Az Affidea Magyarország Szív Napja kezdeményezésének éppen ezért az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a megelőzés fontosságára.

„Azért gyűltünk ma össze, mert hiszünk abban, hogy a megelőzés életeket menthet. Szeretnénk, ha az emberek nem félelemből vagy kényszerből, hanem tudatosságból fordulnának orvoshoz. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a szív- és érrendszeri betegségek korai felismeréssel és életmódbeli változtatásokkal megelőzhetők” – hangsúlyozta Garamvölgyi-Veréb Emese, operatív igazgató az Affidea Magyarország szakmai eseményén. 

A túlzott életmódelvárások elrettentik az embereket

Dr. Bokori György, az Affidea kardiológus szakorvosa kiemelte: a legnagyobb kockázati tényezők közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a dohányzás és a mozgáshiány. A 2022-es KSH adatok szerint Magyarországon a felnőtt lakosság közel 30%-a küzd magas vérnyomással (50% kezeletlen), és minden második ember túlsúlyos.

Az eddig felsorolt rizikótényezőkön felül a stressz és az elhízás is növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Valamint jelentős az is, hogy sokan csak pszichoszomatikus tünetekkel fordulnak orvoshoz. 

Az egészségesebb étkezés, a rendszeres sport, a káros szokások mellőzése és a stresszcsökkentés kulcsfontosságú a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Ugyanakkor nem érdemes túlzásba vinni az életmódváltást sem. „A túlzott életmód-elvárások sokakat megbénítanak. Nem kell mindent megváltoztatni: már kisebb, személyre szabott lépések, mint a több mozgás vagy az étrend apró módosításai is sokat számítanak, ha hosszú távon fenntarthatók” – hangsúlyozta Dr. Bokori György.

A technológia is a segítségünkre lehet

„Az otthoni mérések – például a vérnyomásmérők, vércukormérők és a mindennapi technológiai eszközök, mint az okosórák – rendkívül hasznosak a tudatos egészségkövetésben, hiszen értékes adatokat szolgáltatnak a diagnózis támogatásához” – hangsúlyozta Dr. Bokori György kardiológus. „Megfelelően és kritikusan alkalmazva a mesterséges intelligencia és az online egészségügyi platformok is hasznos kiegészítői lehetnek a betegellátásnak, hiszen partneri helyzetbe hozhatják az orvost és a felkészülten érkező pácienst.”

Dr. Bokori György szerint a páciensek jelentős része pszichoszomatikus panaszokkal érkezik: mellkasi nyomás, szapora szívverés, fáradtság. Ilyenkor sokszor inkább stressz áll a háttérben, nem szervi betegség. A tartós, rosszul kezelt stressz azonban évek alatt szervi problémává is válhat.

Ezért halogatják a magyarok a szűrést

Pető Dorina a Mélylevegő Projekt pszichológusa szerint a magyar társadalom jelentős része rosszul kezeli a mindennapi stresszt: „A rövid távú megoldások – például a túlevés, az alkoholfogyasztás vagy a passzív szórakozás – helyett tudatos pihenésre, mozgásra és a szociális kapcsolatok ápolására lenne szükség.”

Hozzátette: a szűrések elkerülésében gyakran a félelem és a halogatás játszik szerepet. Sokan attól tartanak, hogy rossz hírt kapnak, ezért inkább nem mennek vizsgálatra, holott a korai felismerés életeket menthet. „A segítségkérés még mindig stigmatizált, és sajnos generációról generációra öröklődik, hogy nem tanuljuk meg az egészséges megküzdési módokat a pszichés terheinkkel”.

A nők esetében hirtelen nő a rizikó

„A nőket a menopauzáig hormonális védelem óvja, de a változókor után hirtelen utolérik, sőt, sokszor meg is haladják a férfiak szív-érrendszeri kockázatait. Az ösztrogénszint csökkenésével meredeken emelkedik a görbe. Ráadásul a szociális szerepekből fakadó stressz is nagyobb teher rajtuk” – mondja Dr. Bokori György.

„A férfiak gyakran kifelé vezetik le a feszültséget, míg a nők hajlamosabbak az elfojtásra. Sokszor azt érzik, mindent el kell bírniuk – ez hosszú távon testi tünetekben csapódik le” – tette hozzá Pető Dorina, pszichológus.

A SZÍVSN Országos Betegegyesület képviseletében Dr. Gesztes Ákos Gábor hangsúlyozta: „Nagyon sok beteg túl későn fordul orvoshoz, mert elbagatellizálja a tüneteket. Gyakori, hogy a nők saját egészségüket háttérbe szorítják a család érdekében, és csak akkor mennek orvoshoz, amikor már komoly a baj.” A betegszervezet célja, hogy betegtársi közösségen keresztül nyújtson hiteles támaszt és edukációt azoknak, akik érintettek.

Emberi történetek állnak a betegségek mögött

Az Affidea „Félbehagyott művészet” jótékonysági kiállítása kortárs művészek alkotásain keresztül mutatja be a szívbetegségekhez kapcsolódó emberi történeteket. A kiállítás létrejöttét a Magyar Művészeti Akadémia és a Godot Intézet támogatta. Az alkotásokat a Nemzeti Sportügynökség jóvoltából a Duna Arénában mutatták be, majd jótékonysági értékesítésre bocsátják őket. A befolyt összeg a SZÍVSN Országos Betegegyesület munkáját segíti.

Emellett szeptember 29-én, a Szív Világnapján, Budapest ikonikus épületei – köztük a Müpa, a Bálna, a Duna Aréna és a Megyeri Híd – piros színben világítanak kiemelve, hogy a szív egészsége közös ügyünk.

„Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen széles összefogás alakult ki. Csak közösen tudjuk elérni, hogy az emberek komolyan vegyék a megelőzést, és ne csak a betegség tüneteire reagáljanak. Az Affidea bízik abban, hogy a társadalmi szemléletformálás és az egyéni felelősségvállalás révén a következő években egyre kevesebb emberi életet veszítünk el olyan betegségek miatt, amelyek időben felismerve megelőzhetők lennének” – tette hozzá Garamvölgyi-Veréb Emese, az Affidea operatív igazgatója.