A munkahelyteremtés motorját ezúttal főként az egészségügy, a közlekedés és raktározás, valamint a kiskereskedelem adta. Az egészségügyben 37 ezer, a közlekedés és raktározás területén 30 ezer, míg a kiskereskedelemben 22 ezer új állás jött létre. Ezzel szemben az IT-szektorban 13 ezer, a feldolgozóiparban pedig 2 ezer munkahely szűnt meg. A munkanélküliségi ráta közben 4,3 százalékon maradt, ami tovább erősíti azt a képet, hogy az amerikai gazdaság lassul ugyan, de a foglalkoztatás még stabil lábakon áll.
A piacokat azonban nemcsak a munkaerőpiaci adatok, hanem az iráni konfliktus is erősen mozgatja. Donald Trump és Irán ismét elutasította egymás legfrissebb békejavaslatait, miközben a felek egyre nehezebben próbálják fenntartani a tíz hete tartó, eleve törékeny tűzszünetet. Trump közösségi médiás bejegyzésében „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte Teherán válaszát, és azzal vádolta Iránt, hogy csak időt akar nyerni.
Sajtóértesülések szerint Irán korábban azt ajánlotta, hogy nagy dúsítású uránkészletének egy részét harmadik országnak adná át, ám nem lenne hajlandó felszámolni nukleáris létesítményeit. Emellett garanciákat kért volna arra is, hogy az átadott anyagot visszakapja, amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak. Teherán később tagadta ezt az értelmezést, és hangsúlyozta: azonnali tűzszünetet, befagyasztott pénzeszközeinek felszabadítását, az amerikai olajszankciók feloldását, valamint saját ellenőrzést szeretne a Hormuzi-szoros felett.
A Hormuzi-szoros kérdése különösen érzékeny, hiszen a térség a globális olajszállítás egyik legfontosabb útvonala. Egyelőre nem látszik, hogy a diplomáciai adok-kapok közelebb vinné a feleket a szoros teljes újranyitásához. Trump korábban a szoros átjárhatóságát követelte, és cserébe az iráni kikötők blokádjának feloldását ajánlotta a későbbi nukleáris tárgyalásokért. Az elutasító amerikai nyilatkozat után az olajpiac azonnal reagált: a Brent hordónkénti ára 104 dollár fölé ugrott.
A geopolitikai feszültségek az európai kamatkilátásokat is bonyolítják. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint a túl korai és a túl késői kamatemelés egyaránt káros lehet a gazdaság számára, ezért a döntés időzítése kulcsfontosságú. Lagarde jelezte: a jegybanknak még több időre és friss adatra van szüksége ahhoz, hogy pontosan felmérje az iráni események gazdasági és inflációs hatásait.
A jelenlegi piaci árazások alapján az EKB akár már júniusban kamatot emelhet, és az év során összesen 2-3 kamatemelésre is sor kerülhet. A Bloomberg friss elemzői felmérése hasonló pályát vetít előre: az elemzők júniusra és szeptemberre várnak emelést, míg a decemberi döntés kimenetele továbbra is bizonytalan.
A kép tehát egyszerre feszült és ellentmondásos: az amerikai munkaerőpiac még ellenálló, az olajárakat a közel-keleti konfliktus hajtja felfelé, Európában pedig egyre erősebb a kérdés, hogy az inflációs kockázatok miatt meddig várhat még az EKB. A következő hetekben a piacok számára nemcsak a gazdasági adatok, hanem a diplomáciai nyilatkozatok is meghatározóak lehetnek.
