Az egynapos betéti kamat így összezárt az alapkamattal, az előbbit az eszköztár egyszerűsítése érdekében az MNB szeptember végén kivezeti, a monetáris politika pedig új szakaszba lép.
Az MNB közleménye szerint a szigorú monetáris kondíciók változatlanul szükségesek az árstabilitás fenntartható elérése érdekében. A globális dezinflációt övező – elsősorban az olajárak emelkedése által okozott – kockázatok megjelenése és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt óvatos monetáris politikát indokol.
A Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és ezek alapján dönt a monetáris kondíciók módosításáról.
Részletek
A kockázati környezet külső feltételei között bár az utóbbi hetekben megugrottak a gáz- és áramárak, továbbra is érdemben elmaradnak az év eleji szintekhez képest, az európai és hazai gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő.
A nemzetközi befektetői hangulat romlott, amit a nagy jegybankok magas kamatok hosszabb ideig való fenntartása melletti elköteleződései okoztak, amit a fejlett piaci hozamok emelkedése kisért. Továbbra is belátható közelségben van a Fed kamatemelési ciklusának vége, míg az EKB elérte azt.
A belső feltételek közül a hazai devizapiac kisebb kilengéseket mutatott, de sikerült szűk sávban stabilizálódnia, stabil maradt az állampapírpiac, az aukciókon megfelelő a kereslet, valamint érdemi javulás után pozitívba fordult a folyó fizetési mérleg egyenlege, ugyanakkor az uniós forrásokhoz való hozzáférés még nem következett be.
A korábbi üzenetek szerint jegybank a továbbra kiemelten figyeli, hogy a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérlegben folytatódnak-e a pozitív tendenciák, tartós marad-e a cserearány javulása, fennmarad-e a piaci stabilitás a deviza-, az állampapír-, és a swappiacokon, valamint hogyan alakulnak a jegybanki kamatpolitikák és a befektetői kockázatvállalás.
Az MNB a legutóbbi prognózisában a korábbi 16,5-18,5%-os sávról 17,6-18,1% közé szűkítette idei inflációs várakozását, míg a jövő évit – főként az üzemanyagok jövedéki adóemelése, valamint az olajárak emelkedésének áthúzódó hatása miatt – 3,5-5,5%-ról 4-6% közé emelte. Az idei GDP növekedési előrejelzését 0-1,5%-ról -0,5-0,5% közé, a jövő évit pedig 3,5-4,5%-ról 3-4%-ra rontotta
Kilátások
Mivel a jegybank várakozásai, valamint a várakozásunk szerint is, az év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésére számítunk, ami decemberre 11%-ra mérséklődhet.
A kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 6%-ra csökkenhet az alapkamat. A kamatcsökkentés azonban a korábbi várakozásunknál némileg lassabb, elnyújtottabb lehet, mivel egyrészt az üzemanyagárak megugrása miatt az infláció, másrészt a fejlett piaci jegybankok magasabb kamatok hosszabb ideig való fenntartása melletti elköteleződése által okozott nemzetközi hangulatromlás óvatosságot indokolnak.
Az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem várunk jelentősebb gyengülést a forint árfolyamában. Egyrészt a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának.
Másrészt a kamatcsökkentési ciklust, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok. Harmadrészt a jelenlegi inflációs prognózisok alapján az év végére pozitív lehet a reálkamat, a várhatóan meredeken csökkenő infláció az elvárt hozamot is csökkenti. Negyedrészt a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása a kockázati felárak szűkülését eredményezheti. A forintot ugyanakkor az elmúlt hetekben gyengítette a fejlett piaci hozamemelkedések miatti nemzetközi hangulatromlás, azonban átmeneti kisebb kilengés után stabilizálódni tudott a forint árfolyama.
