A javulás hátterében elsősorban a banki biztonsági rendszerek fejlődése és a szigorodó szabályozás áll.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái alapján 2025 negyedik negyedévére jelentősen mérséklődött az egy sikeres bankkártyás csalásra jutó átlagos kár. Ebben az időszakban egy-egy visszaélés átlagosan 27 565 forintos veszteséget okozott, ami három év óta a legalacsonyabb érték. Egy évvel korábban, 2024 azonos időszakában ez még közel kétszer ennyi, 51 810 forint volt.
Ez a visszaesés különösen figyelemre méltó annak tükrében, hogy korábban hosszú ideig stabilan 20 ezer forint körül alakult az átlagos kárösszeg. Ugyanakkor 2022 és 2024 között jelentős növekedés volt tapasztalható: a csalók egyre kifinomultabb technikákat alkalmaztak – például adathalász módszereket és pszichológiai manipulációt –, így már nemcsak kisebb összegekhez, hanem komolyabb pénzekhez is hozzáfértek a megtévesztett ügyfeleken keresztül. Ennek következtében 2024 végére az átlagos kár meghaladta az 50 ezer forintot.
„A jelenlegi tendencia egyértelműen arra utal, hogy a pénzintézetek és a szabályozó hatóságok intézkedései hatékonyan fékezik meg a nagyobb összegű visszaéléseket” – hangsúlyozza Gergely Péter.
Nemcsak az átlag, hanem az összesített kár is csökkent
A szakértő arra is rámutat, hogy a teljes kárérték is számottevően visszaesett 2025 utolsó negyedévében. A sikeres bankkártyás csalások összértéke nem érte el az 1,39 milliárd forintot, míg egy évvel korábban még 2,45 milliárd forint körül alakult. Ez éves szinten közel 45 százalékos csökkenést jelent.
Ugyanakkor az esetek száma nem mutat jelentős visszaesést: 2025 végén több mint 50 ezer sikeres visszaélést regisztráltak. Ez azt jelzi, hogy a csalók továbbra is aktívak, viszont egy-egy alkalommal kisebb összegekhez jutnak hozzá.
Mérséklődött az ügyfelekre háruló teher
Lényeges változás figyelhető meg abban is, hogy a károk mekkora részét viselik a kártyabirtokosok. 2024 utolsó negyedévében az esetek több mint 75 százalékában, értékben pedig több mint 80 százalékban az ügyfelek állták a veszteséget. Ennek fő oka az volt, hogy sok esetben maguk az áldozatok adták meg bankkártyaadataikat a csalóknak.
2025 végére azonban javult a helyzet: az ügyfelekre terhelt károk aránya darabszám szerint 63 százalék alá, értékben pedig 68,3 százalékra csökkent. A szigorúbb szabályozás és a fejlettebb banki védelmi rendszerek érezhetően kedvezőbb helyzetet teremtettek a felhasználók számára, ugyanakkor a csalások jellege továbbra is komoly kihívást jelent.
Egyre hatékonyabbak a csalásmegelőző rendszerek
Még kedvezőbb képet kapunk, ha a sikertelen, azaz időben megakadályozott csalási kísérleteket is figyelembe vesszük. A bankok és kártyatársaságok szűrőrendszerei egyre fejlettebbek, ennek köszönhetően látványosan nőtt a meghiúsított visszaélések száma.
Míg 2023 elején negyedévente még 100–180 ezer közötti sikertelen próbálkozást rögzítettek, addig 2024 közepére ez már meghaladta a 300 ezret. 2025 második negyedévére pedig több mint 435 ezer csalási kísérletet sikerült időben megállítani.
Gergely Péter szerint mindez azt bizonyítja, hogy a banki háttérrendszerek folyamatos fejlődése egyre hatékonyabban védi a pénzüket egyre tudatosabban kezelő bankkártya-használókat.
