Ezeknek a rovaroknak a megfigyelése számos területen hasznosítható eredményekkel kecsegtet. A hazai hangyakutatás egyik legrégebbi bázisa a Szegedi Tudományegyetem, ahol több mint 50 éve vizsgálják a hangyák viselkedését és életfunkcióit. 

A Gallé László által több mint 50 éve létrehozott hangyakutató iskola, kutatók generációit nevelte ki, amelynek a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékén jelenleg egy ötfős csoport a legaktívabb képviselője, akikhez számos további hallgató kapcsolódik.

A leginkább karcsú- és vöröshangya fajokkal foglalkozó hangyászokat Dr. Maák István vezeti. Az olyan társas rovarok, mint amilyenek a hangyák, azért különösen érdekesek, mert az emberi társadalmakhoz hasonlóan náluk is vannak háborúk, háziállattartás, rabszolgatartás, lázadások, eszközhasználat, és megfigyelhetők náluk az egyedek közötti viselkedésbeli és kognitív képességbeli különbségek is.

A hangyák jó modellszervezetek, mert nagyon sok szempontból lehet őket vizsgálni. Molekuláris szinttől kezdve egészen az ökológiai folyamatokig. Például, hogy a hangyavérsejtek hogyan reagálnak különböző fertőzések hatására.

Lehet a kommunikációjukat is vizsgálni, ami főként kémiai alapú, és a chc-mintázatnak van ebben kulcsszerepe. Ezt úgy kell elképzelni, mint a dolgozók felületén lévő vonalkód. Ezt a vonalkódot ismerik fel a dolgozók, ez adja a kolónia integritását, ugyanis így a kolóniatagok fel tudják ismerni egymást és eldönthetik, hogy ki az, aki idegen és ki az, akit befogadnak – mondta el Maák István, az SZTE Ökológiai Tanszék adjunktusa, hangyakutató.

A laboratóriumban kialakított élőhelyük a fészekből és az aktivitások megfigyelésére kialakított, úgynevezett arénából áll. De nemcsak a kutatók használnak eszközöket, hanem a hangyák is.  A mesterséges környezet mellett a hangyákat sokat tanulmányozzák természetes közegükben, amely a bioszféra minden szintjét jelentheti.

A náluk alapvető távolságtartás, mint a járványok elleni védekezési forma, a pandémia alatt számunkra is hasznos volt, de ötleteket adnak a robotikának vagy a daganatok felismeréséhez is. A szegedi kutatók részt vesznek a nemzetközi Biodiversa-projektben, amely az európai vöröshangya fajokra fókuszál.

Emellett a klímaváltozással kapcsolatban a hangyák szerepét vizsgálják a szúbogarak kordában tartását illetően. Dr. Maák Istvánék főleg a környezeti tényezők változásának hatásait vizsgálják a hangyák szerveződésére és viselkedésére.

A hangyák nagyon fontos és nélkülözhetetlen résztvevői a földi életnek. Jelentőségüket az is jelzi, hogy a bolygón egy időben élő állatfajok közül a legnagyobb össztömeget ők adják. Segítségükkel mi is jobban alkalmazkodhatunk a ránk váró kihívásokra.