A hét eleji 7,8-as erősségű törökországi földrengés ráirányította a figyelmet a földrengés magyarországi kockázataira is.

A Biztosítási Elemző Központ összefoglalójából megtudhatjuk, mekkora volt a hazánkban valaha mért legnagyobb földrengés és milyen szeizmikus aktivitásra számíthatunk a jövőben.

Bár Magyarország nem tartozik a világ aktív szeizmikus területei közé, a Kárpát-medence szélső területein mégis igen komoly földrengési tevékenység tapasztalható. Ennek eredménye, hogy hazánkban átlagosan 20-30 évente következik be jelentős erejű 4,8-6,2 (magnitudójú) földrengés. Ezek az erős rengések a múltban már komoly károkat okoztak és a statisztikák szerint a jövőben sem lesz ez másként.

Pusztító magyarországi földrengések és azok ereje:

1763 Komárom (erősség: 6,2)

1810 Mór (erősség: 5,4)

1868 Jászberény (4,9)

1908 Kecskemét (4,1)

1911 Kecskemét (5,6)

1925 Eger (5,0)

1956 Dunaharaszti (5,6)

1985 Berhida (4,9)

2011 Oroszlány (4,8)

A magyarországi rengések közül Komárom esetében a város épületeinek harmada, Eger esetében több mint 200 épület, míg a Dunaharaszti rezgés esetében már több mint 3000 épület sérült meg.

Maga a Dunaharaszti rezgés intenzitása a Hirosimai bomba által előidézett rengési intenzitáshoz hasonlítható. Némileg megnyugtató, hogy ha a magyarországi és a világban bekövetkezett földrengések intenzitását hasonlítjuk össze, akkor Magyarország szerencsére csak a skála közepén helyezkedik el és a legnagyobb rezgések sem közelítik meg a világ legnagyobb ismert földrengésének pusztítását (Chile 1960. május 22. - M9,5 erejű rengés, több ezer halottal és azt követő szökőárral).

Az sem mindegy ugyanakkor, hogy a földkéreghez milyen közel, vagy ha úgy tetszik, milyen messze, milyen mélyen van a földrengés centruma, ami néhány kilométer mélységtől, egészen 6-700 méterig terjedhet.    

A földrengések ellen a hazai (4,3 millió) lakóingatlan közül, mintegy 3,3 millió ingatlan van biztosítva. A biztosítások nagy része megfelelő fedezetet nyújt a földrengések okozta károkra, azonban van olyan vezető magyarországi biztosítóintézet is, mely az egy földrengés során bekövetkező károkra fizethető térítését országosan 30 milliárd forintban limitálja(!).

Ez azt jelenti, hogy ha az adott biztosító ügyfeleinek például 60 milliárd forint lenne a földrengés által okozott kára, akkor minden ügyfél arányosan csak a felét kapná meg, az őt ért kárnak.

Ez a katasztrófa kockázati limit azt bizonyítja, hogy a biztosításmatematikusok bizony komolyan számolnak a földrengések magyarországi előfordulásának lehetőségével.