Szabó Anett, az NKE sajtófőnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az elmúlt másfél évtized Magyarország egyik legnagyobb volumenű és legsikeresebb kulturális, oktatási és sportcélú állami beruházási időszaka volt. A kormányzati szemléletet idézve hangsúlyozta: „A magyar nemzet csak akkor lehet erős, ha megvédi kultúráját, megőrzi épített és szellemi kulturális örökségét.”

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megnyitó beszédében történelmi távlatba helyezte az NKE jelentőségét: rámutatott, hogy a Ludovika több mint 200 éves múltra tekint vissza, amelynek alapját egy 1808. évi törvény teremtette meg a Ludovika Akadémia létrehozásával.

Emlékeztetett, hogy a rendszerváltozás után, majd különösen 2010–2011-ben új kérdés került előtérbe, jelesül az, hogyan lehet hatékony államigazgatást és egységes állami szemléletet tükröző közszolgálati képzést megvalósítani. Ennek eredményeként az Országgyűlés 2011-ben döntött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról, amely 2012-től egységes képzési rendszerben fogja össze a közigazgatási, rendvédelmi, honvédelmi, vízügyi oktatást, majd immáron a tanárképzést is.

„Akik állami szolgálatra vállalkoznak, azoknak egységes képük kell legyen az államról, és az élet különböző területein sokféle tudásra van szükségük” – hangsúlyozta a miniszter. Kiemelte, hogy az egyetemre 2025-ben közel 6400-an jelentkeztek, és több mint 2400-an nyertek felvételt.

Hozzátette, mindez azt mutatja, hogy komoly érdeklődés mutatkozik az NKE képzései iránt. Szerinte az egyetem egyik legnagyobb erőssége az elhelyezkedési mutató: „a végzettek körében a munkanélküliség fogalma gyakorlatilag ismeretlen.”

Beszédében kitért az infrastruktúra-fejlesztésekre is: a történelmi főépület, valamint az Orczy-kert megújítására és az új campus kialakítására, amelyek – mint fogalmazott – minden szempontból megfelelő bázist biztosítanak az egyetem működéséhez. Zárásként Miniszter Úr köszönetet mondott az elmúlt 15 év egyetemi vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak.

„Az NKE a 2010-ben indult új államépítésnek, az államszervezettel szembeni közbizalom megerősítésének emblematikus intézményeként létesült” – ezt már a megnyitó utáni első kerekasztal-beszélgetésen emelte ki Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésért felelős helyettes államtitkára. A panelbeszélgetésen részt vett a felszólaló mellett Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség politikai tanácsadója és Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója is Szabó Anett moderálásával.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy 2010-ben az állam jelentős infrastrukturális és kulturális adósságot vett át. Nyul Zoltán hangsúlyozta, hogy minden beruházásnál két szempont volt meghatározó, miszerint „semmilyen beruházás nem lehet önmagáért való és elvárható az is, hogy felfelé húzza a környezetét.” Hozzátette, hogy a beruházások nem rövid távú politikai ciklusokra, hanem évtizedekre készültek.

Füleky Zsolt felsorolta azokat a nemzetstratégiai beruházásokat és fejlesztéseket, amelyek szimbolikus és történelmi jelentőségűek: a Karmelita kolostor (Miniszterelnökség) és Szent István-terem a budai királyi palotában, a Budai Vár a Hauszmann Program keretében, emellett 300 új templom építése és 2700 templomfelújítás történt meg a Kárpát-medencében.

Gyorgyevics Benedek a Városliget átfogó megújításáról is beszélt részletesen. A Liget Projekt keretében megépült a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum új épületet kapott, felújították a Millennium Házát, parkrehabilitációk és zöldfelület-fejlesztések zajlottak.

A projekt részeként jött létre az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, ahová több mint 600 000 műtárgy került korszerű körülmények közé. Látogatottsági adatokat tekintve a Magyar Zene Házának 1 millió látogatója volt már az első évben, ami kimagasló eredmény, ha összehasonlítjuk például a kulturális turizmus zászlóshajójával, a Szépművészeti Múzeummal, amely évente mintegy 550 000 látogatót fogad.

A Városliget évente közel 16 millió látogatót számlál, amely nemzetközi kitekintésben is kiváló eredmény. Hozzátette, a Nemzeti Galéria megnyitása 2030 előtt várható, mint a Liget Projekt záróköve. Szó esett arról is, hogy a Modern Városok Program keretében országszerte új campusok, oktatási és sportlétesítmények jöttek létre: mintegy 250 projekt valósult meg, hozzávetőleg 3500 milliárd forint értékben.

Ezzel párhuzamosan a Magyar Falu Program az 5000 fő alatti települések fejlesztését célozta, miközben több száz új bölcsőde-, óvoda- és iskolaépítés is megvalósult. A résztvevők kiemelték, hogy a rehabilitációk nyomán megélénkült az ingatlanfejlesztők érdeklődése, felértékelődtek a környező városrészek, valamint a kulturális beruházások kimutatható turisztikai és gazdasági megtérülést eredményeznek.

A Ludovika Campus születése című következő kerekasztal-beszélgetésen Kis Norbert tanszékvezető egyetemi tanár, az NKE előkészítésének egyik kulcsszereplője, Sára Botond, Budapest Főváros Kormányhivatalának főispánja, Józsefváros korábbi polgármestere vettek részt, Horváth József, Tata város jegyzője, az NKE korábbi főtitkárának moderálásával. Kis Norbert hangsúlyozta, hogy az egyetem „viharos években született”, és kezdetben nem volt egyértelmű, hol legyen a központja.

Mint mondta, az integráció három, földrajzilag és kulturálisan is eltérő intézményt érintett: két budai campus, valamint a Zrínyi Miklós laktanya katonai objektumban működő intézményt. Elmondták a résztvevők, hogy az Orczy-kert és a Ludovika épülete 2010 körül rossz állapotban volt, széttagolt tulajdonviszonyokkal. Kocsis Máté, a kerület polgármestere városrehabilitációs lehetőséget látott az egyetemi központ Orczy-kertbe költöztetésében, az azóta pedig minden szempontból és minden érintett számára helyesnek és előnyökkel bővelkedőnek bizonyult döntést pedig végül Orbán Viktor miniszterelnök hozta meg. 

A résztvevők egyetértetek abban, hogy a Ludovika Campus-projekthez kellett a hit és a miniszterelnök határozottsága. A projekt keretében elsőként a Ludovika főépület újult meg, amely állami tulajdonban volt, de erősen leromlott állapotban. A 2014-es átadást követően megtörtént az Orczy-kert teljes rehabilitációja is, ami igazi kihívást jelentett. Horváth József emlékeztetett arra, hogy a terület rendkívül rendezetlen tulajdoni viszonyokkal bírt, mintegy 12 különböző ingatlanból állt, egyebek mellett elhagyott buszgarázs, műhelyek, raktárak, valamint a volt Bárka Színház is a területhez tartozott.

A felújítás eredményeként megtörtént a történeti angolkert helyreállítása, a tó és környezetének teljes megújítása, sportlétesítmények és oktatási épületek, játszóterek, sétányok jöttek létre, valamint közösségi és rekreációs funkciók. A beszélgetésben elhangzott, hogy az egész beruházásnál kiemelt szempont volt, hogy a lakosság számára a park szolgáltatásai elérhetők legyenek.

Sára Botond kiemelte, az Orczy-negyednek a campus projekt volt az egyetlen esélye, hogy meg tudjon újulni. A főispán szerint a campus városrehabilitációs kitörési pont volt, javította a közbiztonságot, erősítette Józsefváros egyetemváros jellegét.

A Ludovika Campus tervezői szemmel című kerekasztal-beszélgetésen Herczeg Ágnes akadémikus, Mőcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítész, Orlóci László, az ELTE Füvészkert korábbi igazgatója, Kálmán Péter, az Óbuda Group vezérigazgatója vettek részt Fazekas Artur, az Óbuda Group vezető építész tervezőjének moderálásával.

Herczeg Ágnes hangsúlyozta, hogy a magyar kertörökség egyik legértékesebb, legrégebbi történeti kertjében működik az NKE: az Orczy-kert a pesti királyi vadaskert része volt, Mátyás király vadászterületeként működött, később Orczy báró megbízásából Petri Bernhard tervezte át angol tájképi stílusban. Hozzátette, hogy a tervezés alapja ezért örökségvédelemre épülő szemlélet volt.

Orlóci László személyes történetét megosztva, így fogalmazott: „1972 óta figyelem ezt a kertet. Láttam elhanyagoltnak, majd újraértelmezett parknak.” Szerinte a lényeg az volt, hogy megmaradjon az épített és a természeti környezet egyensúlya. Kálmán Péter a beruházás kapcsán kiemelte: „Az NKE nem egy átlagos egyetem, hiszen speciális képzési igényeknek felel meg: lőtérrel, lovardával, zárt rendészeti funkciókkal rendelkezik.”

Kihívást jelentett mindezt beilleszteni egy műemléki kertbe úgy, hogy az ne a park rovására történjen. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Ludovika–Orczy-kert olyan zöld csomópont Józsefvárosban, amelyet az egyetemi polgárok és a környékbeliek is szeretettel használnak.