Míg 2024 végén a cégek háromnegyede még teljesen mellőzte a mesterséges intelligenciát, 2025 végére már minden második vállalat életébe beépült a technológia valamilyen formában. Ez a terjedés azonban nem a céges szabályozásoknak köszönhető, hiszen a hivatalos keretek között bevezetett MI aránya stagnál, és megállt 14 százaléknál. A valódi áttörést a statisztikában a munkavállalók saját belátásukból való MI-használata hozta: az ő arányuk egyetlen év alatt 13-ról 35 százalékra ugrott.
A cégen belüli MI-használat eloszlása is változott. Ott, ahol már jelen van az MI a munkavégzésben, minden nyolcadiknál (12%) mindenki, vagy majdnem mindenki használ MI-t munkája során, míg további 31 százalék esetében a dolgozók legalább negyede alkalmazza azt.
Az MI-t használó vállalatok körében csökkent azok aránya, amelyek csak a közelmúltban, az adatgyűjtést megelőző fél évben kezdték el alkalmazni a technológiát (70%-ról 59%-ra), miközben azok, akik 7-12 hónapja használják, gyarapodtak (16%-ról 24%-ra).
Az ennél régebbi felhasználók aránya 15 százalék maradt. Azon cégek esetében, ahol a dolgozók legfeljebb egyharmada használ MI-alapú megoldásokat munkája során, jellemzően még a tesztelési folyamatoknál tartanak, és csak most kezdik rendszerszinten beépíteni a technológiát a mindennapi folyamatokba.

Szabályozás terén a cégvezetők közel kétharmada hallott már az Európai Unió MI-re vonatkozó jogszabályáról. Ez az arány egy év alatt 54 százalékról 63 százalékra módosult, azaz 9 százalékponttal emelkedett – ezen belül csupán 7 százalékuk ismeri részletesen annak tartalmát.
A jövőbeli terveket tekintve azok a vállalatok, akik még nem, vagy nem szabályozott keretek között alkalmazzák az MI-t, 15 százalékuk egy éven belül tervezi annak bevezetését, további 27 százalékuk pedig az elkövetkezendő két éven belül.
„A hazai vállalatok egyre bátrabban építik be a mesterséges intelligenciát a mindennapi munkafolyamataikba. Ez a változás nem csak a hatékonyság növekedését hozhatja, hanem teret enged a munkavállalói kreativitás és az innováció számára is.
Eközben a hatékonyság növelése nem mehet az adatbiztonság rovására; a technológiai előnyöket csak akkor tudjuk fenntarthatóan kihasználni, ha azok etikus és szabályozott keretek között működnek. Minden piaci szereplő érdeke egy olyan biztonságos környezet, amely védi a felhasználókat és az üzleti adatokat egyaránt” – fűzte hozzá az adatokhoz Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.

















