A saját kertben álló fúrt kút sem használható automatikusan korlátozás nélkül. Bár számos háztartási kútnál megszűnt az engedélyeztetési és bejelentési kötelezettség, a könnyítésnek pontos feltételei vannak.
A kút mélysége, létesítésének időpontja, a víz felhasználásának célja és az ingatlan elhelyezkedése egyaránt meghatározza, milyen szabályokat kell betartani.
Nem minden kerti kút számít háztartási kútnak
A legfontosabb előírásokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, röviden a Vgtv. tartalmazza. A törvény 28/A. § (1c) bekezdése szerint háztartási kútnak az a háztartási vízigényt kielégítő kút minősül, amelynek talpmélysége legfeljebb ötven méter, és nem éri el az első vízzáró réteget.
Ezek együttes feltételek. Önmagában tehát nem elegendő, hogy a kút harminc vagy negyven méter mély: ha eléri az első vízzáró réteget, már nem tartozik ebbe a kedvezményezett kategóriába.
A háztartási vízigény fogalmát a törvény 1. számú mellékletének 36. pontja határozza meg. Ez évente legfeljebb 500 köbméter vízhasználat, amely természetes személyek ivóvízellátását, személyes szükségleteit vagy a háztartás vezetésével összefüggő vízigényét biztosítja.
A meghatározás az ingatlan tulajdoni viszonyaitól és fekvésétől függetlenül alkalmazható. Egy vállalkozási célú vízkivétel azonban nem válik háztartásivá pusztán attól, hogy családi ház udvarán történik.
A régi kutaknál fontos választóvonal 2024
Sok tulajdonost érint a Vgtv. 45/O. §-ában szereplő mentesség. Eszerint a 2024. január 1. előtt, az akkori előírások ellenére engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően létesített háztartási kútra nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés.
Ezeknél a kutaknál fennmaradási engedélyezési eljárást sem kell lefolytatni, az üzemeltető pedig mentesül a törvényben meghatározott, engedély nélküli létesítéshez kapcsolódó vízgazdálkodási bírság megfizetése alól.
Ez nem valamennyi régi fúrt kút általános legalizálását jelenti. A mentességhez a kútnak valóban háztartási kútnak kell minősülnie. Egy nyolcvanméteres vagy az első vízzáró réteget elérő kút esetében erre a rendelkezésre nem lehet automatikusan hivatkozni.
A régi háztartási kutakra vonatkozó mentességet a törvény nem köti a terület kockázatmentes besorolásához. Ez lényeges különbség az új kutak szabályaihoz képest.
Új kútnál a térképet is ellenőrizni kell
A 2024-től létesített háztartási kutaknál már meghatározó a vízkészletvédelmi országtérkép. A Vgtv. 2/A. §-a alapján ez vízkészletvédelmi szempontból kockázatos és kockázatmentes területeket különít el.
A 28/A. § (1d) bekezdése szerint kockázatmentes területen a háztartási kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez sem vízjogi engedély, sem bejelentés nem szükséges.
Kockázatos területen viszont a 28/A. § (1c) bekezdése alapján előzetes bejelentés szükséges a kút helye szerint hatáskörrel rendelkező vízügyi hatósághoz. Az engedély és a bejelentés két eltérő jogi kategória: nem helyes minden ilyen esetet egyszerűen „kútengedélyeztetésnek” nevezni.
Az adott ingatlan besorolását ezért még a kivitelezés előtt tisztázni kell. A szomszéd kútjának helyzete önmagában nem bizonyítja, hogy a tervezett új kútra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak.
A bejelentéshez műszaki adatok is kellenek
A hatósági eljárások részletszabályait a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek 5. melléklete külön adatlapot ad a háztartási kút bejelentéséhez.
Az adatlapon szerepel többek között a tulajdonos és az üzemeltető neve, a telepítés helye, a helyrajzi szám, a koordináták, a talpmélység, a csövezés, a szűrőzés és a szivattyú adatai. Meg kell adni a vízhasznosítás jellegét és a kitermelt víz mennyiségét is.
Ezért a kútfúrás megrendelésekor célszerű előre tisztázni, milyen műszaki dokumentációt ad át a kivitelező. A „régen készült, biztosan sekély” típusú feltételezés nem alkalmas a kút tényleges jellemzőinek megállapítására.
Mikor marad kötelező a vízjogi engedély?
Ha a kút nem fér bele valamely törvényi kivételbe, a Vgtv. 28/A. § (1) bekezdésének főszabálya érvényesül. A megépítéshez és átalakításhoz vízjogi létesítési engedély, a használatbavételhez, üzemeltetéshez és vízhasználathoz vízjogi üzemeltetési engedély szükséges. A megszüntetésnek is külön engedélyezési szabálya van.
A létesítési engedély tehát önmagában nem jogosít fel az üzemszerű vízkivételre. Ugyanígy a háztartási mentesség sem terjeszthető ki automatikusan egy későbbi mélyítésre vagy megváltozott felhasználásra. Ha a módosítás után már nem teljesülnek a háztartási kút feltételei, ismét meg kell vizsgálni az engedélykötelezettséget.
A mezőgazdasági kutakra külön szabályok vonatkoznak
A mezőgazdasági célú kutakat nem szabad összekeverni a háztartási kutakkal. A Vgtv. 28/A. § (1a)–(1b) bekezdései alapján a kockázatmentes területen tervezett, legfeljebb ötvenméteres, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági kutat előzetesen az öntözési igazgatási szervhez kell bejelenteni.
A szerv a tevékenységet jóváhagyhatja, megtilthatja, vagy vízjogi engedélyhez kötheti. A bejelentett vagy vízjogi engedély alapján működő mezőgazdasági kútnál a törvény digitális kútvízmérőt ír elő. Ez nem minden háztartási kútra érvényes általános követelmény.
A 2024 előtt létesített, megfelelő mélységű és vízzáróréteg-helyzetű mezőgazdasági kutak fennmaradására a 45/N. § külön mentességet biztosít. A vízkészlet károsítása azonban ezeknél sem megengedett.
Az engedélymentes kút is ellenőrizhető
A mentesség nem jelenti a hatósági ellenőrzés kizárását. A Vgtv. 28/A. § (1e)–(1f) bekezdései szerint a háztartási kutakat a vízügyi hatóság hivatalból ellenőrizheti; a mentességi feltételek hiányának bizonyítása a hatóságot terheli.
A tulajdonosnak ezért négy kérdést érdemes tisztáznia: mikor készült a kút, milyen mély, milyen réteget érint, és mire használják a vizét. Új kútnál ehhez társul az ingatlan térképi besorolása. Ezek alapján dönthető el, hogy szabadon üzemeltethető, előzetesen bejelentendő vagy vízjogi engedélyhez kötött kútról van-e szó.
