Bár ma már számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a rendszeresített testmozgásnak óriási szerepe lehet a betegségek megelőzésében, sokakra igaz, hogy csak akkor hajlamosak maguk mögött hagyni az inaktív életmódot és valamilyen mozgásforma mellett elköteleződni, ha az egészségügyi szempontból javasolttá vagy egyenesen kötelezővé válik számukra.

A sport és a mozgáson alapuló szabadidős aktivitások a fizikai jóllét mellett a mentális egészséget is támogatják – nem véletlen, hogy például a rákgyógyításban is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak neki.

A legfrissebb tudományos ismeretek szerint a mozgásban gazdag életmód több daganattípus – köztük a vastagbélrák, gyomorrák, veserák és húgyhólyagrák – kialakulásának kockázatát is mérsékli, miközben az emlőrák esetében különösen jelentős hatás figyelhető meg: a fizikailag legaktívabbak körében akár 12-20 százalékkal alacsonyabb a megbetegedés kockázata. 

A rákbetegek számára nem csupán ajánlott, de egyenesen nélkülözhetetlen a testmozgás a túlélési esélyek javításához, ugyanis köztudottan pozitív hatással van az életminőségre, növeli a fizikai állóképességet, csökkenti a fáradtságot, továbbá segít megbirkózni a kezelések mellékhatásaival. Mindezt egy 2019-ben végzett átfogó vizsgálat is alátámasztja, amely szerint az aktív életmódot folytató emlő-, vastagbél- vagy prosztatarákos betegek körében akár 40-50 százalékkal is csökkenhet a halálozás kockázata.

Egy másik, 2021-ben publikált tanulmány szerint – amelyben azt elemezték, hogy a magas kockázatú emlőrákban szenvedő betegek fizikai aktivitása a kemoterápia előtt, alatt és után miként befolyásolja a gyógyulást és a túlélés esélyét – heti 150 percnyi mozgással egy év alatt 41 százalékkal csökken a kiújulás és 59 százalékkal a halálozás esélye. Két év után pedig még kedvezőbb eredményeket kapunk: a kiújulás valószínűsége 55, míg a mortalitásé 68 százalékkal mérsékelhető.

A rákbetegségek és a mozgás összefüggését vizsgáló szakemberek egyetértenek abban, hogy minden mozgás számít, hiszen már alacsony intenzitású aktivitással is kimutatható egészségnyereség érhető el. Figyelemre méltó eredmények születtek azzal kapcsolatban is, hogy a rendszeres testmozgás milyen hatást fejt ki az emlődaganatos betegek depressziószintjére. Egy ugyancsak 2021-ben közölt tudományos publikáció szerint egy tizenkét hetes, részben otthon végezhető mozgásprogram hatására az enyhe, közepes és súlyos depresszióval küzdők összesített száma 50 százalékkal mérséklődött. 

„A rendszeres mozgás bizonyítottan javítja az egyes terápiák eredményességét” – hívta fel a figyelmet Dr. Hudák Tímea, a Novartis Magyarország onkológiai terápiás terület vezetője. Mint mondta: „az elmúlt időszakban megjelent kutatásoknak van egy mindenki számára jól érthető üzenete: nem a megtett táv, a tempó vagy a választott mozgásforma számít, hanem az, hogy elinduljunk, és később se adjuk fel. Ez mindannyiunk saját érdeke is – hiszen az aktív életmód az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköz az egészségünk megőrzésére, melyet én is napi szinten követek”.

Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója kiemelte: „mindannyian keressük az egyensúlyt a munkában, az életben, önmagunkban. Sokszor úgy gondoljuk, hogy ezt az egyensúlyt a megállás, a pihenés hozza meg – pedig valójában éppen az ellenkezője igaz. Az egyensúly nem attól jön létre, hogy megállunk, hanem attól, hogy haladunk. Ahogy a biciklizésnél: csak mozgás közben tudunk egyensúlyban maradni”. Hozzátette: „a rendszeres mozgás éppen ezért nem csupán egészségmegőrzés.

Segít megőrizni a fizikai erőnlétünket, csökkenti a betegségek kockázatát, de legalább ilyen fontos, hogy mentálisan is stabilabbá, terhelhetőbbé tesz bennünket. Egy egészségügyi intézmény közösségeként különösen nagy felelősségünk van ebben. Nemcsak gyógyítunk – példát is mutatunk”. A főigazgató mindezek mellett azt is hangsúlyozta, fontos, hogy a mozgás ne alkalmi elhatározás legyen, hanem a mindennapjaink természetes része – mert az egyensúly nem a megállásban, sokkal inkább a mozgásban születik.

Prof. Dr. Bodoky György, a Dél-Pesti Centrumkórház onkológiai centrumának vezetője az ún. változtatható betegkockázatok között említette a mozgásszegény életmódot. Mint kifejtette: „Európában a daganatos betegségek kialakulásának mintegy 20 százalékában játszik szerepet a mozgáshiány. Számos tudományos munka foglalkozik e kérdéskörrel, mint ahogyan azzal is, hogy napjainkra a daganatos betegségek gyógyításának egyik kulcseleme a mozgásterápia”. Erre egy tavalyi, az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság kongresszusán bemutatott kutatás eredményeit hozta példaként.

„A Yale Egyetem által végzett vizsgálat szerint, amennyiben a vastagbélrák-gyógyítás során a gyógyszeres kezelés mellé egy strukturált testmozgási gyakorlatot vezetünk be, akár 30-40 százalékkal növelhetjük a gyógyulás esélyét.[6] A terápia támogatása bizonyos mozgásformákkal Magyarországon is egyre gyakoribb – a Dél-Pesti Centrumkórház onkológiai centrumában immár egy éve külön rehabilitációs részlet működik, amely kifejezetten ezt a feladatot vállalta magára” – mondta.

Halom Borbála, a Mellrákinfo Egyesület elnöke elmondta: „szervezetünk évek óta jó partnerséget ápol a Novartis-szal. Az együttműködésünk valódi értékét azok a közös kezdeményezések adják, amelyek révén hasznos tudást nyújthatunk a daganatos betegséggel küzdő nőknek és családjaiknak.

A rendszeres testmozgás népszerűsítése különösen közel áll hozzánk – számos, a társadalmat megszólító programunk épül erre, köztük a SÉTA magadért kihívás is, amellyel kifejezetten a mellrákkal érintetteket szeretnénk elérni. A nemzeti rákellenes nap alkalmából ezeket az üzeneteket szeretnénk most még erősebben hangsúlyozni és mindenkit arra buzdítani, hogy kövessék a Facebook oldalunkat és csatlakozzanak sportos és egyéb eseményeinkhez!”