A félévi bizonyítvány kiosztása és a vele szinte egy időben zajló középiskolai felvételi sok családban feszült időszakot jelent. A jegyek és az esetleg kevésbé jó teljesítmény nemcsak a gyerekekben kelthetnek szorongást, hanem a szülőkben is kérdéseket vethetnek fel: vajon eleget tettünk, jól halad a gyermek, és mit árulnak el ezek az eredmények a jövőről?

A szakemberek szerint fontos tudatosítani: a félévi értékelés és a felvételin elért pontszám nem végső ítélet, hanem egy adott időszak pillanatképe.

„A bizonyítvány és felvételin nyújtott teljesítmény nem mutatja meg teljes egészében a gyermek tudását, képességeit és fejlődését. Nem látszik benne, mennyit változott a gyermek magához képest, hogyan tanult meg alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz, vagy mennyi energiát fektetett a mindennapokba” – mondja Gál Beatrix, a Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat igazgatója.

Egy stabil családi háttérrel rendelkező gyermeknél is előfordulhat, hogy egy-egy megmérettetés gyengébben sikerül. Ilyenkor a túlzott számonkérés vagy a büntetés gyakran többet árt, mint használ. A szakértők inkább azt javasolják, hogy a szülők próbálják megérteni az okokat: túlterheltség, motivációhiány, szorongás vagy épp egy iskolai-, családi-, baráti konfliktus is állhat a háttérben. 

„A legfontosabb az, hogy a szülők figyeljenek a gyermekükre, arra, hogy az érzelmi állapota miként alakul, mert ez mindenre hatással van. Egy konfliktusokkal teli időszak – akár tanárral, osztálytárssal, akár családtaggal – is oka lehet a teljesítményromlásnak. Hiszen a rosszabb teljesítmény sokszor annak a tünete, ami a gyermekben zajlik. Ha a szülő kellő figyelemmel fordul felé, akkor időben meg tudják beszélni a problémás helyzetet és javítani tudnak rajta” – hangsúlyozza a gyermekvédelmi szakember.

A helyzet különösen érzékeny lehet a nevelőszülői családokban, ahol a gyerekek általában bizonytalanok, hiszen olyan megterhelő élethelyzetekből érkeznek, ami hosszú időre hatással lehet rájuk és az iskolai eredményeikre is.  

„A nevelt gyermekeknél a tanulmányi teljesítmény legtöbbször szorosan összefügg az érzelmi biztonsággal. Ha a gyermek mer hibázni, kérdezni, és nem fél a kudarctól, az már komoly előrelépésnek számít – még akkor is, ha ez ez éppen nem tükröződik a jegyekben, vagy a felvételi pontokban” – emeli ki Gál Beatrix.

A Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat vezetője szerint az ilyen megmérettetések alkalmával érdemes a számok mögé nézni, hiszen akár már az is valódi eredmény lehet, ha a gyermek rendszeresen jár iskolába, végigcsinálta a félévet, fejlődött a figyelme vagy talált egy pedagógust, egy osztálytársat, akihez kapcsolódni tud.

„Ezek azok az alapok, amelyekre később a tanulmányi siker is épülhet” – tette hozzá.

Mit tehetnek a szülők és nevelőszülők a gyakorlatban?

A szakértők szerint fontos, hogyha bizonyítványról, vizsga eredményekről van szó, a beszélgetés soha ne számonkéréssel induljon, hanem kérdésekkel. Érdemes megkérdezni a gyermeket, hogyan élte meg a félévet, mi volt számára nehéz, és miben érzi magát sikeresnek. Fontos, hogy a hangsúly az erőfeszítés elismerésén legyen, ne kizárólag az eredményen.

Hasznos lehet a visszajelzések közös értelmezése is: mi az, ami már jól megy, és mi az, amin a következő félévben együtt lehet dolgozni. A szakemberek szerint kerülni kell az összehasonlítást más gyerekekkel, testvérekkel vagy korábbi önmagával, mert az fokozhatja a szorongást.

„A legfontosabb üzenet, amit ilyenkor a szülők közvetíthetnek, az az, hogy nem a jegyek határozzák meg a gyermek értékét és nem befolyásolják a szeretetüket a gyermek iránt. Ha a gyermek érzi a biztonságot és a feltétel nélküli támogatást, akkor sokkal sikeresebben veszi majd a következő akadályokat, legyen az a második félév, vagy egy szóbeli vizsga”- fogalmaz Gál Beatrix.

A félévi bizonyítvány vagy a felvételin elért eredmény tehát nem végállomás, inkább iránytű, merre érdemes tovább indulni, min lehetne javítani. A fejlődés sokszor lassú, hullámzó és láthatatlan – de attól még nagyon is valós. És ebben a folyamatban a szülői jelenlét és támogató szeretet a legerősebb kapaszkodó a vér szerinti és a nevelőcsaládokban egyaránt.