Ezzel az összesen 241 ezer budapesti lakásban, továbbá 7 ezer közületi, vállalati és intézményi fogyasztónál immár teljeskörűen üzemel a fűtés.

A fűtésindítás 3160 épület esetében (ami az ügyfelek 90 százalékát fedi le) már helyszíni beavatkozás nélkül történt, a távfelügyeleti diszpécserközpont segítségével.

A szolgáltatás üzembiztonsága érdekében a FŐTÁV szakemberei már a tavaszi fűtésleállást követően megkezdték a mostani fűtési időszakra való felkészülést.

Ennek részeként a BKM tulajdonában lévő hőforrások esetében ellenőrizték a hőtermelő berendezéseket és a tüzelőanyag-ellátó rendszereket.

Az ellenőrzéseket követően elvégezték a rendszeres és előírt karbantartásokat és a szükséges hibajavításokat. A szolgáltatás átmeneti szüneteltetését is igénylő munkálatokat a FŐTÁV mindenhol elvégezte, és szeptember 15.-ére, a jogszabályban rögzített időpontra, fűtésszolgáltatásra kész állapotra hozta a teljes fővárosi távhőrendszert. 

A Budapesti Közművek a fővárosi távhőhálózat fejlesztésére, rekonstrukciójára, valamint a szolgáltatás biztonságát célzó kisebb felújítási, karbantartási munkákra az év végéig bezárólag összesen 8,8 milliárd forintot fordít 2026-ban.

Emellett több olyan projekt tervezése is zajlik, melyeknek kivitelezése 2027-ben vagy a későbbi években valósul meg. A fővárosi távhőrendszeren végzett korszerűsítések és fejlesztések annál is inkább fontosak, mert a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 MW új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz.

Ez a többlet teljesítmény megfelel Szeged teljes távhőigényének. 

A fűtési idény kezdetén rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy a teljeskörűen bekapcsolt budapesti távfűtés a fűtött ingatlanok környezetében semmilyen többlet-környezetterhelést nem eredményez, ami – a hagyományos fűtőberendezésekkel szemben – különösen a sűrűn lakott városrészek levegőminősége szempontjából fontos és előnyös.

Ezen felül a budapesti távhőrendszerek már ma is évente mintegy 200 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg.