpenClaw egyik vonzereje, hogy saját infrastruktúrán is futtatható, akár felhőben, akár helyben telepített nyelvi modellekkel. Ez elméletileg nagyobb kontrollt ad az adatok felett, és lehetővé teszi, hogy az érzékeny információk ne kerüljenek külső szolgáltatókhoz.
Ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez a kontrollérzet könnyen megtévesztő lehet. Bár az adatok fizikailag a felhasználó környezetében maradnak, a rendszer működési logikája új típusú biztonsági kockázatokat hordoz.
A „halálos hármas”
A kiberbiztonsági közösségben egyre gyakrabban emlegetik az úgynevezett „Lethal Trifecta” (halálos hármas) fogalmát az AI-ügynökök kapcsán. Ez akkor áll fenn, ha egy rendszer hozzáfér érzékeny adatokhoz, nem megbízható tartalmakkal is kapcsolatba kerülhet és képes külső kommunikációra.
Az OpenClaw mindhárom feltételt teljesíti. Ez elméletileg lehetővé teszi, hogy rosszindulatú tartalmak – például egy ügyesen megfogalmazott üzenet vagy bővítmény – rávegyék az AI-t bizalmas információk kiadására. A projekt fejlesztői maguk is hangsúlyozzák: „nincs tökéletesen biztonságos konfiguráció”.
Miért kockázatos a fogyasztók számára?
Ahogy minden AI-rendszernél, az OpenClaw használata is jelentős biztonsági kockázatot hordoz. Simon Willison, nyílt forráskódú fejlesztő tavaly alkotta meg a „Lethal Trifecta” fogalmát az AI-ügynökök kapcsán, és az OpenClaw mindhárom feltételt teljesíti. Ez azt jelenti, hogy egy rosszindulatú szereplő megtévesztheti az AI-t, és érzékeny információkat csikarhat ki belőle.
Tapasztalt AI-felhasználók és fejlesztők bizonyos védelmi mechanizmusokat beállíthatnak, de az átlagfelhasználónak nem érdemes alábecsülni a kockázatot. Bár az OpenClaw fejlesztője folyamatosan dolgozik a biztonságon, nincs tökéletesen biztonságos konfiguráció – különösen a fogyasztók számára. Ez egy izgalmas és innovatív eszköz, de mint minden új technológiát, óvatosan kell kezelni, és akik nem ismerik a prompt injection típusú támadásokat, érdemes megvárniuk, amíg a technológia érettebbé válik.
Mit jelent ez a vállalatok számára?
Üzleti környezetben az OpenClaw jelenleg nem tekinthető vállalati szintű megoldásnak. Hiányoznak belőle az olyan alapvető elemek, mint a szerepkör-alapú hozzáférés-kezelés, a formális auditnaplók vagy az adatvesztés-megelőzési mechanizmusok. Szakértők ezért azt javasolják, hogy vállalati rendszerekhez, ügyféladatokhoz vagy szellemi tulajdonhoz ne csatlakoztassák ellenőrzés nélkül.
Forradalmi irány, de korai fázisban
Az OpenClaw jól mutatja, merre halad a mesterséges intelligencia fejlődése: az egyszerű chatbotoktól az önállóan tanuló, cselekvő ügynökök felé. Ugyanakkor üzleti szempontból ez még kísérleti terep, ahol az innováció tempója messze meghaladja a biztonsági és szabályozási keretek fejlődését.
A vállalatok számára az üzenet egyértelmű: az AI-ügynökök világa közeleg, de a bevezetésnél a lelkesedést érdemes óvatossággal és kockázatelemzéssel párosítani.

















