Emiatt több biztosító nem is vállalja ilyen épületek biztosítását, mások akár dupla akkora díj mellett kínálnak fedezetet, miközben számos speciális feltételt is támaszthatnak – hívja fel a figyelmet az Insura.hu.
A biztosításközvetítő társaság által elvégzett piacelemzés szerint az egyes biztosítók nyaralókra igen eltérő mértékű, 5-95 százalékkal magasabb díjakat kínálnak az állandóan lakott ingatlanokéhoz képest. Egy olyan szereplő van csupán, amely valamivel alacsonyabb díj mellett vállal fedezetet, ám ők csupán a biztosítási összeg 50 százalékáig térítik a felmerülő kárt. Több piaci szereplőnél ugyanakkor nem is köthető ilyen biztosítás. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) pedig egyáltalán nem alkalmazhatók a nyaralókra.
Az elemi károk (például a tető sérülése), illetve a meghibásodások (például egy csőtörés) azért jelentenek magasabb kockázatot, mert azokat sokszor csak jóval később észlelik, így a keletkező kár a sokszorosa is lehet annak, ami állandó lakó jelenlétében felmerülhet.
A nagyobb betöréses kockázat miatt a nyaralók esetében a biztosítók általában magasabb szintű minimális védelmi szintet írnak elő. Több társaság feltételei között szerepel például az, hogy csakis olyan elektronikai jelzőrendszert fogadnak el, amelyet 15 percen belüli kiszállást garantáló távfelügyeletbe is bekötöttek.
A nyílászárók védelmére általában csak MABISZ által minősített biztonsági lakatot lehet alkalmazni. A megszabott minimális védelmi szintet el nem érő helyszíneken az ingóságokban keletkező betöréses károkat a biztosítók nem térítik.
Az ingóságok esetében is számos korlátozással szembesülhet a tulajdonos. A kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek), illetve készpénz nem biztosíthatók, de egyes biztosítók a napkollektor, napelem, vagy akár garázsban tartott jármű esetében sem kínálnak fedezetet. Külterületen fekvő ingatlan esetében pedig az általános ingóságok biztosítását is korlátozhatják.
„A magasabb díjak és speciális korlátozások ellenére is mindenképpen megéri biztosítani a nyaralókat, hiszen esetükben nem csupán a káresemény bekövetkezésének magasabb a kockázata, hanem az egyes károk összege is a többszöröse lehet az átlagnak – hangsúlyozza Dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója. – Gondoljunk csak arra, hogy egy csőtörés esetén az elfolyó víz akár hónapokig is rongálhatja az ingatlant, illetve annak környezetét, de egy elhúzódó tetőbeázás is súlyos járulékos károkkal járhat. Egy átlagos nyaralóbiztosítás éves díja az Insura.hu idei adatai szerint 37 600 forint, ami szinte láthatatlan összeg a lehetséges kárösszegekhez viszonyítva.”
Jelenleg folyamatosan zajlik a nyaralóövezetek elnéptelenedése, ezért ebben az időszakban a szokásosnál nagyobb a nyaralóbiztosítások iránti érdeklődés. A biztosításkötés folyamatát érdemes mielőbb elindítani, mivel a biztosítók bizonyos fedezetek esetén (általában 15 vagy 30 napos) várakozási időt kötnek ki, vagyis ilyenkor nem azonnal válik teljessé a biztosítási védelem.
„Továbbra is rendszeresen előfordul, hogy spórolási célból a biztosításkötéskor lakottként tüntetik fel az ingatlant. Ez azonban a lehető legrosszabb megoldás, mivel ha a biztosító a kárfelmérés során egyszerűen, például a közműszámlák alapján bizonyítani tudja, hogy az épületet valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárkifizetést megtagadhatja – figyelmeztet az Insura.hu vezérigazgatója. – Aki spórolni szeretne a díjon, sokkal jobban jár, ha egy összehasonlító oldalon választ az ajánlatok között: a fedezeti körtől és a különféle limitektől függően akár három-négyszeres eltérés is lehet az egyes biztosítók díjai között.”
Egy ingatlan főszabályként akkor tekinthető lakottnak, ha abban évente legalább 270 napot életvitelszerűen eltöltenek.
