Egy közelmúltban hozott döntés rávilágít ezekre a kérdésekre, ami a társasházi jogok és kötelezettségek határait feszegeti. Vajon milyen alapon döntött a Kúria az ügyben? Hogyan érinti ez az érintetteket?
Mi a közös tulajdon jövője?
Sokan úgy vélik, hogy teljesen természetes dolog vágyakozni a területbővítésre, vagy éppen specifikus átalakításokra a saját otthonunkban – különösen, ha az a kertünket érinti. Azonban jogilag ez sokkal bonyolultabb, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk. Egy friss esetben a Kúria, Magyarország legfelsőbb bírósági szerve, határozottan kijelentette, hogy a társasházi külön tulajdonhoz csupán az osztatlan közös tulajdoni hányadrészekkel bővíthetően kapcsolódhat terület, ám ezek egyedileg nem forgalomképesek. Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Egy sajátos helyzet világít rá a problémák mélyére: egy háromlakásos társasház tulajdonosai közötti jogvitára került sor, amikor az egyik tulajdonos azt állította, hogy kizárólagosan használhatja az általa leválasztott füves területet. A területhez egy terasz is tartozik, ám a társasház többi lakásától azt támfal és sövény választja el. A tulajdonosa már évek óta felszerelte riasztóval a területet, sőt még a közös kertbe egy földbe süllyesztett medencét is épített, ami felvetette a kérdést: mi lehet ebben az esetben a közös tulajdon jövője?
Elbirtoklás: lehetőség vagy illúzió?
Sokan tapasztalták már, hogy a társasházak közös tulajdonának elbirtoklása többnyire esélytelennek tűnik. Az érintett lakástulajdonos 2004-től kezdve minden évben igénybe vette a szóban forgó területet, de a törvényi követelmények szerinti elbirtoklás ideje nem telt el – az elsőfokú bíróság a kérvényt elutasította. Az alperesek másként vélekedtek: a társasház közös tulajdonának külön tulajdonban való kisajátítása egyszerűen elképzelhetetlen, mivel a közös tulajdon jogi értelemben nem válik önállóvá.
A bíróságok elutasító álláspontja megmutatja, hogy az osztatlan közös tulajdon, bármilyen formában is, a legtöbb esetben forgalomképtelen. A kérdés tehát az, hogy ez a jelenség mennyire van jelen a mindennapokban, és milyen hatással lehet a többi társasházra és annak lakóira?
A Kúria döntése és annak következményei
A Kúria, amely az ország legmagasabb szintű bírói döntéseit hozza, fenntartotta az elsőfokú bíróság döntését, miszerint a felperes igénye megalapozatlan. A tulajdonjogi próbálkozások viszont elgondolkodtatják a társasházi közösségeket az osztatlan közös területek jogállásáról és azok jövőbeni lehetőségeiről. Az ítélet rámutat arra, hogy a társasház osztatlan közös tulajdona nem választható el önálló ingatlanként, és így a külön tulajdon részévé sem tehető.
A Mihalics Ügyvédi Iroda hosszú évek óta tapasztalt és szakértő csapattal áll ügyfelei rendelkezésére szinte minden ingatlanjogi kérdésben. Ismert, hogy a budapesti közösség megbecsült tagja, hiszen a Budai Vár környékén található irodájuk stabil pontot jelent a jogkeresők számára. Az iroda elhivatott abban, hogy a nehéz jogi helyzetekben is világosan érthető és megbízható jogi támogatást nyújtson, mely alapja a sikeres ügyfélkapcsolatoknak. Segítségükkel az ingatlanpiacon eligazodni vágyók nem vesznek el a jogi útvesztőben.
