Versenyhátrányt okozhat a kis- és középvállalkozások számára a mesterséges intelligencia (MI) technológiák rohamos terjedése, illetve ha nem kezdik el alkalmazni azokat – többek között erre figyelmeztet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a most lezárt piacelemzésében.

A GVH szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy az úgynevezett kis nyelvek, így a magyar nyelv érvényesülését is befolyásolhatja, hogy az öntanuló rendszereket jellemzően a nagy világnyelveken írt szövegeken tanítják be. A GVH a honlapján elérhető piacelemzés megállapításai alapján javaslatokat is megfogalmazott a fogyasztók védelme, illetve a vállalkozások közötti intenzív piaci verseny fenntartása érdekében.

Január elején – az uniós versenyhatóságok közül az elsők között – indított piacelemzést a Gazdasági Versenyhivatal a mesterséges intelligencia hatásainak vizsgálata érdekében. A GVH célja annak vizsgálata volt, hogy az MI alapú technológiák robbanásszerű terjedése torzíthatja-e a piaci versenyt a különböző ágazatokban, és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja-e a fogyasztókat.

A most lezárult piacelemzés során a GVH vizsgálói részletesen feltérképezték a MI fejlődéstörténetét, nemzetközi szabályozási kereteit, továbbá részletes adatkérő kérdőívekkel kerestek meg nagy nemzetközi technológiai vállalatokat, illetve a prominens generatív MI-modellek fejlesztőit, hogy átfogó képet kapjanak a vállalatok MI-vel kapcsolatos fejlesztéseiről, illetve MI-alapú szolgáltatásairól, a piac struktúrájáról, a fennálló versenyviszonyokról, illetve a megkérdezettek fogyasztóvédelmi gyakorlatairól is.

Emellett a GVH vizsgálói számos hazai fejlesztővel, MI alapú technológiákat alkalmazó vállalkozással konzultáltak, továbbá több körben folytattak egyeztetéseket hazai kutatóintézetekkel, egyetemekkel, illetve állami és non-profit szervezetekkel, hogy minél átfogóbb képet kapjanak a hazai szabályozásról, fejlesztésekről, illetve a hazai vállalkozások technológiai adoptációjáról, a számukra elérhető lehetőségekről. A GVH piacelemzése két specifikus fókuszpiacra (banki szolgáltatások, telekommunikációs szektor) célzottan is kiterjedt.

A GVH piacelemzése rávilágít arra is, hogy az MI alapú modellek fejlesztéséhez és hatékony alkalmazásához számos kritikus erőforrás szükségeltetik: jelentős és változatos adatmennyiség; megfelelő számítási kapacitás (hardver vagy felhő); magasan és specifikusan képzett munkaerő; valamint összeségében az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyi erőforrások.

Emellett az előtanított modellek elérhetősége is kritikus tényezőnek mondható, mind a fejlesztői szinten, mind a modelleket alkalmazó vállalkozások számára. Ráadásul a kritikus modellinputok birtoklása erősen koncentrált, és gyakran a digitális piacok piacvezető vállalatai (Big tech cégek: Meta, Google, Microsoft, Amazon stb.) kezében vannak.

E nemzetközi digitális nagyvállalatok jellemzően az értéklánc minden szintjén jelen vannak. A GVH piacelemzése ugyanakkor rámutat, hogy az MI technológia fejlődése rendkívül dinamikus, így az értéklánc erőviszonyai még nem szilárdultak meg. Ebből következően a versenyhatóságoknak érdemes folyamatos és kiemelt figyelmet fordítaniuk az MI vertikumra.

A GVH emellett kiemeli azt is, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a mesterséges intelligencia alapú megoldások elterjedésétől a vállalati hatékonyság növekedése várható, ez pedig jelentős GDP növekedést is eredményezhet, így a MI széleskörű alkalmazása a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé válhat a különböző termék- és szolgáltatáspiacokon. Ugyanakkor a pontos hatásokat illetően jelenleg széles skálán mozognak az erre vonatkozó becslések.

A GVH piacelemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a hazai vállalkozások körében az MI használatának alacsony elterjedtsége tapasztalható. Ez különösen igaz a kis- és középvállalatokra (kkv-kra). A vállalkozások kevés ismerettel bírnak a technológia hasznosíthatóságát illetően. Ez a tőkehiány mellett elsősorban a hozzáértő munkaerő hiányából adódik. Amelyik cégeknél működik valamilyen MI alapú megoldás (pl. chatbot, csalásmegelőzés, fordítás, virtuális asszisztens), ott alapvetően kisebb jelentőségű, nem kritikus feladatokat lát még csak el.

A hazai fókuszpiacok (banki szolgáltatások, telekommunikációs szektor) célzott feltérképezése alapján elmondható, hogy a válaszadó vállalkozások átfogó módon jelenleg még csak kismértékben használnak mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokat, szolgáltatásokat, ugyanakkor figyelemmel kísérik az MI alapú megoldások hatásait, eredményeit és belső képzések útján fejlesztik az MI képességeket.

Ez arra utal, hogy ugyan a kkv-k látszólag még nincsenek lemaradva a nagyobb vállalkozásoktól ezen a téren, de az MI használattal kapcsolatos ismeret- és érdeklődés hiánya miatt gyorsan változhat, amennyiben az MI alapú technológiák tovább fejlődnek, a nagyvállalatok egyre több területen kezdik alkalmazni azokat, a kkv-k pedig lemaradnak ebben a versenyben.

A piacelemzés feltárta, hogy a magyar ügyfeleik számára a globális technológiai cégek ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat kínálják, mint más országokban. Üzletpolitikájuknak nem része a specifikusan a magyar piacra szánt termékek bevezetése, illetve fejlesztése. Ugyanakkor a kis nyelvekre, így a magyar nyelvre is alapozott öntanuló rendszerek célzott fejlesztése egy ország adatszuverenitása, adatbiztonsága és kulturális identitásának megőrzése miatt kiemelten fontos tényező – hívja fel a figyelmet piackutatásában a Gazdasági Versenyhivatal.

A GVH szakértői javaslatokat is megfogalmaztak a most lezárult piacelemzésben.

1. A hazai vállalati szektor MI használatának előmozdítása, elsősorban a kkv-kra fókuszálva. Ehhez szükséges a technológiai infrastruktúra rendelkezésre állása mellett a kkv-k technológiai ismereteinek kialakítása, illetve folyamatosan naprakészen tartása, a megfelelő tőkeellátottság, valamint a hozzáértő munkaerő, lehetőleg felsőoktatási képzések útján történő biztosítása.

2. A fogyasztók naprakész és átlátható tájékoztatása. Az MI-megoldásokon alapuló szolgáltatásokat végfogyasztók felé nyújtó vállalkozások számára javasolt már a szolgáltatás bemutatása során, de még a fogyasztói felhasználást megelőzően jól érthetően és jól észlelhetően tájékoztatni a fogyasztókat.

3. Az MI nemzeti stratégia felülvizsgálata, amelynek során érdemes kiemelt figyelmet fordítani a szakirányú képzések fejlesztésére és támogatására; az MI-vel kapcsolatos kutatási irányok és a kormányzati MI-stratégia észszerű összefogására és koordinálására; a megfelelő informatikai infrastruktúra folyamatos fejlesztésére, beleértve a már rendelkezésre álló, de korlátozott szuperszámítástechnikai kapacitásokat is; valamint az MI-fejlesztés ökoszisztémájának (adatgazdaság, technológiai alkalmazási képzés, benchmark kiértékelési rendszer stb.) kialakítására.

4. A magyar nyelvi modellek fejlesztésének célzott támogatása. Az állami szereplők pénzügyi és stratégiai erőforrásainak hatékony koordinálása szükséges a magyar nyelvű nagy nyelvi modellek kifejlesztése, alkalmazása és széleskörű elérhetővé tétele érdekében.