A szakemberek szerint az okoseszközök – például egészségügyi applikációk és okosórák – adatai révén a biztosítók a jövőben célzottabban mérhetik fel a kockázatokat, ami új irányokat nyithat a termékfejlesztésben és a prevencióban is.

A Pénzkultúra Alapítvány a Canada Sales Congress-szel együttműködésben idén a Balatonfüredi Kongresszusi Központban rendezte meg a VII. Életbiztosítási Csúcstalálkozót, ahol a szakma legismertebb nemzetközi szereplői – többek között Tony Gordon, Jim Ruta és Solomon Hicks, az MDRT (Million Dollar Round Table) tagjai – osztották meg tapasztalataikat. A kongresszus célja a hazai életbiztosítási értékesítés nemzetközi szintre emelése volt.

Kihívások a magyar piacon

Közép-Kelet-Európában az emberek 80%-a a szerencsére bízza az életét. Az elmúlt évek válságai – a COVID-járványtól a magas inflációig – ráirányították a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a magyar családok pénzügyi biztonsága.

„A legtöbb magyar család anyagi biztonsága teljesen a kereső személyektől függ. Ha velük bármi történik, a család könnyen bajba kerülhet” – mondta Solymár Attila, a Pénzkultúra Alapítvány alapítója.

A Gallup International kutatóintézet a Vienna Insurance Group (VIG) megbízásából készített reprezentatív felmérése szerint a közép-kelet-európai lakosság – Magyarországot is beleértve – 80%-a nem gondol arra, mi lesz vele, ha baleset éri, és bízik abban, hogy az állam fedezi a költségeket, ha valami miatt munkaképtelenné válik. A nemzetközi kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 58%-a igényt tart pénzügyi tanácsadásra, amit Havas Gábor, az UNION Biztosító elnök-vezérigazgatója biztatónak tart.

„A pénzügyi tanácsadás jellegéből adódóan személyes, emberi konzultációt igényel. Mint az élet más területén, az ügyfél e tekintetben is tájékozódhat a digitális térben, de ettől még nem válik szakértővé. Ezért hiszünk a biztosításközvetítő szakma hosszú távú szükségességében, a saját személyes értékesítési csatornák intenzív továbbfejlesztése hozzáadott értéket teremt a társadalom számára” – emelte ki a szakember.

Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési divízióvezetője szerint a társadalom elöregedése is komoly kihívást jelent. „Az aktív népesség egyre kevésbé képes eltartani az idősebbeket, ezért fontos, hogy mindenki előre gondolkodjon, és megtakarítson időskorára, de a tapasztalatainkból az látszik, hogy jellemzően későn kezdünk el takarékoskodni” – mondta. A KSH adatai szerint a 65–69 éves korosztály aktivitási aránya 2009 és 2024 között 4,8 százalékról 15 százalékra emelkedett, ami jól mutatja, hogy egyre több nyugdíjas kénytelen tovább dolgozni.

Kiváltható-e a tanácsadó munkája a mesterséges intelligenciával?

A kongresszus egyik kiemelt témája a mesterséges intelligencia szerepe volt. A jövőben a biztosítók képesek lehetnek a viselhető eszközök – például okosórák és egészségügyi applikációk – adatainak felhasználására a kockázatfelmérésben, de a szakemberek egyelőre nem tartanak attól, hogy az AI kiváltja a munkájukat.

Márta Róbert, a Generali Biztosító igazgatósági tagja szerint az AI már most is komoly segítség az értékesítésben. „Mi több mint tíz éve használjuk a mesterséges intelligenciát ajánlatkészítésre, és az egyre növekvő digitális igények kielégítésében is kulcsszerepet játszik.

A fiatal generáció elvárja a gyors és átlátható kiszolgálást – az AI pedig segít ebben” – mondta, majd hozzátette: „Ha az adatvédelemre odafigyelünk, az okoseszközöknek fontos szerepe lehet az életbiztosításban. Egy stroke-ra hajlamos ember például időben kaphat jelzést arról, hogy szüksége lehet kiemelt kockázati biztosításra.”

Tabutémából nyílt beszélgetés

A szakemberek szerint az öngondoskodás hiánya nemcsak egyéni, hanem társadalmi probléma is. „A nyugati országokban a polgárosodás gyorsabban ment végbe, de a pénzügyi tudatosság nem követte ezt a folyamatot. A legtöbben ma is a ‘mi baj történhet’ állapotában élnek, és nem gondolnak bele, mi lesz velük, ha a családfenntartóval bármi történik. Ez a hozzáállás hosszú távon az egész társadalom gazdasági és mentális állapotát befolyásolja” – hangsúlyozta Solymár Attila, a Pénzkultúra Alapítvány alapítója.

„Ha életbiztosítási közvetítőként szeretnénk hozzájárulni az emberek biztonságérzetének és pénzügyi jólétének javításához, figyelembe kell vennünk a bizalom kérdését, a generációk eltérő gondolkodását a pénzügyi megtakarításokról és a kockázatvállalásról, valamint számolnunk kell a mesterséges intelligencia és az új szabályozások által teremtett kihívásokkal is” – tette hozzá.

A balatonfüredi kongresszus egyedülálló lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar szakemberek a világ legjobbjaitól tanuljanak ezekben a témákban. Ez nemcsak az iparág fejlődését segíti, hanem végső soron a magyar családok biztonságát is erősíti.