A Berkeley Earth egy kaliforniai székhelyű nonprofit kutatószervezet, 2013 óta készít független elemzéseket a globális átlaghőmérséklet-változásokról. A 2025-ös globális átlaghőmérsékletről szóló jelentésükben arra a következtetésre jutottak, hogy 2025 volt a harmadik legmelegebb év a Földön 1850 óta.
Ezt az évet csak 2024 és 2023 múlta felül. A Berkeley Earth elemzése 57 685 meteorológiai állomás 23 millió havi átlagos hőmérő-mérését ötvözi a hajók és bóják által gyűjtött mintegy 500 millió pillanatnyi óceáni hőmérséklet-megfigyeléssel. Az elmúlt 11 évben mind a 11 legmelegebb év megfigyelhető volt a műszeres feljegyzésekben, az elmúlt 3 évben pedig mind a 3 legmelegebb év szerepelt.
A Berkeley Earth statisztikailag is egyértelműen megerősíti a globális felmelegedés hosszú távú, döntően emberi tevékenység okozta tendenciáját. A 2023 és 2025 közötti időszakban tapasztalt kiugró melegedés mértéke extrém volt, ami a folyamat gyorsulására utalhat, hiszen ha a felmelegedés a korábbi évtizedek ütemében folytatódott volna, ennek a hőmérsékleti kiugrásnak kevesebb mint egy százalék esélye lett volna tisztán természetes okokból bekövetkezni.– mondta el Prof. Dr. Gál Tamás.
2025 folyamán a Föld felszínének 9,1%-án, beleértve a szárazföldi területek 10,6%-át és az óceáni területek 8,3%-át, lokálisan rekordmeleg éves átlagot mértek. Ezek a területek egybeestek számos nagyobb népesedési központtal. Becslések szerint 770 millió ember – a Föld lakosságának 8,5%-a – tapasztalt lokálisan rekordmeleg éves átlagot 2025-ben. A rekordmeleg által érintett legnagyobb népesedési központok 2025-ben többnyire Ázsiában voltak.
Európában is sűrűsödnek a szélsőségek
A sarkvidék jelentős melegedése miatt azonban a mérsékelt övben, így Európában is az időjárási szélsőségek erősödnek, ami a szokásosnál melegebb és hidegebb periódusok gyakori váltakozását eredményezi. Ez keltheti ugyan azt az érzetet, hogy talán hidegebb a tél, de ha az átlagokat tekintjük – különösen 2025 decembere esetén –, a melegedés ténye egyértelmű.
Bár 2025 végén visszatért a La Niña jelenség, amely globálisan hűtő hatású és megváltoztatja a légköri áramlásokat, ez legfeljebb átmeneti, regionális hidegebb periódusokat okozhatott, de az év egészét tekintve a Föld egyetlen pontján sem mértek rekordhideg éves átlagot. A hótakaróval és a hideggel kapcsolatos szubjektív észlelések ellenére a jelentés globálisan inkább a jég és hó visszaszorulását említi, ami a felszín sugárzáselnyelésének növekedésével tovább gyorsítja a melegedési folyamatokat – mutatott rá a szakértő.
Több légkondicionálást igénylő forró nap, kevesebb eső a Dél-Alföldön
A Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Dél-Alföldre vonatkozó adatok vizsgálata során is a globális folyamatokhoz illeszkedő tendenciákat ismert fel.
A szegedi mérések a Dél-Alföldön is a globális tendenciákhoz illeszkedő, az átlagosnál jóval melegebb évet mutattak 2025-ben. A város külterületén az éves középhőmérséklet közel egy fokkal haladta meg a sokéves átlagot, a belterületen pedig még ennél is magasabb, 13,81 Celsius-fokos értéket regisztráltak, miközben a nyári hőhullámok során a maximumok megközelítették, illetve a külterületen el is érték a 39 Celsius-fokot, és jelentősen megnőtt a légkondicionálást igénylő hűtési napok száma.
A városi hősziget-effektus jelentős többletterhelését kiválóan szemlélteti, hogy míg a külterületen mindössze 4, addig a sűrűn beépített belvárosban 32 trópusi éjszakát regisztráltak, amikor a hőmérséklet még hajnalra sem csökkent 20 fok alá.
A térségben tapasztalható legkritikusabb probléma a hőmérséklet emelkedése mellett a csapadék drasztikus hiánya volt, hiszen az éves mennyiség alig érte el a sokéves átlag 60-67 százalékát. Ez különösen a nyári hónapokban jelentett súlyos aszályt; a – klimatológiailag legcsapadékosabb hónapunknak számító – júniusi eső például szinte teljesen elmaradt a térségben, ami több szempontból is válságos helyzetet teremtett. A csapadékhiány mellé tartós légköri aszály is társult, az átlagosnál jóval alacsonyabb relatív nedvességtartalommal, ami tovább gyorsította a kiszáradást – hangsúlyozta Gál Tamás.
Fókuszban a klíma az SZTE-n: vizsgálatok, adatgyűjtés, kutatás, oktatás
Az SZTE TTIK FFI Légkör- és Téradattudomány Tanszéke, ahogy a jelen elemzés is mutatja, folyamatosan monitorozza a helyi klímát, a városi hősziget jelenségét és a csapadékviszonyokat, rendszeresen összevetve azokat a globális trendekkel.
A hallgatók tanulmányaik során közvetlenül találkozhatnak ezekkel a valós idejű meteorológiai adatsorokkal, és azok feldolgozásán keresztül sajátíthatják el az éghajlatváltozás vizsgálatának korszerű módszertanát, így nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban, valós adatok elemzésével is aktívan részt vesznek a tudományos munkában és a klímaváltozás helyi hatásainak feltérképezésében.
Az egyetem a probléma komplexitását felismerve létrehozta a Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoportot (IKIKK), amely a különböző karokon – a jogtól az orvostudományig – zajló, eddig elszigetelt kutatások szinergiáit aknázza ki a hatékonyabb megoldások érdekében.
Erre a tudásbázisra épít a „Klímakihívások Döntéshozatali Támogatása” projekt terv, amely közvetlen párbeszédet és együttműködési mechanizmust tervez kialakítani a Csongrád-Csanád vármegyei döntéshozókkal, hogy a feltérképezett helyi problémákra tudományosan megalapozott, gyakorlati válaszok születhessenek. Ezen kezdeményezések révén az SZTE nemcsak vizsgálja a folyamatokat, hanem aktív szereplőként, a harmadik missziós célokkal összhangban segíti elő a térség adaptációját és a klímaváltozás hatásainak mérséklését.
