A K&H Csoport és az Agrárközgazdasági Intézet ezért hiánypótló kezdeményezést hozott létre: a K&H agrár CO2 kalkulátor megmutatja, hogy mekkora károsanyag-kibocsátása van az adott gazdaságnak. Ezáltal a vállalkozások tudatosságát és fenntartható működését egyaránt támogatja.
Emellett elősegítheti a nyereséges működést és az ESG jelentésekhez szükséges beszállítói információszolgáltatást, további lendületet adva a zöld gazdaságra való átálláshoz.
2019-ben a K&H, a KBC Csoport tagjaként komoly vállalást tett a klímavédelem terén, hiszen az elsők között csatlakozott az ENSZ pénzügyi szervezeteket tömörítő CCCA (Collective Commitment To Climate Action) egyezményéhez.
Ebben azt vállalta, hogy hitelezési portfolióját a Párizsi Egyezménnyel összhangban úgy alakítja át, hogy az tükrözze és finanszírozza az alacsony széndioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságot.
„Célunk, hogy 2030-ra a hitelezési portfoliónkban az agrárüzletág üvegházhatású gázkibocsátását 21 százalékkal csökkentsük. Ennek érdekében tudásunkat gyakorlatorientáltan kívánjuk átadni a partnereknek, hiszen a fenntartható mezőgazdasági termelés megvalósulásában és a hazai élővilág gazdagságának megőrzésében nekünk is komoly felelősségünk van” – mondta el Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
Ismerik az uniós elvárásokat, de nincsenek mérések
Az agrár cégek jelenlegi fenntarthatósági gyakorlatáról képet adó K&H fenntarthatósági index szerint az agrárszektor tájékozott az EU karbonkibocsátási elvárásaival kapcsolatban: 90 százalékuk hallott már a célkitűzésekről, 72 százalékuk pedig tisztában is van azok tartalmával.
A saját cég karbonlábnyomát azonban a túlnyomó többség nem számszerűsíti. „A fenntarthatóság ma már nem csak szabályozói és fogyasztói elvárás, de a magas energiaköltségek miatt a hatékony működés kulcsa is. Ezért hívtuk életre a K&H agrár CO2 kalkulátort, amely az Agrárközgazdasági Intézet által fejlesztett és hitelesített tudományos kritériumoknak megfelelő számításokat végez, így támogatva a vállalkozások tudatosságát és fenntartható gazdálkodását.
Az adatok számszerűsítése abban is segíthet, hogy a cég termékei megfeleljenek a kor és a vevők igényeinek, illetve az ESG jelentésekhez szükséges saját és beszállítói adatszolgáltatási kötelezettségnek” – hangsúlyozta Demeter Zoltán.
Még nem stratégiai kérdés a fenntarthatóság
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) összesítése szerint hazánk CO2-kibocsátása 2021-ről 2022-re 7 százalékkal mérséklődött, az 1990-es bázisévhez képest pedig ez 37 százalékos csökkenést jelent. Így elérhető távolságba került hazánk vállalása, ami szerint 2030-ra 40 százalékos csökkenést érünk el.
„Az ágazatokat nézve az ipar 18 százalékkal, a mezőgazdaság pedig 12 százalékkal csökkentette környezetterhelését 2022-ben az előző évhez képest. Az irány jó, de vannak még hiányosságok. A felmérésünk ugyanis arra is rámutat, hogy messze vagyunk attól, hogy az agrárágazat fenntartható módon működjön. Alig minden tizedik (11%) cégnek van írásos fenntarthatósági stratégiája, és egyelőre inkább esetei jelleggel foglalkoznak ezzel a témával (39%)” – tette hozzá Demeter Zoltán.
