Valószínűségi történelem

A matematikának ennek az ága a szerencsejátékok elméleteként indult, és eredete egészen a római birodalomig visszavezethető. A valószínűségszámítás lényegében a véletlenek tudományát, pontosabban matematikai képletét jelenti. A már említett ókori eredetet pedig Claudius római császár egyik vicces írásából tudjuk többek között. Akkoriban ezt az elméletet természetesen még nem dolgozták ki, és főleg a különféle kockajátékokra használták. Az igazi valószínűségszámítás elméletének születését hagyományosan 1654-re teszik, amikor is Fermat és Pascal a két francia matematikus az egymással való levelezésekben elmélkedett a valószínűség elméletének részleteiről. A konkrét kifejezést azonban 1713-ra datálják Jakob Bernoullitól, aki „A találgatás művészete” című munkájában már konkrétabban kifejti az elképzelést. Az elmélete pedig roppant egyszerű. Ha valami többször elvégzünk, például eldobunk egy kockát, akkor lesz egy valószínűsége annak – tehát, hogy a legnagyobb eséllyel melyik oldalára fog esni a leggyakrabban. Persze maga az elmélet egyébként elég törékeny, mivel sok a befolyásoló tényező. Azonban ha ismerjük az adott körülményeket, és azokat valamennyire fixáltnak tekintjük, akkor igenis ki lehet számítani bizonyos mozgások, történések, valamint események valószínűségének gyakoriságát. A szerencsejátékokra visszatérve pedig pont emiatt elég gyakran használják is ebben az ágazatban ezt az elméletet. Természetesen a valószínűségszámításnak is vannak mérhető számai és képlete, amelyet a matematikusok a mai napig használnak – immár nem csak a szerencsejátékok kapcsán. Az eseményalgebra pont arra való, hogy bárminek kiszámolja a valószínűségét. Ehhez szükséges olyan matematikai rendszer, mint a σ-algebra, más néven mérhető tér. A matematikusok ezt és az adott tárgy vagy esemény valószínűségi mérőszámait használják fel az eredmény kiszámításához. A valószínűségszámítás mérőszámait pedig méréssel vagy modellezéssel ismerjük meg.

Hol használják még a valószínűségszámítást a szerencsejátékokon kívül?

Rengeteg különféle fontos szegmensben, mint például az űrkutatásban, a statisztikában, a geológiában, az egészségügyben és az építészetben. Továbbá gyakorlatilag mindenhol használatos, ahol fontos előre tudni bizonyos általunk vagy rajtunk kívülálló tényezők által előidézett események beköszöntét. Mára már a valószínűségszámítás igencsak sokat fejlődött. A 18. század óta számtalan híres matematikus bővítette fejlesztette, elméletet és a képleteket – hiszen már ezekből is többféle típus létezik. Az átlagembernek erre nincs rálátása, azonban a különféle kutatások területén jelentős számban használják ezeket a képleteket.

Érdemes lehet-e használnunk a szerencsejátékokhoz?

A valószínűségszámítás tulajdonképpen egyáltalán haszontalan matematikai ismeret azok számára, akik komolyan szeretnének a szerencsejátékokkal foglalkozni. Ez ugyanis az élő fogadások esetében is hasznos lehet. Ugyanakkor mindenképp elengedhetetlen, hogy számtalan tényezővel tisztában legyünk a számításokhoz. Ha élőben szeretnénk fogadni egy lóversenyen, akkor mindenképp érdemes nagyon alaposan ismernünk nem csak a ló korábbi eredményeit, különösképpen az adott versenypályán szerzetteket. Ezen kívül a versenypálya körülményeiről is információkat kell szereznünk, majd pedig ezt összevetnünk a kiszemelt versenyló eredményeivel és képességeivel. Ehhez pedig igencsak bele kell ásnunk magunkat a sportágba. Vagyis az adott versenyló nyerési esélyét akkor ismerjük igazán, ha tudjuk azt is, hogy az aktuális pályán a fennálló időjárási viszonyok között mire számíthatunk – és nem csupán a lótól, de a lovastól. Ugyanis a lovas teljesítményét is ismernünk kell, sőt még a habitusát is arra vonatkozóan, hogy például szeles időben mennyire jó zsoké. Ezeket egybevetve és természetesen a képleteket alkalmazva akár mi magunk is ki tudjuk számolni a nyerési esélyét egy versenyzőnek – vagy a példánál maradva versenylónak.

Megéri-e egyáltalán használnunk a képletet?

Ha nagy a tét és elég professzionális szinten szeretnénk játszani, valamint a matematikától sem kapunk hideglelést, akkor egészen érdekes eredményeket kaphatunk a valószínűségszámítás alkalmazásával. Persze nem csak a sportfogadások esetén lehet mindez hasznos számunkra, de bármely más esemény kapcsán is amely érinthet minket. Sok matematikus alkalmazza a mindennapokban ezeket a képleteket – nem véletlen, hogy számtalanféle valószínűségnek ismerjük az eredményét az ilyen kreatív, kíváncsi matematikusok révén.