Az egészséges táplálkozás és életmód népszerűsítésének köszönhetően ráadásul van, ahol mintegy 15 százalékkal növekedett a zöldség- és gyümölcsfogyasztás a Magyar Közétkeztetők Szövetségének adatai szerint. A szervezet szakmai vezetője, Feigl Edit szerint az irány jó, azonban vannak még tennivalók a minőség további javítása és az elégedettség növelése érdekében, amelyhez a területet érintő jogszabályok módosítására, forrásbővítésre és szemléletváltásra egyaránt szükség van.
„A közétkeztetés az egészséges táplálkozás és életmód, a fenntarthatóság és a közösségek életminősége szempontjából kulcsfontosságú terület, éppen ezért az előttünk álló időszakban egy egységes, hosszú távú programot kell kidolgozni a települési közétkeztetés fejlesztésére.
Az átfogó közétkeztetési program kidolgozása során az egészséges és ízletes étkeztetés feltételeinek megteremtése mellett szem előtt kell tartani a helyi termelői, gazdálkodói és beszállítói kör erősítését, a beszerzés és az üzemeltetés hatékonyságának javítását, a konyhai infrastruktúra korszerűsítését, valamint a fenntarthatósági szempontokat” - hangsúlyozza a Magyar Közétkeztetők Szövetsége által összeállított javaslatcsomag kapcsán Trompler Ildikó, a Tisza Párt frakciójának korábban dietetikusként dolgozó országgyűlési képviselője, aki elkötelezett az Európai színvonalú gyermek- és közétkeztetés hazai megteremtése mellett.
Hosszabb ebédszünet és egy „Ebédóra” bevezetését szorgalmazza az MKSZ
A menzák színvonalának további emeléséhez a Magyar Közétkeztetők Szövetsége több, elsősorban szemléletváltást, és kevésbé anyagi forrásokat igénylő javaslatot is összeállított. Feigl Edit szakmai vezető szerint az iskolákban is kívánatos lenne egy hosszabb, a szakmai ajánlások alapján 45 perces ebédszünet biztosítása, amit az alsó tagozatosoknál a rövidebb tanórák bevezetésének lehetősége is támogathat.
„A hosszabb ebédszünet segíthetné a táplálkozás-egészségügyi célok elérését, ráadásul várhatóan növelné a gyerekek jóllakottság-érzését is” - mondja Feigl Edit. A szakmai vezető szerint mivel a Nemzeti Alaptantervnek is része a testi és lelki egészségre nevelés, ezért szerencsés lenne egy „Ebédóra” bevezetése is, ahol hangsúlyosabban megjelenhet az egészséges táplálkozás oktatása.
2007 óta nem emelkedett a kórházi étkeztetés napi minimum 550 forintos nyersanyagnormája - a gyermekélelmezésben még ennyi sincs meghatározva
A főzőkonyhákon felhasznált élelmiszerek költsége – az úgynevezett nyersanyagnorma – a kórházi étkeztetésben 2007 óta nem emelkedett: a fekvőbetegek napi négyszeri étkezéséhez – a reggelihez, tízóraihoz, ebédhez és vacsorához – szükséges alapanyagok nyersanyagnormája fejenként és naponta összesen minimum 550 forint + ÁFA - hívja fel a figyelmet Feigl Edit.
A szakember szerint a minőségi betegélelmezési szolgáltatás ellátáshoz jelenleg legalább nettó 1800-2000 forintos nyersanyagköltség szükséges naponta.
„Emellett a gyermekélelmezésben is szükséges lenne korcsoportonként differenciáltan, törvényileg meghatározni a minimum nyersanyagnormát, ugyanis az óvodai, iskolai menzák esetében nincs arra vonatkozó jogszabály, hogy a közétkeztetők egy minimum szint alá nem szoríthatják le az alapanyag-költségeket.
Emiatt a közbeszerzéseken sokszor kizárólag az ár dönt, ez pedig gyakran olcsóbb, gyengébb minőségű alapanyagok beszerzéséhez vezet” - magyarázza a Magyar Közétkeztetők Szövetségének szakmai vezetője.
2028-ig felére kell csökkenteni a sóbevitelt - ehhez nélkülözhetetlen az érintett iparágak együttműködése
A tavaly februárban módosított közétkeztetési rendelet szerint a sóbevitelre vonatkozó célértékek jelentősen szigorodnak 2028 szeptemberétől: az életkortól és a napi étkezések számától függően 50-57 százalékkal kell csökkenteni a jelenleg megengedett sóbevitel maximumát.
„Ahhoz, hogy a közétkeztetők tartani tudják a célértékeket, többek között a kenyér, pékáru és a húskészítmények sótartalmát is érzékelhetően csökkenteni kell. A megoldás nem egyetlen szereplőn, hanem az egészségpolitika, az agrárpolitika és az élelmiszeripar összehangolt együttműködésén múlik” - mutat rá a Magyar Közétkeztetők Szövetségének szakmai vezetője.
A szakképzés támogatása szükséges az OKJ 2020-as megszüntetése miatt kialakult kritikus munkaerőhiány kezeléséhez
Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) rendszerének 2020-ban történt megszüntetése miatt idén szeptemberig nem indult diétás szakács képzés Magyarországon, miközben a közétkeztetési rendelet ilyen végzettségű szakember foglalkoztatását, vagy dietetikus felügyeletét írja elő a diétás étkezés biztosításához. „Szerencsére a most kezdődő tanévben már ismét van diétás szakács képzés.
Az élelmezésvezetők képzését ugyancsak nagyon kedvezőtlenül érintette az OKJ megszüntetése: a képzés időtartama 2020-ban 100 órára csökkent, ami azt jelenti, hogy a szabályozás szerint egy nagyjából kéthetes tanfolyam elvégzése után bárki vezethet egy 10 ezer fő ellátását biztosító főzőkonyhát, és felelhet például az ételallergiások és a táplálék-intoleranciával élők személyre szabott ételeinek biztosításáért” - emeli ki a Magyar Közétkeztetők Szövetségének szakmai vezetője. Feigl Edit szerint a kritikus munkaerő- és szakemberhiány kezelése érdekében a jövőben szükséges a továbbképzés támogatása.
Felülvizsgálatra szorul a 2+2 éves közbeszerzési maximum is
A 2020-ban elfogadott 676/2020. (XII. 28.) kormányrendelet kimondta, hogy a rendelet szerinti közbeszerzési szerződés – az addigi gyakorlattal szemben – legfeljebb 2 évre köthető, és legfeljebb 2 évvel hosszabbítható meg.
„A rendelet hatálybalépése előtt az önkormányzati és kórházi tulajdonban lévő főző- és tálalókonyhák felújítását rendszerint a közétkeztetési cégek vállalták saját költségen, hogy a szolgáltatás megfeleljen a jogszabályi, élelmiszerbiztonsági és élelmiszer-higiéniai előírásoknak.
A 2020-ban elfogadott szabályozás, a szolgáltatási szerződések 2+2 évre történt maximalizálása miatt azonban az infrastrukturális beruházások megtérülése ellehetetlenült, így sem a szolgáltatók, sem a forráshiányos önkormányzatok és kórházak nem tudják elvégezni a konyhákban és éttermekben szükséges felújításokat, energetikai, technológiai és élelmiszerbiztonsági fejlesztéseket.
Ezért elengedhetetlen a 2020-as kormányrendelet módosítása, hogy akár 10 éves szerződések is megköthetőek legyenek, amennyiben azok tartalmaznak infrastrukturális fejlesztéseket” - jegyzi meg a Magyar Közétkeztetők Szövetségének szakmai vezetője.
Az áfacsökkentés a közétkeztetésnek is jól jönne
A Magyar Közétkeztetők Szövetsége szerint költségvetési oldalról elsősorban a közétkeztetési ÁFA csökkentése, valamint az egészséges élelmiszerek forgalmi adójának mérséklése eredményezhet további jelentős javulást a menzákon.
„Az egészséges élelmiszerek – különösen a közétkeztetésben is nagy mennyiségben használt zöldségek, gyümölcsök és más alapélelmiszerek – forgalmi adójának csökkentésével jelentősen csökkenne a nyersanyagköltség, ami még több egészséges, hazai alapanyag felhasználását és további fejlesztések megvalósítását tenné lehetővé” - húzza alá az MKSZ szakmai vezetője.
Míg Magyarországon a kereskedelmi éttermi étkezés ÁFA-kulcsa 2018 óta 5 százalékos, addig az iskolai és szociális menzáké 27 százalékos. Eközben a környező országokban és a nagyobb EU-tagállamokban az iskolai közétkeztetés teljes adómentességet élvez, vagy a legalacsonyabb – országtól függően maximum 10 százalékos – kulcs alá tartozik - hívja fel a figyelmet a Magyar Közétkeztetők Szövetsége.
A közétkeztetési ÁFA 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentése azonnali 17,3 százalékos megtakarítást jelentene a bruttó költségekben a finanszírozó önkormányzatok, intézmények és a térítési díjat fizető szülők számára.
