A nyugdíj megállapításakor fontos kérdés, hogy mely összegeket ismerik el keresetként. A munkabér mellett bizonyos ellátások, megállapodásban rögzített járulékalapok, sőt egyes régi foglalkoztatási formákhoz rendelt összegek is szerepet kaphatnak.
Ezeket az eseteket részletezi a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 14. §-a, amely a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtási szabályainak része. A rendelkezések megértéséhez mindenekelőtt két fogalmat kell különválasztani: a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet és a ténylegesen megállapított nyugdíjat.
Mit jelent a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset?
Az öregségi nyugdíj összege alapvetően az elismert szolgálati időtől és a nyugdíjalapot képező havi átlagkeresettől függ. Az átlagkereset meghatározásának kiindulópontját főszabály szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj kezdőnapjáig megszerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetek adják.
Ezeket jogszabály szerinti levonásokkal és kereseti szinthez igazítással dolgozzák fel. Az így meghatározott átlagból, az esetleges további korrekciókkal és a szolgálati időhöz tartozó százalékkal számítják ki az ellátást. Egy beszámítható jövedelem tehát nem ugyanekkora összeggel növeli a havi nyugdíjat.
A rendelet idézett szakasza elsősorban azt tisztázza, hogy különleges élethelyzetekben milyen összeget kell a számítás kiindulópontjának tekinteni.
Megállapodás alapján fizetett járulék: az alapul szolgáló összeg számít
Aki szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére irányuló megállapodást köt, annak az érintett időszakára azt az összeget kell keresetként figyelembe venni, amely után a megfelelő járulékot fizeti.
Fontos különbség, hogy a befizetett járulék és a járulék alapjául szolgáló jövedelem két külön összeg.
Egy szemléltető példában, ha egy megállapodás alapján havi 300 ezer forint után történik a járulékfizetés, akkor a kereseti adat kiindulópontja a 300 ezer forint. Ezután még a nyugdíjszámítás további szabályait is alkalmazni kell.
A rendelkezésből nem következik, hogy bárki tetszőleges múltbeli időszakot vagy tetszőleges összegű nyugdíjat vásárolhat magának. Ez a bekezdés az adott megállapodással érintett időszak kereseti beszámítását rendezi; a megállapodás megkötésének feltételei külön kérdést jelentenek.
Egy régi mellékállás keresete is számíthat
Külön szabály vonatkozik azokra, akiket 1997. január 1-je előtt a főfoglalkozásukban a teljes törvényes munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztattak. Esetükben a mellékfoglalkozásból származó keresetet is figyelembe kell venni a havi átlagkereset meghatározásakor.
Ez például olyan élethelyzetben lehet lényeges, amikor valaki a kilencvenes évek elején részmunkaidős főállás mellett másik munkát is vállalt.
A döntő feltétel a főfoglalkozás rövidebb munkaideje. Az idézett rendelkezés nem jelenti azt, hogy minden, 1997 előtti mellékállásból származó bevétel automatikusan beszámítható.
Akit ez érint, annak érdemes ellenőriznie, hogy a régi munkaviszony, a munkaidő és a mellékfoglalkozás kereseti adatai megfelelően szerepelnek-e a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló iratokban.
Baleseti járadék: a korábbi járulékplafon felett is figyelembe vehető
A korábbi szabályozásban létezett nyugdíjjárulék-fizetési felső határ. Az idézett rendelkezés ehhez kapcsolódó kivételt is tartalmaz.
A 2013. január 1-je előtti időszakokra, a törvényben meghatározott keresetek megállapításánál, a figyelembe veendő baleseti járadékot a járulékköteles kereseten felül akkor is be kell számítani, ha az együttes összeg meghaladja az éves járulékfizetési felső határt.
Ennek gyakorlati jelentősége, hogy a plafon elérése önmagában nem indokolja az egyébként beszámítandó baleseti járadék elhagyását.
Ez ugyanakkor nem általános felmentés minden korábbi kereseti korlát alól: kifejezetten a rendelkezésben megjelölt baleseti járadék kezelésére vonatkozik.
Baleseti rokkantsági nyugdíjnál külön összeggel számolnak
Más szabály érvényesül, ha a beszámítható keresettel azonos időszakra baleseti rokkantsági nyugdíj is járt.
Ilyenkor a rendelet szerint az érintett időtartamra a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell figyelembe venni. Ebből tehát nem következik a korábban folyósított baleseti rokkantsági nyugdíj teljes összegének hozzáadása a keresethez.
A megfogalmazás régebbi ellátási formát nevesít. Nem helyes automatikusan kiterjeszteni minden olyan mai ellátásra, amelyet megváltozott munkaképesség miatt folyósítanak.
A gyermeknevelési és álláskeresési ellátásoknál kedvező szabály is működik
A rendelet a nyugdíjtörvényben felsorolt egyes ellátások és juttatások beszámítására is utal. Ilyen többek között az álláskeresési járadék, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díja.
A kapcsolódó törvényi rendelkezés fontos védelmet tartalmaz: az ott felsorolt összegeket csak akkor kell figyelembe venni, ha ez az igénylő számára kedvezőbb. Ezért egy alacsonyabb összegű ellátásból nem lehet automatikusan arra következtetni, hogy az rontani fogja a nyugdíjalapot.
Ha az ellátás beszámítása indokolt, a rendelet 15. §-ának megfelelő számítási szabályait is alkalmazni kell. A folyósított összeget tehát nem lehet minden esetben változatlanul hozzáadni a keresetekhez.
Régi foglalkozásoknál a jogszabályban rögzített jövedelem lehet az alap
A rendelet olyan történeti helyzeteket is kezel, amikor a járulékalapot a tényleges bevételtől függetlenül, konkrét összegben határozták meg. Példaként a háztartási alkalmazottakat és az egyéni gazdálkodókat említi.
Az 1992. március 1-je előtti időszakra ilyen esetben a jogszabályban rögzített összeget kell keresetnek tekinteni. A rendelkezés kifejezetten kimondja, hogy ezt a keresetet a 15. § szerinti csökkentés nélkül kell figyelembe venni.
Az 1992. február 29-ét követő, ilyen jellegű időszakokban, ha az igénylő nem rendelkezik tényleges jövedelemmel, az adott jogviszony fennállása alatt érvényes, külön jogszabály szerinti minimálbér szolgál keresetként. Erre már alkalmazni kell a 15. § szerinti csökkentést.
Itt az akkori minimálbérről van szó, nem a nyugdíjigénylés évében érvényes összegről. A szabály emellett nem jelenti azt, hogy minden kereset nélküli időszakra automatikusan minimálbért írnak jóvá.
Ugyanezt a szabályrendszert rendeli alkalmazni a jogszabály az átlagszámítási időszak bizonyos további történeti eseteire: a szigorított javító-nevelő munkában töltött időre, valamint arra az időszakra, amikor a szakszövetkezeti tag 1992. március 1-je előtt társadalombiztosítási járulékot fizetett.
Külföldi érintettségnél szakmai átlagkereset is szerepet kaphat
A nemzetközi vonatkozású ügyek egyik különleges esete, amikor egy nemzetközi egyezmény szakmai átlagkereset alkalmazását írja elő.
Ilyenkor a kiindulópont az a szolgálati időként figyelembe vehető munkakör, amelyet az igénylő a leghosszabb ideig töltött be. Ha ehhez nem áll rendelkezésre megfelelő adat, hasonló munkakör keresetét kell alapul venni.
A számításnál a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közölt országos kereseti átlag számít. Az irányadó időpont a magyar és a külföldi nyugellátás megállapításának időpontja közül a korábbi. A 2013 előtti időszakra a rendelet a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt is korlátként rögzíti.
Ez nem minden külföldön dolgozó emberre vonatkozó általános képlet. Alkalmazásának feltétele, hogy az érintett nemzetközi egyezmény kifejezetten szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő.
Mely adatokat érdemes ellenőrizni nyugdíjigényléskor?
Az érintett élethelyzetekben különösen hasznos lehet a megállapodások, a járulékfizetési igazolások, a régi munkáltatói kereseti adatok és a baleseti ellátásokról szóló határozatok áttekintése.
A részmunkaidős főállás mellett végzett régi mellékfoglalkozásnál a munkaidő és a kereset adata egyaránt lényeges. Megállapodás esetén pedig azt kell tisztázni, milyen összeg után történt a járulékfizetés.
A rendelet felsorolt szabályai nem új, mindenkinek járó nyugdíjemelést vezetnek be. A nyugdíj megállapításakor alkalmazandó kereseti szabályokat részletezik, amelyek az érintetteknél érdemben befolyásolhatják a számítás eredményét. Ezért a szolgálati évek mellett a hozzájuk tartozó kereseti adatok pontosságára is figyelmet kell fordítani.
