A háromhavi adatok sem mutatnak kedvezőbb képet: 2025 októbere és decembere között átlagosan 4 millió 642 ezer fő dolgozott, ami szintén a 2021 közepén látott szintnek felel meg.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a foglalkoztatás visszaesése mellett decemberben tovább csökkent a munkanélküliek száma is, mégpedig 2 ezer fővel. Ennek eredményeként a munkanélküliségi ráta az év utolsó hónapjában is 4,4% maradt, összhangban a várakozásokkal, és a háromhavi mozgóátlag sem változott. A 2025-ös év egészét tekintve szintén 4,4%-os átlagos munkanélküliségi rátát láthatunk.
Kilátások
2025 utolsó két hónapjában látványosan csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Egyetlen biztató jelként az említhető, hogy decemberben a visszaesés üteme valamelyest lassult. Továbbra is kedvezőtlen azonban, hogy a gazdaságilag aktív népesség – vagyis a potenciális munkaerő-állomány – 15 ezer fővel csökkent. Az aktivitási ráta a novemberi jelentősebb visszaesést követően decemberben további 0,1 százalékponttal, 67,8%-ra mérséklődött.
Mindez azt jelenti, hogy egyelőre nem a munkanélküliség emelkedése tartja alacsonyan a foglalkoztatottsági adatokat, hanem az inaktivitás növekedése. Egyre markánsabb korlátozó tényező a népességcsökkenés is: a 15–74 éves korosztály létszáma decemberben tovább fogyott. A népesség csökkenése és elöregedése már most is jól látható módon szűkíti a munkaerőpiac lehetőségeit.
2025 utolsó három hónapjában, az előző év azonos időszakához képest, a népesség több mint 70 ezer fővel csökkent. Ebből több mint 40 ezer főt a foglalkoztatottak számának visszaesése tett ki, miközben az inaktívak száma közel 24 ezerrel mérséklődött, a munkanélkülieké pedig mintegy 3 ezer fővel csökkent. A demográfiai folyamatok tehát egyértelműen negatív irányba hatnak a foglalkoztatás alakulására. A fiatalok és az idősebbek munkaerőpiaci részvételének növelése ugyan enyhítheti a problémát, de a népességfogyás hatásait ezzel is csak korlátozott mértékben lehetne ellensúlyozni.
A konjunkturális környezet egyelőre nem kedvez a foglalkoztatás bővülésének, ráadásul ezekben a hónapokban szezonális okokból is jellemző a foglalkoztatotti létszám csökkenése. Ez részben magyarázhatja a mostani visszaesést, amely idővel akár javulhat is. Az idei év kilátásai összességében kedvezőbbek a tavalyinál, és Németországból is óvatosan biztató jelzések érkeznek, ami középtávon támogathatja a foglalkoztatás élénkülését.
A foglalkoztatás csökkenése alapvetően kedvezőtlen hatással van a háztartások fogyasztására, ezt azonban részben ellensúlyozzák az idei évben érkező jelentős kormányzati transzferek, amelyek a családokat, a fegyveres testületek tagjait és a nyugdíjasokat is érintik. Emellett a bérek emelkedése is mérsékli a negatív hatásokat.
2026-ban várakozásaink szerint a gazdaság összességében jobb teljesítményt nyújthat, amit idővel a munkaerőpiac stabilizálódása is követhet. Fontos ugyanakkor szem előtt tartani, hogy a munkaerőpiac jellemzően lassan reagál a gazdasági változásokra, így az első hatások várhatóan mérsékeltek lesznek. Idővel azonban érezhető csökkenés következhet be a munkanélküliségi rátában. Az idei évben ugyanakkor éves átlagban még nem várható, hogy a munkanélküliségi ráta alacsonyabb legyen, mint 2025-ben.
