Az Európai Unió az elmúlt napokban több fenntarthatósági szabályozást is jelentősen módosított, enyhítve a vállalatokra háruló kötelezettségeket. A CSRD jelentéstételi kötelezettség immár csak az ezer fő feletti cégekre vonatkozik és két évvel tolódik, míg a CSDDD átvilágítási kötelezettségének ciklusa ötévesre módosult, a bevezetés pedig további halasztást kapott.

A lazuló szabályozói környezetben – a K&H friss kutatása idején a cégek már tudatában voltak az év elején elhatározott uniós könnyítéseknek, amelyek most, a korábbinál is enyhébb formában léptek életbe  – a vállalatok hozzáállásában is hasonló tendencia rajzolódik ki: a fókusz egyre inkább a versenyképesség megőrzésére és a működés optimalizálására helyeződik át.

„A szabályozói környezet lazulása és a gazdasági kihívások együttesen ahhoz vezettek, hogy a cégek pragmatikusabban közelítik meg a fenntarthatósági kérdéseket. Bár a mutatók számos területen kisebb-nagyobb visszaesést jeleznek, a vállalatok továbbra is jelen vannak a fenntarthatósági területeken – csak fókuszuk helyeződik át a hosszú távú megfelelésről a mindennapi versenyképességre és működési biztonságra” – kommentálta a felmérés eredményeit Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A vállalatok hozzáállása is mérséklődött

Az attitűd alindex értéke a korábbi 72 pontról 63 pontra csökkent. Bár nőtt azok aránya, akik teljesen érintettnek érzik magukat a karbonsemlegességi törekvésekben (3%-ról 9%-ra), összességében kevesebb vállalat tartja fontosnak, hogy működését a fenntarthatósági célokhoz igazítsa. Jelenleg a cégek mindössze 35%-a gondolja úgy, hogy működését át kell alakítania a környezeti célok érdekében.

A társadalmi felelősségvállalás területén kiugró növekedés

A társadalmi alindex azonban mutatott javulást: 15 ponttal emelkedve 35 pontra nőtt. Egyre több vállalat foglalkozik társadalmi ügyekkel (78%-uk, és egyidejűleg átlagosan néggyel), és az érintett témák száma is bővült. A három legnépszerűbb felelősségvállalási terület az etikus üzleti viselkedés, a munka-magánélet egyensúly központúság, valamint az alkalmazottakkal szembeni méltányos bánásmód.

Visszafogottabb lépések a környezeti aktivitásban

Az aktivitás index értéke 39-ről 34 pontra moderálódott. Bár továbbra is nagyon magas a szelektív hulladékgyűjtést alkalmazó cégek aránya (92%), és 85% csökkentette vagy csökkentené papírfelhasználását, több területen visszaesés tapasztalható.

Kevesebben terveznek energiahatékonysági fejlesztéseket, hőszigetelést vagy energiafogyasztás-csökkentést, ugyanakkor nőtt azok aránya, akik a munkavállalók környezetbarát munkába járását támogatnák (39%).

Kikerült a fókuszból a stratégiai tervezés és a mérés is

A fenntarthatósági stratégia alindex 31 pontot, a mérési és auditálási alindex pedig 10 pontot ért el – mindkettő eddigi legalacsonyabb értékét. Az írott fenntarthatósági stratégiával rendelkező vállalatok aránya megfeleződött (6%), és jelentősen csökkent azoké is, akik beszállító választásakor fenntarthatósági szempontokat érvényesítenek (23%).

A kommunikáció visszaesése és a tanúsítványok ritkább használata szintén hozzájárult a gyengébb eredményekhez. Pozitívum ugyanakkor, hogy nőtt a karbonkibocsátást mérő vagy mérni tervező cégek aránya (7-ről 9 százalékra).

Ágazati és regionális különbségek a főindexben

A 4 milliárd forint feletti árbevételű cégek továbbra is a legaktívabbak (49 pont), míg a 2 milliárd forint alatti vállalatok eddigi legalacsonyabb fenntarthatósági index értéküket produkálták.

Ágazatok között a legmagasabb és a legalacsonyabb érték között mindössze 6 pont különbség van: a 35 pontos átlaghoz képest az ipari vállalatok indexe 38 pont, a mezőgazdaságiaké 37, a szolgáltató szférában működőké 34, míg a kereskedelmieké 32 pont. Hasonlóképpen régiós szinten is minimális az eltérés (33, illetve 35-35 pont a három régiós alindex értéke).

A módszertanról

A K&H 2022. óta évente kétszer, tavasszal és ősszel készíttet átfogó felmérést a magyarországi cégek körében a fenntarthatóságról. 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. Az 51 kérdésből álló kérdéssorból összesen 5 kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a cégvezetés attitűdjéről, aktivitásáról, írott fenntarthatósági stratégia meglétéről, a környezeti lábnyom méréséről, illetve a cég társadalmi felelősségvállalásáról adnak képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott számtani átlagából képezik az összesített K&H fenntarthatósági indexet. A legutóbbi adatgyűjtésre 2025. október 8 - 31. között került sor. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.