- A négy- és ötcsillagos szállodai foglalások aránya két év alatt növekedett, miközben a háromcsillagos szegmens visszaszorult
- A családok átlagosan 1,3 millió forintot költenek a nyári nyaralásra, közel kétszer annyit, mint a párok
- A budapesti és a pozsonyi átlagos foglalási érték között mindössze 8%-os különbség van
- Meglepő adat: a prémium utazók később foglalnak, nem korábban
Egyértelmű polarizáció rajzolódik ki a magyar utazási piacon. Az INVIA 2026-os nyári szezonra vonatkozó foglalási
adatai szerint a négy- és ötcsillagos szállodai foglalások aránya az elmúlt két évben folyamatosan nőtt, miközben a háromcsillagos és alacsonyabb kategóriás szegmens visszaszorult.
A középső szegmens zsugorodik. Ugyanakkor a kedvezőbb árú repülőterekről, például Pozsonyból induló foglalások is tovább növekednek. A két trend nem egymást helyettesíti, hanem párhuzamosan fut, egy olyan piacra utalva, ahol az utazók egyre tudatosabb döntést hoznak a spektrum két végén.
A minőség következetesen nyeri a versenyt
A prémium szálláshelyek felé való elmozdulás tartós és számottevő. A 2024-es nyári szezonban a négy- és ötcsillagos szállodák az INVIA foglalásainak 73,5%-át tették ki. 2026-ra ez az arány 77,5%-ra emelkedett, ami két év alatt 4%-os növekedést jelent. Az all inclusive ellátás aránya hasonló pályán mozgott: 2024-es 73,7%-ról 2026-ra 78%-ra nőtt.
A háromcsillagos és alacsonyabb kategóriás szegmens ezzel ellentétes irányba mozdult: 2024-es 26,5%-ról 2026-ra
22,5%-ra esett vissza. A középső szegmens nem tűnik ugyan el, de egyértelműen szűkül.
„A magyar utazók egyre tudatosabb döntést hoznak arról, milyen nyaralást szeretnének. Egyre többen választják
a magasabb kategóriájú szállodát és az all inclusive ellátást, amely kiszámítható minőséget kínál egyetlen csomagban” – mondta Szokodi Béla, az INVIA kereskedelmi és termékmenedzsere.
Hol választanak minőséget és hol árat
A kettészakadás a desztinációválasztásban is megmutatkozik. Törökország és Egyiptom vezeti a négy- és ötcsillagos
foglalásokat, míg Görögország és Bulgária a háromcsillagos és alacsonyabb kategóriás szegmenst. Ez azt jelzi, hogy a minőségorientált és az árérzékeny utazó nem csupán különböző szállodát választ ugyanazon desztinációban, hanem alapvetően más úti célt is.
A legmagasabb átlagos foglalási értékkel a Zöld-foki-szigetek rendelkezik: 1 292 870 forint, ami a helyszín aspirációs,
Pozsony nem jelent minőségromlást
Az egyik legmeglepőbb adat a Pozsonyból vagy Bécsből induló utazókra vonatkozik. Az adatok nem mutatnak arra
utaló jelet, hogy ezek az utazók alacsonyabb szállodakategóriára váltottak volna. A legnépszerűbb szállodakategória Budapestről, Pozsonyból és Bécsből egyaránt a négy- és ötcsillagos.
A pozsonyi és bécsi indulások elsősorban az ország nyugati, északi és középső részén élő utazók körében népszerűek, akiknek ezek a repülőterek egyszerűen kényelmesebbek. A budapesti átlagos foglalási érték 1 039 527 forint, szemben a pozsonyi 957 630 forinttal, ami mindössze 8%-os különbség, amely inkább földrajzi és árszintbeli eltérést tükröz, nem tudatos minőségromlást.
Váratlan foglalási minta
Az egyik adat megcáfol egy elterjedt feltételezést a prémium utazókkal kapcsolatban. Az adatok szerint a háromcsillagos
utazók valamivel korábban foglalnak, mint a négy- és ötcsillagosok. A háromcsillagos utak medián foglalási ablaka kb. 67 nap az indulás előtt, szemben a négy- és ötcsillagos utak 58 napjával. A last minute időszakban a négy- és ötcsillagos foglalások aránya lényegesen magasabb a háromcsillagosoknál.
„Az adatok arra utalnak, hogy az árérzékeny utazók előre foglalnak a legjobb ajánlat biztosítása érdekében, míg a prémium utazók rugalmasabbak, és hajlamosak az induláshoz közelebb dönteni, néha a csúcskategóriás szállodák last minute elérhetőségét kihasználva” – tette hozzá Szokodi Béla.
Két piac, egy platform
Az adatok következetes képet festenek: a magyar utazási piac nem mozdul egységesen egy irányba. Két jól elkülöníthető
szegmensre válik szét, amelyeknek más a prioritása, más a desztinációja, más a foglalási viselkedése és más a büdzséje, és mindkettő a középső szegmens rovására növekszik. Az INVIA számára, amely mindkét szegmenst kiszolgálja egyetlen platformon és közel 700 utazási iroda hálózatán keresztül Közép- és Kelet-Európában, ez a polarizáció nem kihívást, hanem lehetőséget jelent arra, hogy egyre specifikusabb igényekkel rendelkező, szélesebb utazóközönséget szolgáljon ki.
