Egyszerre jelent áldást és átkot az egyéni felhasználóknak, illetőleg a vállalatoknak az elmúlt évek látványos digitalizációja. A cégek ma már nem tudnak versenyképesen működni online ügyfélszolgálat, felhőalapú rendszerek, digitális számlázás, netbank, távoli munkavégzés és e-kereskedelmi lehetőségek nélkül. Hasonló intenzitással szövik be a mi életünket is a kényelmet szolgáló digitális funkciók, azonban ezek új sérülékenységeket is magukban hordoznak. 

Egy hamis számlaértesítő vagy egy beszállítói adatincidens már nem egyszerű technikai kellemetlenség a vállalatok szintjén sem: közvetlen pénzügyi veszteségként jelentkezhet vagy működési fennakadást okozhat, ami a reputációs veszteségen túl közvetetten akár az egyéni felhasználók szintjén is kárként jelenhet meg. Hasonló jelentőségű veszélyeket hordoz az egyének életében egy adathalász e-mail vagy egy feltört e-mail-fiók.

A kibercsalások száma itthon is növekszik

Az Allianz 2026-os Kockázati Barométere szerint a kiberincidensek a vállalatok első számú globális kockázatát jelentik: a válaszadók 42 százaléka jelölte ezt meg. A megtévesztő üzenetek, a szintetikus identitások és az automatizált adathalász kampányok egyre nehezebben ismerhetők fel.

A probléma Magyarországon sem elméleti. A hazai kártyacsalási veszteségek 2024-ben 22 százalékkal nőttek, a veszteségek legnagyobb részét pedig továbbra is az olyan visszaélések adták, amikor a kártya fizikailag nincs jelen a tranzakciónál. Ez a gyakorlatban sokszor online vásárlást, hamis kereskedői oldalt, ellopott kártyaadatot vagy megtévesztő fizetési felületet jelent. Hasonló tüneteket mutatnak a nemzetközi fizetési csalási riportok is: a digitális pénzmozgás egyszerre lett gyorsabb, kényelmesebb és sebezhetőbb.

Az egyének jellemzően még sérülékenyebbek

Egy kiberincidens esetében nem csak az azonnali kár számít. Leállhat az online rendelésfelvétel, elérhetetlenné válhatnak ügyféladatok, megsérülhet a bizalom, és akár ügyfélkompenzációs vagy jogi költségek is megjelenhetnek. 

A fokozott sérülékenység az egyéni felhasználók oldalán is megjelenik. Az Allianz saját ügyfeleken végzett felmérése[1] szerint a válaszadók 78 százaléka rendszeresen online fizeti a számláit, 55 százalékuk legalább havonta vásárol online, és 46 százalék minimum hetente néhányszor online bankol. Ehhez képest csak 33 százalék érzi magát biztonságban az online térben, és mindössze 25 százalék gondolja úgy, hogy felkészült lenne egy kiberbiztonsági incidens kezelésére.

Felkészüléssel sokkal hatékonyabb a megelőzés

„A digitális biztonság ma már egyre inkább olyan, mint a pénzügyi tervezés: időben el kell kezdeni foglalkozni vele, nem pedig akkor, amikor már hiányzik a pénz a számláról, elveszett egy rendelés vagy valaki visszaélt a nevünkkel” – véli Vámos Levente, az Allianz Hungária Zrt. értékesítési és hálózatirányítási divíziójának vezetője. A szakember szerint a kiberfenyegetések ma már mindennapos gazdasági kockázatot hordoznak, és ez egyformán érvényes az üzleti szereplőkre, a közintézményekre és az egyénekre.

A kiélezett helyzetet tudatosabb digitális szokásokkal, megfelelő technológiai védelemmel és kár esetére szóló biztosítási háttérrel lehet kezelhetőbbé tenni. Ezt a koncepciót követi az Allianz új cyber biztosítása, amely egy opcionálisan választható applikáció segítségével átfogó védelmet nyújt a leggyakoribb digitális fenyegetettségek ellen: nem kizárólag akkor segíthet, amikor már megtörtént a kár, hanem a megelőzést is támogathatja. A biztosítási fedezetek között szerepel többek között a banki védelem, az online vásárlásvédelem, a személyes adatok védelme, az adathelyreállítás és az online jó hírnévvel kapcsolatos segítségnyújtás. 

„A biztosításhoz választható alkalmazás biztonságos böngészést, VPN-t, vírus- és kártevővédelmet, jelszókezelést, és csalás elleni figyelmeztetéseket is kínál”– sorolja Vámos Levente. Az Allianz új cyber biztosításának választható részei ezek a preventív eszközök, amelyek ma már nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy biztonságosabban közlekedjünk az online térben és hogy egyéni szinten is felkészültebbek legyünk a kiberfenyegetésekre.