A gázszámlán szereplő összegek megértéséhez nem elegendő csupán azt tudni, hány köbmétert mutatott a mérő. A szolgáltató egyes elszámolási helyzetekben azt is vizsgálja, hogy az éves fogyasztás mekkora része rendelhető egy adott hónaphoz vagy rövidebb időszakhoz. Ezt a célt szolgálja a fogyasztási jelleggörbe.
A fogalom elsőre bonyolultnak tűnhet, valójában azonban egy százalékos megosztási kulcsról van szó. A jelleggörbe azt modellezi, hogy egy átlagos, gázzal fűtő felhasználó éves fogyasztásának mekkora része esik januárra, februárra, márciusra, illetve az év többi hónapjára.
A fogyasztási jelleggörbe jelentősége különösen akkor válik láthatóvá, amikor a szolgáltató egy hosszabb elszámolási időszak fogyasztását hónapokra bontja, becsült fogyasztást állapít meg, év közben új szerződés kezdődik vagy szűnik meg, illetve meghatározza, hogy egy adott időszakban mennyi földgáz számolható el kedvezményes áron.
Mit jelent pontosan a fogyasztási jelleggörbe?
A jogszabályi meghatározás lényege szerint a fogyasztási jelleggörbe olyan, jogszabályban vagy szolgáltatói üzletszabályzatban közzétett adatsor, amely megmutatja, hogy az éves gázfogyasztás mekkora százalékos része jut az egyes naptári hónapokra vagy ennél rövidebb időegységekre.
Egyszerűbben megfogalmazva: a jelleggörbe egy időbeli elosztási modell.
Nem azt mutatja meg, hogy egy konkrét háztartás ténylegesen mennyi gázt fogyasztott, hanem azt, hogy mérési adat hiányában, időszaki elszámolásnál vagy kedvezményfelosztásnál milyen arány tekinthető jellemzőnek.
A gázzal fűtő háztartások fogyasztása ugyanis nem egyenletes. Télen jelentősen több energia szükséges az ingatlan felfűtéséhez, míg nyáron a fogyasztás akár a téli érték töredékére is visszaeshet. Ha a szolgáltató az éves fogyasztást egyszerűen tizenkét azonos részre osztaná, az nem követné a valós fogyasztási szokásokat.
Fontos jogi pontosítás a fogalom meghatározásához
A fogyasztási jelleggörbe korábbi meghatározásaiban és egyes régebbi üzletszabályzatokban a „földgázelosztó üzletszabályzata” megfogalmazás szerepelt. A jelenleg hatályos végrehajtási rendelet ezzel szemben már a rendeletben vagy a földgázkereskedő üzletszabályzatában közzétett adatsorra hivatkozik.
Ez nem változtatja meg a fogalom szakmai tartalmát. A jelleggörbe továbbra is az éves fogyasztás időbeli megosztására szolgál, de az alkalmazandó konkrét szabályokat mindig az adott időszakban hatályos jogszabályok és szolgáltatói üzletszabályzatok alapján kell vizsgálni.
A jelenlegi egyetemes szolgáltatói üzletszabályzat különbséget tesz az általános, jogszabályi fogyasztási jelleggörbe és a fűtési hőmérsékleti tényezőkön alapuló fogyasztási jelleggörbe között. Utóbbi már napi hőmérsékleti adatokkal vagy többéves átlagokkal is számolhat.
Miért van szükség fogyasztási jelleggörbére?
A gázmérő két leolvasás között csak azt mutatja meg, hogy összesen hány köbméter földgáz fogyott. A hagyományos mérőből azonban nem állapítható meg utólag, hogy ebből pontosan mennyi fogyott januárban, februárban vagy márciusban.
Ha például egy mérőt április 15-én és október 15-én olvasnak le, a két mérőállás különbsége csak a hat hónap összesített fogyasztását mutatja. Amennyiben a fogyasztást ár-, kedvezmény- vagy szerződéses időszakok között kell felosztani, szükség van egy szabályozott módszerre.
A fogyasztási jelleggörbe többek között az alábbi helyzetekben tölthet be szerepet:
- A két mérőállás közötti fogyasztás időszakokra történő felosztásakor.
- Évközi költözés, felhasználóváltozás, szerződéskötés vagy szerződésmegszűnés esetén.
- A kedvezményes áron elszámolható földgázmennyiség időarányos meghatározásakor.
- Diktálás elmaradása vagy sikertelen éves leolvasás miatt szükségessé váló becsléskor.
- Hőmérsékletfüggő részszámlázás alkalmazásakor.
- Olyan számlázási időszakoknál, amelyek nem pontosan egy teljes naptári hónapot fednek le.
A jogszabályi fogyasztási jelleggörbe havi százalékai
A 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 13. számú melléklete a következő arányokat határozza meg:
| Hónap | Az éves fogyasztás aránya | Hónap | Az éves fogyasztás aránya |
|---|---|---|---|
| Január | 19,4281% | Július | 0,8046% |
| Február | 16,3743% | Augusztus | 0,8877% |
| Március | 14,0081% | Szeptember | 1,7422% |
| Április | 8,0834% | Október | 5,8505% |
| Május | 2,8712% | November | 11,7688% |
| Június | 0,9973% | December | 17,1838% |
A tizenkét havi érték összege 100 százalék. Jól látható, hogy az éves fogyasztás közel fele decemberre, januárra és februárra esik. Ezzel szemben júliusra az éves mennyiségnek kevesebb mint egy százaléka jut.
A táblázat nem egy konkrét háztartás tényleges fogyasztását írja elő. Egy jól szigetelt lakás, egy rossz energetikai állapotú családi ház, egy állandóan lakott ingatlan és egy csak időszakosan használt épület fogyasztási mintázata jelentősen eltérhet egymástól.
A százalékos adatsor egy szabályozott elszámolási modell, amely egységes módszert biztosít azokban a helyzetekben, amikor a tényleges napi fogyasztási adatok nem állnak rendelkezésre.
Hogyan számítható ki a havi mennyiség?
Az alapképlet egyszerű:
Adott hónaphoz tartozó mennyiség = éves fogyasztás × havi százalékos arány / 100
Tegyük fel, hogy egy háztartás éves fogyasztása 1500 köbméter.
A januárhoz rendelhető elméleti mennyiség:
1500 × 19,4281% = körülbelül 291,42 köbméter
A júliushoz rendelhető elméleti mennyiség:
1500 × 0,8046% = körülbelül 12,07 köbméter
A példa jól mutatja a téli és nyári fogyasztás közötti nagyságrendi különbséget. Fontos azonban, hogy ez csak szemléltető számítás. A tényleges számlázás hőmennyiség, vagyis megajoule alapján történik, és figyelembe veheti a fűtőértéket, a korrekciós tényezőt, az elszámolt napok számát, valamint az alkalmazott számlázási módot is.
A köbméter és a megajoule közötti különbség
A fogyasztó a gázmérőn köbmétert lát, a földgáz energiatartalma és díja azonban megajoule-ban, rövidítve MJ-ban jelenik meg a számlán.
Ennek oka, hogy egy köbméter földgáz energiatartalma nem minden időpontban és nem minden felhasználási helyen teljesen azonos. A számlázott hőmennyiség meghatározásának leegyszerűsített összefüggése:
Mért gázmennyiség × korrekciós tényező × fűtőérték = elszámolt hőmennyiség
Ha például a korrigált mennyiség 100 köbméter, az átlagos fűtőérték pedig 34,8 MJ/köbméter, akkor az elszámolt energiamennyiség:
100 × 34,8 = 3480 MJ
A fizetendő gázdíjat ezt követően az elszámolt MJ és az alkalmazandó Ft/MJ egységár szorzata alapján határozzák meg.
Ezért az „1 köbméter földgáz aktuális ára” kérdésre nem adható minden felhasználási helyre érvényes, teljesen egységes válasz. A köbméterre átszámított ár függ a helyi fűtőértéktől, a korrekciós tényezőtől, az árszabástól és attól is, hogy a fogyasztás a kedvezményes sávon belül vagy azon felül kerül elszámolásra.
A fogyasztási jelleggörbe és a kedvezményes gázkeret kapcsolata
A kedvezményes lakossági sávhatár jelenleg felhasználási helyenként évi 63 645 MJ. Ez átlagos fűtőérték mellett legalább 1729 köbméter körüli éves mennyiséget jelent.
A kedvezményes időszak augusztus 1-jétől a következő év július 31-éig tart. A 63 645 MJ azonban nem minden számlázási módban osztható el egyszerűen tizenkét egyenlő részre.
A fogyasztási jelleggörbe alapján a téli hónapokra nagyobb, a nyári hónapokra kisebb kedvezményes mennyiség jut. A jelenlegi rögzített havi megosztás a következő:
| Hónap | Kedvezményes mennyiség MJ/hó | Tájékoztató napi mennyiség |
| Január | 12 365 MJ | 399 MJ/nap |
| Február | 10 421 MJ | 372, szökőévben 359 MJ/nap |
| Március | 8 915 MJ | 288 MJ/nap |
| Április | 5 145 MJ | 172 MJ/nap |
| Május | 1 827 MJ | 59 MJ/nap |
| Június | 635 MJ | 21 MJ/nap |
| Július | 512 MJ | 17 MJ/nap |
| Augusztus | 565 MJ | 18 MJ/nap |
| Szeptember | 1 109 MJ | 37 MJ/nap |
| Október | 3 724 MJ | 120 MJ/nap |
| November | 7 490 MJ | 250 MJ/nap |
| December | 10 937 MJ | 353 MJ/nap |
A havi értékek összege 63 645 MJ. A szolgáltató az adott számlázási időszakra jutó kedvezményt az alapján számítja ki, hogy az időszak mely hónapokból hány napot tartalmaz.
Egy december 20-tól január 19-ig tartó számla esetében tehát nem lehet egyszerűen egy teljes decemberi vagy januári mennyiséggel számolni. A decemberi napokra a decemberi, a januári napokra a januári napi kedvezményes mennyiséget kell figyelembe venni.
Nem minden számlázási mód működik ugyanúgy
Egyenletes részszámlázás
Az egyenletes részszámlázást gyakran átalányfizetésnek nevezik, bár szakmailag pontosabb az egyenletes részszámla kifejezés.
Ebben az esetben a várható éves fogyasztást a szolgáltató jellemzően azonos havi mennyiségekre osztja. Ha például az éves várható fogyasztás 1200 köbméter, akkor a részszámlák általában havi 100 köbméter körüli mennyiségről készülnek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tényleges fogyasztás is minden hónapban 100 köbméter. A részszámla csak előlegjellegű fizetés. Az éves leolvasás után a szolgáltató a tényleges mérőállás alapján elszámol a fogyasztóval.
Az egyenletes részszámlákban a kedvezményes mennyiség naparányosan jelenhet meg. Emiatt egy rövidebb hónapban előfordulhat, hogy a havi egyenletes részszámla egy kisebb része magasabb árkategóriába kerül, miközben éves szinten a fogyasztó nem feltétlenül lépi túl a kedvezményes keretet. Az éves elszámolás során a teljes időszakot rendezik.
Hőmérsékletfüggő részszámlázás
Hőmérsékletfüggő részszámlázásnál a havi részszámlák nem azonos mennyiségről készülnek. A téli számlák magasabb, a nyári számlák alacsonyabb várható fogyasztást tartalmaznak.
A szolgáltatói üzletszabályzat szerint a hőmérsékleti jelleggörbe múltbeli időszakra napi tényadatokon, jövőbeli időszakra pedig többéves átlagos fűtési hőmérsékleti tényezőkön alapulhat.
A módszer abból indul ki, hogy az épület fűtési energiaigénye összefügg a külső hőmérséklettel. Minél hidegebb van, annál nagyobb különbséget kell áthidalni a külső hőmérséklet és a kívánt, például 20 Celsius-fokos belső hőmérséklet között.
Havi diktálás
Havi diktálásnál a kiszámlázott fogyasztás alapja a két egymást követő mérőállás különbsége. A szolgáltató tehát nem becsült, hanem a fogyasztó által közölt mennyiséget számolja el.
A fogyasztási jelleggörbe ettől még szerepet kaphat annak meghatározásában, hogy a diktálások közötti időszakra mennyi kedvezményes árú földgáz jut.
Ha a diktálási időszak például két különböző hónapba nyúlik át, a kedvezményes mennyiséget az adott hónapok érintett napjai alapján kell kiszámítani.
Éves elszámolás és becslés
Éves leolvasáskor a tényleges mérőállás alapján meghatározzák a teljes elszámolási időszak fogyasztását. Az év közben kiállított részszámlákat levonják a tényleges fogyasztás értékéből, majd elszámolószámla készül.
Ha a mérő leolvasása sikertelen, vagy nem érkezik be a szükséges mérőállás, a fogyasztást a földgázelosztó vagy a szolgáltató a vonatkozó szabályok szerint becsülheti meg. A becslés során fogyasztási profilok, korábbi fogyasztási adatok és jelleggörbék is alkalmazhatók.
Három eltérő fogyasztási jelleg
A szolgáltatói rendszer a felhasználási helyeket a gázhasználat jellege alapján is megkülönböztetheti.
Lineáris fogyasztásról beszélhetünk, ha a gázt elsősorban főzésre vagy használati meleg víz előállítására használják. Ilyenkor a fogyasztás az év során viszonylag egyenletes.
Fűtési fogyasztási jelleg esetén a gázt kizárólag vagy szinte kizárólag fűtésre használják. Nyáron ilyenkor nincs vagy alig van fogyasztás.
Vegyes fogyasztási jellegnél a gáz fűtésre, valamint főzésre vagy vízmelegítésre is szolgál. Télen magas, nyáron alacsony, de nem feltétlenül nulla a fogyasztás.
A megfelelő fogyasztási profilba történő besorolást jellemzően a földgázelosztó végzi. Ha a felhasználási hely műszaki berendezései vagy felhasználási szokásai tartósan megváltoznak, indokolt lehet ellenőrizni, hogy a nyilvántartott profil továbbra is megfelelő-e.
A jelleggörbe nem emeli meg a földgáz egységárát
Gyakori félreértés, hogy a fogyasztási jelleggörbe önmagában megváltoztatja a földgáz árát. A jelleggörbe azonban nem új díjtétel, és nem határozza meg közvetlenül az Ft/MJ egységárat.
A szerepe az, hogy egy adott fogyasztást vagy kedvezményes mennyiséget időszakok között osszon fel. Ennek következtében ugyanakkor befolyásolhatja, hogy egy adott számlában a fogyasztás mekkora része kerül kedvezményes és mekkora része magasabb árkategóriába.
Ezért a fogyasztó szempontjából a jelleggörbe közvetve mégis jelentős hatással lehet a havi fizetendő összegre.
Mennyi jelenleg a lakossági földgáz ára?
A 20 köbméter/óra alatti gázmérővel rendelkező, nem fogyasztói közösségnek minősülő lakossági földgáz felhasználók kedvezményes nettó gázdíja a jelenlegi üzletszabályzat szerint 2,256 Ft/MJ. A 27 százalékos általános forgalmi adóval számított bruttó energiadíj megközelítőleg 2,865 Ft/MJ.
A kedvezményes sávhatár feletti fogyasztásra alkalmazott versenypiaci költségeket tükröző ár nettó 17,324 Ft/MJ, bruttó 22,002 Ft/MJ.
Ha 34,8 MJ/köbméter tájékoztató fűtőértékkel számolunk, akkor a kedvezményes energiadíj körülbelül 99,7 forint/köbméter, a sávhatár feletti energiadíj pedig körülbelül 765,7 forint/köbméter.
Ezek tájékoztató átszámítások. A számlán szereplő tényleges köbméterenkénti költség ettől eltérhet, mert a számlázás a korrigált mennyiség és a tényleges átlagos fűtőérték alapján történik. A fogyasztónak emellett alapdíjat is kell fizetnie, ezért a teljes számla összege nem állapítható meg kizárólag a köbméter és a köbméterre átszámított energiadíj szorzatából.
Mit kell tudnia egy földgáz ára kalkulátornak?
Egy pontosabb földgáz ára kalkulátor nem elégedhet meg az éves köbméteradat bekérésével. A számításnak lehetőség szerint figyelembe kell vennie az elszámolt vagy várható fogyasztást, a fűtőértéket, a korrekciós tényezőt, a kedvezményes sávhatárt, az elszámolási időszak napjait, a fogyasztási profilt, a számlázási módot és az alapdíjat is.
A csak köbméterrel számoló egyszerű kalkulátor jó lehet gyors becslésre, de nem feltétlenül fogja pontosan reprodukálni a szolgáltatói számlát.
Különösen pontatlan lehet az eredmény akkor, ha a kalkulátor az éves kedvezményes mennyiséget egyszerűen tizenkét azonos részre osztja. Diktálásnál és hőmérsékletfüggő számlázásnál ugyanis a téli hónapokra jóval több kedvezményes mennyiség jut, mint a nyári hónapokra.
Mit jelent az 1 köbméter földgáz aktuális ára?
Az „1 köbméter földgáz aktuális ára” kifejezés valójában több különböző adatot foglalhat magában.
Jelentheti kizárólag az energiadíjat, de jelentheti a teljes számla köbméterre vetített átlagát is. A két érték nem azonos, mert a teljes számlában alapdíj, korrekció, eltérő fűtőérték, valamint adott esetben két különböző árkategória is megjelenhet.
A köbméterenkénti tájékoztató ár kiszámításának egyik módja:
Ft/MJ egységár × MJ/köbméter fűtőérték = tájékoztató Ft/köbméter energiadíj
A teljes számla átlagos köbméterenkénti költsége pedig:
Teljes bruttó számlaösszeg / elszámolt köbméter = átlagos teljes költség köbméterenként
Ez utóbbi az alapdíjat és minden számlatételt magában foglalhat, ezért rendszerint magasabb, mint a puszta energiadíj köbméterre átszámított összege.
Évközi költözés és felhasználóváltozás
A fogyasztási jelleggörbének különösen nagy jelentősége lehet ingatlan eladásakor, vásárlásakor, bérlőváltáskor vagy év közben kezdődő új szerződésnél.
A kedvezményes éves keret nem feltétlenül osztható fel egyszerűen az év eltelt napjainak arányában. Egy januártól márciusig tartó időszakhoz a jelleggörbe szerint az éves mennyiség lényegesen nagyobb része tartozik, mint egy júniustól augusztusig tartó, azonos hosszúságú időszakhoz.
Ez azért indokolt, mert három téli hónap alatt egy átlagos gázzal fűtött ingatlan jóval több energiát használ, mint három nyári hónap alatt.
Felhasználóváltozáskor ezért fontos a birtokbaadás napján rögzíteni a mérőállást, és a változást határidőben bejelenteni. A mérőállás hiánya vagy késedelmes bejelentése később vitát okozhat a gázfogyasztás megosztásáról.
Mit nem mutat meg a fogyasztási jelleggörbe?
A fogyasztási jelleggörbe nem energetikai tanúsítvány, nem fogyasztási előírás és nem garantált előrejelzés.
Nem mutatja meg, hogy egy ingatlan megfelelően szigetelt-e, mennyire hatékony a kazán, milyen hőmérsékletet tartanak a lakásban, hányan élnek az ingatlanban, illetve mennyi földgázt takaríthat meg a fogyasztó.
Két azonos méretű ház tényleges fogyasztása között akár többszörös különbség is lehet. A jelleggörbe e különbségeket nem vizsgálja; célja az egységes és ellenőrizhető elszámolási módszer biztosítása.
Hogyan ellenőrizhető egy gázszámla?
A számla ellenőrzésekor először az elszámolási időszak kezdő és záró dátumát, valamint a mérőállásokat célszerű megvizsgálni. Ezt követően ellenőrizhető a mért és korrigált köbméter, a feltüntetett fűtőérték, az elszámolt MJ-mennyiség és az alkalmazott egységár.
Ha a számlában kedvezményes és magasabb árú mennyiség is szerepel, érdemes meghatározni, hogy az elszámolt időszak mely hónapokból hány napot tartalmazott. Ezek alapján összeadható az adott napokra jutó rögzített kedvezményes mennyiség.
A számított érték és a számlán szereplő mennyiség között kerekítés, korábbi számlák korrekciója, elszámolási forduló, felhasználóváltozás vagy nagycsaládos kedvezmény miatt is lehet eltérés.
Lényeges eltérés esetén írásos számlakifogás nyújtható be a szolgáltatóhoz. A beadványban célszerű pontosan megjelölni a vitatott számlát, az elszámolási időszakot, a mérőállásokat és a kifogásolt számítási elemet.
Összegzés
A fogyasztási jelleggörbe az éves földgázfogyasztás időbeli megosztására szolgáló százalékos adatsor. Alkalmazásának alapja az a tapasztalat, hogy a gázzal fűtő háztartások télen sokkal több, nyáron pedig lényegesen kevesebb földgázt használnak.
A jelleggörbe nem azonos a tényleges mérőállással, és önmagában nem módosítja a földgáz egységárát. Meghatározhatja azonban, hogy egy adott időszakra mekkora fogyasztás vagy kedvezményes mennyiség rendelhető, ezért közvetlenül befolyásolhatja a havi számlában kedvezményes, illetve magasabb áron elszámolt mennyiséget.
A lakossági földgáz számlázásának megértéséhez ezért egyszerre kell figyelembe venni a mérőállást, a fűtőértéket, a korrekciós tényezőt, az elszámolási időszakot, a számlázási módot, a fogyasztási jelleggörbét és az alkalmazott árszabást.
GYIK – gyakori kérdések a fogyasztási jelleggörbéről
Mi a fogyasztási jelleggörbe röviden?
Olyan százalékos adatsor, amely megmutatja, hogy az éves gázfogyasztás jellemzően milyen arányban oszlik meg az egyes hónapok vagy rövidebb időszakok között.
A jelleggörbe alapján kell ténylegesen fogyasztanom?
Nem. A jelleggörbe nem fogyasztási előírás, hanem elszámolási és becslési módszer. A tényleges fogyasztást a mérőállás mutatja.
Miért jut januárra több gáz, mint júliusra?
Mert a legtöbb gázzal fűtött ingatlan energiafelhasználása télen sokszorosa a nyári fogyasztásnak. A jelleggörbe ezt a szezonális különbséget követi.
Minden fogyasztónál ugyanazt a jelleggörbét alkalmazzák?
Nem feltétlenül. A jogszabály tartalmaz egy általános havi jelleggörbét, de a szolgáltatói üzletszabályzat fogyasztási profilok és hőmérsékleti tényezők alapján további módszereket is meghatározhat.
Mi történik, ha egy hónapban túllépem a kedvezményes mennyiséget?
Az adott számlázási időszakra jutó kedvezményes mennyiség feletti fogyasztás magasabb árkategóriába kerülhet. Az éves elszámoláskor azonban a szolgáltató a teljes elszámolási időszak fogyasztását és a korábban kiosztott kedvezményt is rendezi.
Elveszik a fel nem használt havi kedvezmény?
A kedvezmény éves kerethez kapcsolódik, ezért az elszámolás egészét kell vizsgálni. A havi számla önmagában nem feltétlenül mutatja meg a teljes éves jogosultság végleges eredményét.
Miért MJ-ban szerepel a gáz a számlán?
Mert a földgáz energiatartalma változhat. A köbméterben mért mennyiséget fűtőérték és korrekciós tényező alkalmazásával hőmennyiséggé alakítják, a gázdíj pedig Ft/MJ alapon kerül kiszámításra.
Költözéskor hogyan osztják fel a kedvezményes keretet?
Az év közben kezdődő vagy megszűnő szerződéshez tartozó kedvezményes mennyiséget az érintett időszak és a fogyasztási jelleggörbe alapján határozhatják meg. Emiatt egy téli és egy nyári, azonos hosszúságú időszakhoz eltérő mennyiség tartozhat.
A fogyasztási jelleggörbe megváltoztatja a gáz árát?
Az egységárat nem változtatja meg. Azt viszont befolyásolhatja, hogy egy adott számlában mekkora mennyiség számolható el kedvezményes és mekkora magasabb egységáron.
Pontosan mennyi egy köbméter gáz ára?
A leglényegesebb kérdés, hogy hány forintba kerül 1 köbméter földgáz 2027-ben. Nincs minden felhasználási helyre érvényes egyetlen köbméterár. Az összeg függ a fűtőértéktől, a korrekciós tényezőtől, az árszabástól, a kedvezményes kerettől és attól, hogy csak az energiadíjat vagy a teljes számlaköltséget vizsgáljuk.
