A pénzügyi stabilitást nem pusztán a bevétel nagysága határozza meg, hanem az, hogy a különböző jellegű jövedelmek miként illeszkednek a háztartások pénzügyi terveibe – derül ki az OTP Bank 2025-ös Öngondoskodási Indexe adatainak elemzéséből, rámutatva arra is, hogy azokban a háztartásokban, ahol rendszeres vagy egyszeri pluszbevétel jelent meg, sokkal nagyobb arányban születnek tudatos megtakarítási döntések.

Az OTP Pénztárak arra hívják fel a figyelmet: a megnövekedett nettó kereset akár egy részének rendszeres, célzott félretételével is jelentős biztonsági tartalék építhető fel – egészségügyi kiadásokra és a nyugdíjas évekre egyaránt.
„Az OTP-nél azt látjuk, hogy a digitális megtakarítási eszközök és az automatikus, rendszeres megtakarítási funkciók sokak számára megkönnyítik az első lépést az öngondoskodás felé, és kiválóan kiegészíthetik a pénztári megtakarításokat is” – mondta Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási szolgáltatási területének vezetője.

Tudatosabb megtakarítók, stabil belépői arányok

Az OTP Pénztárak tapasztalatai szerint a magyar társadalom egyre inkább felismeri saját felelősségét pénzügyi jövője alakításában és az öngondoskodásban. Az elmúlt évben rekord számú új belépő volt az OTP Pénztáraknál és 2026 első hónapja is erős aktivitást mutatott.

Változatlan a pénztári termékek iránti érdeklődés, továbbra is sokan keresik ezeket az öngondoskodási formákat. 2024-ben és 2025-ben is kiegyensúlyozott volt az új OTP Nyugdíjpénztárba belépők aránya: 2024: 49% férfi, 50% nő; 2025: 51% férfi, 49% nő; 2026 január: 55% férfi, 46% nő, ami kis arányú elmozdulást jelent a férfiak irányába.

Az OTP Egészségpénztár új belépői között nagyobb különbség volt 2024-ben a nők javára (42% férfi, 58% nő), és az olló zárult 2025-re (48% férfi, 52% nő), míg 2026 januárjában az új belépők 51%-a férfi, 49%-a nő volt.

A számok azt mutatják, hogy jelentős átrendeződés egyelőre nem történt: a női célcsoport jelenléte stabil maradt. Inkább a megtakarítási formák tudatosabb összehangolása figyelhető meg.

A pénztárak szerint a munkáltatók is egyre nyitottabbak a pénztári hozzájárulások növelésére, felismerve saját szerepüket a munkavállalók hosszú távú anyagi és egészségügyi biztonságának támogatásában.

Egészségpénztár: kézzelfogható segítség, amikor szükség van rá

Egy váratlan műtét, diagnosztikai vizsgálat vagy nagyobb értékű gyógyászati kiadás komoly terhet jelenthet egy család számára. Az egészségpénztári megtakarítások azonban nemcsak a tagok számára, hanem bizonyos feltételekkel a közeli hozzátartozók számára is felhasználhatóak, így kiszámítható keretet biztosítanak a mindennapi egészségügyi költségek finanszírozására.

Azok számára, akik még nem tagok, most jó alkalom lehet a belépésre, míg a meglévő pénztártagok a rendszeres befizetéseik emelésével növelhetik a biztonsági tartalékukat.

Nyugdíjpénztár: hosszú távú stabilitás, választható portfóliókkal

A nyugdíjcélú megtakarítások esetében különösen fontos az időtáv. Minél korábban indul el a befizetés, annál nagyobb szerepet kap a hozam. A nyugdíjpénztári számlákon elhelyezett összegek befektetésre kerülnek, a tagok pedig többféle portfólió közül választhatnak kockázatvállalási hajlandóságuknak megfelelően.

„Az öngondoskodást időben érdemes elkezdeni és természetesen az adó-visszatérítés is ösztönző. A pénztári megtakarítás célja nem csupán az állami támogatás maximalizálása, hanem az egészségügyi és nyugdíjcélú felkészülés tudatos, hosszú távú megalapozása” – hangsúlyozza Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója.

Most érkezik a plusz jövedelem – érdemes dönteni róla

A két- és többgyermekes édesanyák számára az SZJA-mentesség érezhető havi többletet jelent. Szakértők szerint már a megemelkedett bevétel egy kisebb részének tudatos, rendszeres félretételével is megalapozható egy stabil egészségügyi tartalék vagy egy jövőbeni nyugdíjkiegészítés.

Az öngondoskodás nem egyszeri döntés, hanem hosszú távú stratégia – amely most sok család számára elérhetővé válik.