A társasházak lakásonként maximum 5 millió forint támogatást kaphatnak, legfeljebb 200 ezer forintos saját hozzájárulás mellett. Egy 45 lakásos társasház számára ez akár 225 millió forintnyi programforrást jelenthet.

Budapesten 2026 októberében négyzetméterenként 281 ezer forinttal kerülnek többe a felújított lakások. A panelingatlanok esetében egyelőre mérsékeltebb az árkülönbség, amely azonban a korszerűsítések nyomán növekedhet.

A Wekerle Plusz program új utat nyithat a használt lakóingatlanok energetikai felújítása előtt. A kormány terveiben szereplő lakossági energiahatékonysági program 2030-ig 600 milliárd forintos kerettel támogathatja a családi házak és társasházak korszerűsítését.

A beruházások akár 120 ezer család lakhatási körülményeit javíthatják. A támogatások célzott kedvezményezettjei közé 16 év elteltével ismét bekerülhetnek a panelépületek és a társasházi lakások is.

Több százmillió forint is juthat egy lakóközösségnek

Amennyiben valamennyi lakásra igényelhető a legfeljebb 5 millió forintos összeg, egy 20 lakásos társasház 100 millió, egy 45 lakásos épület pedig 225 millió forintos támogatási kerettel számolhat. A lakásonként maximum 200 ezer forintos önerő az előbbi esetben összesen 4 millió, az utóbbiban 9 millió forintot tenne ki.

A maximális összegek igénybevételével, a saját hozzájárulást is beleszámítva, egy 20 lakásos épület energetikai felújítására 104 millió, egy 45 lakásos társasházéra pedig 234 millió forint állhatna rendelkezésre. Az elképzelések alapján a lakóközösségek vissza nem térítendő támogatáshoz és kamattámogatott hitelhez egyaránt hozzáférhetnének.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a program azokban az épületekben hozhat előrelépést, ahol a magas kiadások eddig megakadályozták a munkálatokat. Úgy látja, hogy a lakásonként legfeljebb 200 ezer forintos saját hozzájárulás könnyebben ösztönözheti cselekvésre a lakóközösségeket.

Egy közepes nagyságú társasházban a százmilliós nagyságrendű keretből már érdemi változást eredményező fejlesztéseket lehetne megvalósítani.

A szakértő arra is kitért, hogy a kormányzati becslések alapján a felújítások 2030-ig több mint 1100 milliárd forint értékű megrendelést teremthetnek az építőiparban, ami számottevő lendületet adhat a gazdaságnak.

Csaknem 300 ezer forintos négyzetméterár-különbség a fővárosban

Az ingatlanhirdetési portál 2026. októberi adatai alapján a felújított, jó állapotú vagy újszerű budapesti társasházi lakások négyzetméterára 1,5 millió forint. Ezzel szemben a felújításra szoruló és közepes állapotú ingatlanoknál 1,22 millió forint ez az érték. Az eltérés négyzetméterenként 281 ezer forint, ami 23 százalékos felárnak felel meg.

A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban a rosszabb állapotú lakások négyzetméterára 750 ezer, a jobb állapotúaké 906 ezer forint. A különbség így 156 ezer forint, azaz 21 százalék. Egy 55 négyzetméteres lakás esetében az állapotból adódó áreltérés Budapesten 15,5 millió, a nagyvárosokban pedig 8,6 millió forintot jelent.

A gyors drágulás közelebb hozta egymáshoz az árakat

Az utóbbi két évben a felújításra váró társasházi lakások ára emelkedett nagyobb ütemben. Budapesten 2024 októberéhez képest 33 százalékkal nőtt a négyzetméteráruk, miközben a felújított ingatlanoké 28 százalékkal lett magasabb. A nagyvárosokban ugyanez a két mutató 48, illetve 31 százalék volt.

Ennek következtében csökkent a felújított lakások árelőnye: a fővárosban 28 százalékról 23 százalékra, a nagyvárosokban pedig 36 százalékról 21 százalékra mérséklődött a felár.

Balogh László szerint az elmúlt évek lakásdrágulása a kevésbé korszerű ingatlanok értékét is megemelte. A felújított és a felújításra szoruló lakások közötti árkülönbség elsősorban az olcsóbb ingatlanok körében szűkült. Emiatt a vásárlást követően sok tulajdonosnak és lakóközösségnek már nem maradt elegendő forrása a korszerűsítésre.

Egy szélesebb körű felújítási hullám ugyanakkor ismét növelheti a jobb és a rosszabb állapotú lakások értéke közötti eltérést.

A paneleknél egyelőre mérsékeltebb a felújítás felára

A panellakások piacán az ingatlan állapota kisebb árkülönbséget eredményez. Budapesten a felújított panelek medián négyzetméterára 1,23 millió forint, ami 92 ezer forinttal, vagyis 8 százalékkal haladja meg a felújítandó lakásokét. Egy jellemzően 53 négyzetméteres, felújított fővárosi panellakás ára így átlagosan 65,2 millió forint.

A megyei jogú városokban a korszerűsített panelek négyzetméteréért 883 ezer forintot kérnek. Ez 100 ezer forintos, azaz 13 százalékos többletet jelent a felújítandókhoz képest. Két évvel korábban még 23 százalékos volt az eltérés, vagyis azóta jelentősen közeledett egymáshoz a két kategória árszintje. Egy felújított nagyvárosi panellakás átlagos értéke jelenleg 46,8 millió forint.

A téglaépítésű lakásoknál erősebben érvényesül az állapot miatti felár. A felújított budapesti téglalakások medián négyzetméterára 1,59 millió forint, ami 23 százalékkal magasabb a felújítandókénál. A nagyvárosokban 929 ezer forintos négyzetméterár és 27 százalékos különbség jellemző. Egy 53 négyzetméteres, felújított téglalakásért így a nagyvárosokban átlagosan 49,2 millió, Budapesten pedig 84,3 millió forintot kell fizetni.

A társasházi ingatlanokat vizsgálva a belvárosban és Budán a legnagyobb a korszerűsített lakások négyzetméterenkénti felára. Az V. kerületben 426 ezer, az I. kerületben 388 ezer, a II. kerületben pedig 327 ezer forint az eltérés. A VI., a VII. és a IX. kerületben szintén eléri a 320 ezer forintot a különbség. Ezzel szemben a XV., a XIX. és a XXI. kerületben legfeljebb 90 ezer forinttal magasabb a jobb állapotú lakások négyzetméterára.

Százmillió forintnál is többe kerülhet egy felújított panel

A XII. kerületben a felújított panellakások árszintje tartósan meghaladja a 100 millió forintot. A XVI. kerületben ezeknek az ingatlanoknak a mediánára megközelíti a 87 millió forintot.

Debrecenben az eladásra kínált, korszerűsített panelek árának középértéke 62,9 millió forintra emelkedett. Ez magasabb a XVIII. és a XXI. kerületben jellemző összegnél. A debreceni, 1,04 millió forintos négyzetméterár ugyanakkor mindkét fővárosi kerület értékétől elmarad.

Négyszer több telefonos érdeklődés jut a jobb állapotú lakásokra

A vásárlói figyelem elsősorban a jobb állapotú ingatlanokra irányul. Az idei évben a portálon meghirdetett eladó társasházi lakások összesen 1,28 millió telefonos érdeklődést váltottak ki. A megkeresések 68 százaléka felújított, jó állapotú vagy újszerű lakásokhoz kapcsolódott, míg a felújításra szoruló és közepes állapotú ingatlanokra mindössze 16 százalék jutott.

Balogh László szerint a kereslet az elmúlt évek során egyre határozottabban a felújított, korszerűsített lakások felé fordult. Megítélése alapján a korszerűbb ingatlanok a jövőben jóval könnyebben találhatnak vevőre, tulajdonosaik pedig az alapterülettől és az elhelyezkedéstől függően akár több millió forinttal magasabb árat is kérhetnek értük.