1.Mint említettük a bevezetőben, alacsony a beruházási igénye ennek a sportnak. Egy dolgot kell jól megválasztani, ez pedig a futócipőnk. Ne engedjük meg magunknak, hogy a kutya által szétrágott, kicsit rongyos edzőcipőben menjünk el futni. A lábunknak szüksége van arra a kényelemre, és kialakításra, amit egy jól megválasztott futócipő nyújtani tud. Kérjük ki a sportboltban az eladók segítségét a legjobb választáshoz. Ne felejtsük el 400-600 km-enként kicserélni a cipőnket.

2. Azt gondoljuk, hogy futni mindenki tud. Az elmélet úgy pontos, hogy mindenki tud, de nagyon kevesen tudnak jól futni. A tökéletes futómozgás elsajátítása végett két dolgot tehetünk: keressünk fel egy szakembert, aki segít nekünk elsajátítani a mozgást. Így biztosan hatékony lesz a futás, és nem okozunk (maradandó) károsodást a szervezetünkben. A jó mozgás elsajátítása érdekében nézhetünk videókat, sportközvetítéseket és leshetünk a profiktól, de ez nem pótolja teljes mértékben a szakembert.

3. Hol fussunk? A válasz az, hogy bárhol, de ha tehetjük, akkor válasszunk természetes környezetet, például erdőt, patakpartot… Rengeteg energiát nyerhetünk a természet-közeli helyekből. Kerüljük a betont, és az aszfaltot, mert rugalmatlansága nagy megterhelést ró ízületeinkre.

4. Kényelmes ruházatot viseljünk, mint minden sportnál. Legyen nedvszívó a ruházat, és alkalmazkodjunk a külső hőmérséklethez. Hölgyek számára elengedetlen a sportmelltartó viselete.

5. Amennyiben emelkedőn vagy lejtőn futunk, akkor két dologra érdemes figyelni. Emelkedőknél nagyon figyelmesen, erőnket beosztva fussunk. Jó, ha nem ezen a terepen kezdjük az első kilométereket. Lejtő esetében pedig óvatosan, apró lépéssel fussunk lefele, némi „motorféket” alkalmazva lábainkban. Kerüljük a „lefele könnyű gyorsan futni” elvet, mert balesetveszélyes, ha a lendületünk nagyobb, mint amit a lábunk bír.  

6. Minden sport „kezdete” a bemelegítés. A futást is ezzel kezdjük. Adjuk meg a testünknek a lehetőséget, hogy felkészüljön a megterhelésre. Ezzel nagyon sok sportbaleset meg tudunk előzni. És persze szánjunk időt a futás végén a nyújtásra és a levezetésre.

7. Bár a futás a lábról szól, de ne feledkezzünk meg a karmunkáról sem. Karunkat lazán, ökölben tartva, 90 fokos szögben tartjuk a futás ideje alatt. A karunkkal ütemet és lendületet adunk a futásnak. Különösen, ha rövidtávban gondolkodunk.

8. Figyeljünk a légzésünkre is a mozgás közben. Mivel egy ütemes mozgásról van szó, ezért a légzést is ehhez igazítjuk, és fontos, hogy ennek is legyen üteme. Kisebb sebességnél tartható az orron beszív, szájon kifúj megoldás. Ha nagyobb sebességre kapcsolunk, akkor még a szánkon keresztül is vennünk kell levegőt, hogy ne alakuljon ki a légszomj.

9. Futás előtt közvetlenül 1 órával már ne együnk, és ne legyen tele a pocakunk folyadékkal sem. Persze a mértékletes folyadékbevitellel nincs probléma.

10. Hogy mennyit és milyen tempóban futunk az célunktól, az állóképességüktől és az elszántságuktól függ. Ha még kezdő futók vagyunk, akkor érdemes futótervet készíteni, és türelemmel várni, amíg a szervezetünk megerősödik, és felnő a feladathoz. Ne legyünk türelmetlenek, és ne akarjunk azonnal maratoni távot teljesíteni.

11.…és egy utolsó jó tanács: fussunk akkor, ha kedvünk tartja, fussunk, akkor is, ha nincs kedvünk, mert majd futás közben megjön!