A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék: probiotikumokkal javítva a bélrendszer egészségi állapotát, lehet-e segíteni a mentális egészségi állapotot is – fogalmazott a Medscape Medical News kiadványnak a vizsgálatot végző Viktoriya Nikolova, PhD, a londoni King's College Pszichiátriai, Pszichológiai és Idegtudományi Intézetének munkatársa.
„E vizsgálat kiegészíti azokat a jelentős bizonyítékokat, amelyek szerint az ételek megválogatása hatással van a depresszió kimenetelére – fogalmazott ugyanitt dr. Drew Ramsey a táplálkozás-pszichiátria klinikai professzora, hozzátéve: erjesztett élelmiszerek fogyasztása is ajánlható, mivel azok bizonyítottan javítják a mikrobiom (az emberi testben élő mikrobák) sokféleségét, és csökkentik a gyulladásos markereket.
Az Alzheimer-kór (AD) tünetszegény, preklinikai stádiumában szenvedők bélbaktériumainak összetétele eltér az egészséges emberekétől – ezt már egy másik, 2023 június közepén publikált tanulmányban állítják amerikai kutatók.
Az eredmények megnyitják annak lehetőségét, hogy a bélmikrobiom elemzésével azonosítani lehessen a demencia szempontjából magasabb kockázatú embereket, és preventív mikrobiom-módosító kezeléseket lehessen tervezni a szellemi hanyatlás megelőzésére.
A vizsgálatokat vezető Gautam Dantas, PhD, a St. Louis-i Washington University School of Medicine munkatársa felhívja a figyelmet: „Lehet, hogy a bélmikrobiom változásai csak az agyban bekövetkező kóros elváltozások kiolvasott információi. A másik lehetőség az, hogy a bélmikrobiom járul hozzá az Alzheimer-kórhoz; ebben az esetben a bélmikrobiom megváltoztatása probiotikumokkal vagy székletátvitellel, segíthet megváltoztatni a betegség lefolyását.”
Bármi is a valóság, a mostani eredmények arra utalnak, hogy a székletben található markerek hozzájárulhatnak az AD korai szűréséhez. Vagyis idővel elég lehet egy székletmintát adni ahhoz, hogy kiderüljön: fennáll-e a mintaadónál az Alzheimer-kór kialakulásának fokozott kockázata.
Összegzés:
A fenti anyag két különböző kutatást mutat be, amelyek összekapcsolják a bélrendszer mikrobiomjának egészségét a mentális egészséggel és az Alzheimer-kór kockázatával.
Az első kutatás azt vizsgálta, hogy a probiotikumok (jódtartalmú baktériumok) használata segíthet-e javítani a bélrendszer egészségi állapotát és ennek hatására befolyásolhatja-e a mentális egészségi állapotot. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az ételek kiválasztása és az erjesztett élelmiszerek fogyasztása, amelyek javítják a mikrobiom sokféleségét és csökkentik a gyulladásos markereket, potenciálisan pozitív hatással lehet a depresszióra.
A második kutatás azt állítja, hogy az Alzheimer-kór korai, tünetmentes stádiumában a bélbaktériumok összetétele eltér az egészséges emberekétől. Ennek eredményeként felmerül az a lehetőség, hogy a bélmikrobiom elemzése segíthet azonosítani az Alzheimer-kór kialakulásának magasabb kockázatú egyéneket, és előrelátó mikrobiom-módosító kezeléseket tervezhetnek a szellemi hanyatlás megelőzésére.
A kutatás vezetője rámutat arra, hogy lehetséges, hogy a bélmikrobiom változásai csupán információkat adnak az agyban bekövetkező kóros változásokról. Másik lehetőségként a bélmikrobiom is hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához, és ebben az esetben a bélmikrobiom manipulálása probiotikumok vagy székletátvitel segítségével hozzájárulhat a betegség lefolyásának megváltoztatásához.
Mindkét kutatás fontos eredményeket hoz, és azt sugallja, hogy a bélrendszer mikrobiomja és az egészség között összefüggések vannak, amelyek hatással lehetnek a mentális egészségi állapotra és az Alzheimer-kór kialakulására.
Az eredmények további kutatásokra és vizsgálatokra ösztönöznek annak érdekében, hogy jobban megértsük ezeknek a kapcsolatoknak a mechanizmusát és kihasználhassuk őket az egészségügyi ellátásban.
