Három aranyszabály ősszel

Az őszi időszakban a tudatos, előrelátó vezetés életet menthet. Három alapszabály, amit minden sofőrnek érdemes betartani:

Nagyobb követési távolság – nedves úton a fékút akár duplájára nőhet;

Mérsékelt sebesség – a kisebb tempó több reakcióidőt biztosít;

Folyamatos világítás – ne csak az automatikára hagyatkozzunk, inkább kapcsoljuk kézzel a tompítottat.

Nedves úton a fékút drasztikusan megnő: 50 km/órás sebességnél száraz aszfalton egy vészfékezéshez átlagosan 11 méter szükséges, míg ugyanilyen körülmények között, de nedves burkolaton már 20 méterre van szükség. Ha ehhez még nedves falevelek vagy vidéki utakon szétszóródott termény esetleg sár is társul, az útburkolat különösen csúszóssá válik.

Ilyenkor az abroncsok könnyen elveszíthetik a közvetlen kapcsolatot az aszfalttal, és a jármű irányíthatatlanná válhat. Ez olyannyira igaz, hogy még az elektronikus biztonsági (ABS, ESP) rendszerek is csak korlátozottan segíthetnek.

Mi a teendő megcsúszáskor?

Ha az autó megindul oldalra, ne essünk pánikba. A helyes sorrend: láb le a gázról, kuplung ki, óvatos ellenkormányzás, majd fékezés. Gyakran már a sebesség csökkentése is elegendő ahhoz, hogy visszanyerjük az irányítást. Ne fékezzünk hirtelen és ne rángassuk a kormányt.

A pánikszerű mozdulatok súlyosbíthatják a helyzetet. Ha az autó fara kitör (túlkormányzottság), fordítsuk arra a kormányt, amerre a kocsi hátulja csúszik (ellenkormányzás). Ha az eleje csúszik (alulkormányzottság), vegyük el a gázt, és próbáljuk óvatosan visszafordítani az autót a kanyar ívére. Ha van ABS az autóban, nyomhatjuk erősen a féket, az ABS segít megtartani az irányíthatóságot.

Ha nincs ABS, inkább szakaszosan pumpáljuk a féket a blokkolás elkerülésére. Ám, ha az autó teljesen irányíthatatlanná válik, a vészfékezés marad az egyetlen megoldás. Automata váltós autók esetén: a váltó önmagától vált, ezért ne tapossunk a gázra erősen, mert könnyen kipöröghetnek a kerekek. Inkább finoman engedjük fel a gázt, hogy visszanyerjük a tapadást.

Ha lassítani kell, kapcsoljunk alacsonyabb fokozatot (2 vagy L/D1/D2) – így a motorfék segít stabilizálni az autót. Soha ne tegyük üresbe (N), mert elvesztjük a motorfék hatását és a kocsi teljesen szabadon csúszik.

Követési távolság és sebesség

Az „egy-kettő” szabály jól működik: válasszunk ki egy pontot az út szélén, és ha az előttünk haladó autó elhalad mellette, csak két másodperc múlva érjünk oda. Rossz látási viszonyok mellett (sűrű köd, eső) a szabály szigorodik: a sebesség értéke méterben megegyezzen a követési távolsággal (pl. 70 km/h → 70 méter). Sebességnél aranyszabály: ha a szélvédőn a leggyorsabb ablaktörlő-fokozat is alig győzi a vizet, legfeljebb 80 km/h-val közlekedjünk.

Világítás és látási viszonyok

A modern járművek automata világításkapcsolója kényelmes, de nem mindig érzékeli a ködöt vagy a gyorsan változó fényviszonyokat. Jobb, ha ilyenkor magunk irányítjuk a világítást. A tiszta szélvédő kulcskérdés: a nap alacsony állása könnyen vakít, különösen, ha koszos vagy párás az üveg. Mind a külső, mind a belső felületet rendszeresen tisztítsuk meg. Fontos a helyes ülésmagasság is: ha túl alacsonyan ülünk, a napfény könnyebben besüt a napellenző alatt, így a vakítás veszélye nő.

A ködlámpa használata

A magyar KRESZ (1/1975. KPM-BM rendelet) elég pontosan szabályozza a ködlámpák használatát, és sokan nem ismerik pontosan a különbséget az első ködlámpa és a hátsó ködzárófény között.

Első ködlámpa

Bekapcsolható, ha az időjárási vagy látási viszonyok ezt indokolják (pl. köd, sűrű eső, havazás).

Kiegészítő világítóberendezés, tehát a tompított fényszóró mellett vagy helyett is használható.

Normál látási viszonyok között tilos használni, mert elvakíthatja a szembejövőket és megtévesztő lehet.

Hátsó ködzárófény

Csak akkor szabad használni, ha a látótávolság 50 méternél kisebb (sűrű köd, intenzív hóesés, erős esőzés).

Amint a látási viszonyok javulnak, azonnal ki kell kapcsolni, mert a mögöttes forgalmat zavarja, elvakítja.

Büntetés

A ködlámpa szabálytalan használata helyszíni bírsággal vagy közigazgatási bírsággal járhat. A rendőrök főként a hátsó ködzárófény indokolatlan használatát szankcionálják, mivel az különösen zavaró a mögöttes járműveknek.

Világításellenőrzés

Minden ősszel érdemes átnézetni a jármű világítását – egy rosszul beállított fényszóró akár minket, akár a szembejövőt zavarhat. Számos szerviz és autóklub kínál ingyenes fénytesztet, amely során a lámpák állapotát és beállítását is ellenőrzik.

Az abroncsok szerepe

Még ha a teljes kerékcsere nem is történik meg azonnal, az abroncsok állapotának ellenőrzése kiemelten fontos:

A jelenlegi KRESZ szerint az előírt minimum profilmélység 1,6 mm, de a HTA szakértői szerint 4 mm alatt a tapadás már veszélyesen gyengülhet.

Tíz évnél idősebb abroncsokat akkor is ajánlott cserélni, ha látszólag jó állapotban vannak.

Sérült, repedezett, felpúposodott gumiknál ne halogassuk a cserét. A témáról bővebben: https://hta.org.hu/hirek/

Folyadékok ellenőrzése

Az őszi felkészülés része a motor és a segédrendszerek folyadékainak átvizsgálása:

- szélvédőmosó fagyállóval,

- hűtőfolyadék szint és fagyállóság,

- motorolaj rendszeres ellenőrzése.

Ezek hiánya nemcsak bosszantó, hanem komoly műszaki problémát is okozhat.

Parkolás fáktól távol

Ősszel a lehulló termések – gesztenye, dió, makk – horpadásokat okozhatnak a karosszérián. A biztosító nem minden esetben téríti a kárt, ezért célszerű inkább szabadon álló parkolóhelyet választani, nem közvetlenül fák alá állni.

Összegzés

Az őszi közlekedés több odafigyelést igényel, mint a nyári vagy a téli időszak. A biztonság kulcsa a körülményekhez igazított vezetés, a megfelelő látási viszonyok megteremtése, valamint a gumik és a jármű rendszeres ellenőrzése. Az abroncsokra érdemes kiemelten figyelni: ezek állapota sokszor többet számít, mint bármelyik elektronikus segédrendszer. Aki időben felkészíti az autóját, nyugodtabban és biztonságosabban vághat neki a szeszélyes őszi hónapoknak.