A Roland Berger 100 egészségügyi vállalatvezető bevonásával készült „Az egészségügy jövője - Az AI (r)evolúció” című tanulmánya szerint az ágazat vezetői osztják ezt a nézetet: a válaszadók mindegyike használja az AI-t, 74 százalékuk rendszeresen, de mindössze 15 százalékuk integrálta a technológiát a standard folyamatokba.

A jövőben a vezetők arra számítanak, hogy az AI jelentősége az egészségügyben tovább nő - különösen a diagnosztikában és a megelőzésben. A felmérésben részt vevők csaknem mindegyike (94%) arra számít, hogy a saját szervezetére gyakorolt hatás jelentős vagy nagyon jelentős lesz, és 90 százalékuk már létrehozott egy külön AI-részleget. Mindazonáltal a válaszadóknak csak 29 százaléka érzi jelenleg úgy, hogy szervezete jól felkészült az AI alkalmazására.

„A mesterséges intelligencia valóban megérkezett az egészségügyi ágazatba, és már most jelentős változásokat okoz” - mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere. - „Az értéklánc minden szereplője érintett, a gyógyszeripari és orvostechnikai cégektől kezdve, amelyek üzleti modelljei az AI segítségével változnak, az egészségbiztosítókon át, amelyek az AI-t hatékonyságuk javítására használják, a kórházak, laboratóriumok és orvosi rendelők személyzetéig, akik új, AI-alapú diagnosztikai és kezelési módszereket alkalmaznak. Az ágazat valamennyi vállalatának foglalkoznia kell a kérdéssel, különben lemaradnak az innováció és a hatékonyság terén.” 

Az AI-t az egészségügyi ágazatban eddig főként a folyamatok és a költségek optimalizálásának elősegítésére alkalmazták: a cégek 81 százaléka a gyorsabb folyamatokat, 79 százaléka a minőség javulását és 77 százaléka a költségmegtakarítást említi előnyként.

A technológia fejlődésével a mesterséges intelligencia valószínűleg a betegút során és az egészségügyi értéklánc teljes hosszában meghonosodik majd. A mesterséges intelligencia által vezérelt diagnosztika - például a radiológiában - gyorsabb és pontosabb eredményeket ígér; a rutinfeladatok automatizálása növeli a hatékonyságot, és segít felszabadítani emberi és pénzügyi erőforrásokat; a gyógyszeripari és orvostechnológiai vállalatoknál a mesterséges intelligencia által vezérelt adatelemzés felgyorsítja a klinikai vizsgálatokat, és növeli a kutatás-fejlesztés hatékonyságát.

Komplex téma, amely műszaki szakértelmet vagy megfelelő partnereket igényel.

A Grand View Research piackutató vállalat várakozásai szerint 2030-ra az AI globális piaci volumene az egészségügyi ágazatban akár 190 milliárd dollárt is elérheti. A Roland Berger tanulmánya azonban nagy eltéréseket mutat az AI jelenlegi tényleges alkalmazását illetően az ágazaton belül. A technológia alkalmazása az orvosi diagnosztikában például sokkal fejlettebb, mint a terápia területén.

Összességében az egészségügyi ágazat felismerte a mesterséges intelligencia alapvető fontosságát az iparág jövője szempontjából, amit a jelenlegi beruházások és a felsővezetés elkötelezettsége is bizonyít - egyre elterjedtebbek például a kifejezetten mesterséges intelligenciával foglalkozó részlegek” - mondja Schannen Frigyes.

„A vezetőknek azonban csak 29 százaléka tartja szervezetét megfelelően felkészültnek arra, hogy a GenAI alkalmazásával versenyelőnyre tegyen szert. Elsősorban a technikai szakértelem hiánya miatt aggódnak, ezt követik az egyéb technikai és infrastrukturális kérdésekkel kapcsolatos aggodalmak”. A vállalatok többsége úgy véli, hogy inkább együttműködne a nagy technológiai cégekkel, minthogy saját AI-megoldásokat fejlesszen - az adatbiztonsággal és egyéb kérdésekkel kapcsolatos aggodalmak ellenére.

Ahol a mesterséges intelligencia előnyöket ígér, ott a vállalatok gyorsan bevezetik azt

A tanulmány szerzői három forgatókönyvet írtak le az AI további fejlődésére az ágazatban. A legvalószínűbb a reális forgatókönyv, a gyors fejlődés útja, az AI részleges bevezetésével, különösen azokon a területeken, ahol az mérhető előnyökkel jár.

Ebben az esetben a hatékonyságnövekedés nem egyenletes a teljes ágazatban. A második, gyorsított forgatókönyv a mesterséges intelligencia tömeges bevezetését és az egészségügyi ágazat átalakulását írja le, míg a harmadik, konzervatív forgatókönyv a mesterséges intelligencia lassú, korlátozott hatású bevezetését feltételezi.

„Függetlenül attól, hogy a három forgatókönyv közül melyik valósul meg, az egészségügyi vállalatoknak nagyon alaposan meg kell vizsgálniuk, hogy az AI milyen hatással lesz az üzletmenetükre” - mondja Schannen Frigyes.

„Ez a vizsgálat a stratégiától kezdve a belső területek azonosításán át,  egészen a technológiába történő célzott beruházásokig terjedhet. Fontos, hogy hosszú távon gondolkodjunk, és folyamatosan vizsgáljuk és optimalizáljuk az AI-val való foglalkozás szintjét, hogy felkészüljünk mind az evolúciós, mind a forradalmi fejleményekre.”