Idén is megrendezték a már hagyománynak számító Vidék Konferenciát, amely átfogó képet nyújtott a vidéki társadalom és gazdaság aktuális helyzetéről, valamint bemutatta a kormányzati szakpolitikai célokat, amelyek a vidéki élet és gazdaság fejlődését támogatják. Az idei esemény különleges jelentőséggel bírt Magyarország uniós elnöksége miatt, hiszen lehetőséget teremtett arra, hogy a hazai ügyeket európai összefüggésben is megvizsgálják a szakértők.

A WHC társszervezésében megvalósult ’A magyar vidék és a munkaerőpiac’ szekcióban több neves szakértő vitatta meg a munkaerőpiac legégetőbb kérdéseit, kezdve a digitális kompetenciák fontosságával. A digitális készségek iránti kereslet folyamatosan nő, ezzel együtt pedig egyre inkább felértékelődnek az alapvető munkavállalói kompetenciák.

Dr. Balogh Szilvia, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Horváth Ágnes, a WHC szellemi munkaerő kölcsönzés- és közvetítés üzletágvezetője, Both Vilmos, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöki tanácsadója, digitális gazdaság szakértő, Lenk István, az ABSL Magyarország elnöke, Pulay Gellért, a Human Priority Kft. ügyvezetője, valamint Bertényi Réka, a Szerencsejáték Zrt. HR igazgatója Kelemen Gábor moderátorral járták körbe, mi a munkavállaló, mi a munkáltató, és a mi a szakpolitika szerepe a digitális készségek elterjesztésében.

„HR szolgáltatóként azt látjuk, mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalon a nyitottság a siker kulcsa, vagyis az attitűd az alkalmazkodásra. Minden attól függ, hogy egy munkavállaló megállja-e a helyét a versenyben, megvan-e a tanulási-, vagy az egyéb készségekre, például csapatmunkára való hajlandósága. A munkaadó pedig képes-e támogatást nyújtani az elsajátításban, képzésben. Míg a kompetencia tanulható, addig az attitűd nem” – mondta Horváth Ágnes.

A szekció második felvonásában a jövő munkavállalóinak helyzetét járták körbe a kerekasztal-beszélgetés résztvevői, érintve az egyre fontosabb tényezőként tekintendő diákmunkától kezdve a szakképzésen át egészen a felnőttoktatásig, amelyeknek kétségkívül kulcsfontosságú szerepe van a munkaerőpiaci elvárásokhoz igazodó munkaerő bázis létrehozásában.

Dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szakképzésért és fiatalokért felelős államtitkár, Bencsik Edit, a Tata Consultancy Services marketing és kormányzati kapcsolatok vezetője, Margitics Ákos, a WHC szövetkezeti foglalkoztatás üzletágvezetője, valamint Dr. habil András István PhD, a Dunaújvárosi Egyetem rektora Dr. Horváth Orsolya moderátor segítségével kifejtették: az úgynevezett soft skillek elengedhetetlenek a munkaerőpiacra történő kilépéskor. Nem számít, milyen területen szerzik a tapasztalatot a fiatalok, hiszen ezek a képességek automatikusan tudnak fejlődni már a diákmunka során is.    

„A diákmunka kiváló lehetőséget ad a munkaerőpiac kapujában álló fiataloknak olyan kompetenciák elsajátítására, amelyek elengedhetetlenek lesznek később a munkahelyükön, például problémamegoldás, konfliktuskezelés, önállóság, vagy stressztűrés. Ezeket az iskolában nem feltétlenül lehet megtanulni, csak tapasztalat útján tudják elsajátítani azokat” – tette hozzá Margitics Ákos.