Nem csak az áramért fizetünk: mi az a rendszerhasználati díj?

Sokan azt gondolják, hogy a villanyszámla kizárólag az elfogyasztott áram áráról szól. A valóságban azonban a költségek jelentős része a hálózat használatáért fizetett díj, azaz rendszerhasználati díj.

Ez fedezi többek között:

- az országos és helyi villamos hálózat működtetését,

- a vezetékek, transzformátorok fenntartását,

- a mérés és elszámolás költségeit,

- valamint azt, hogy az áram mindig rendelkezésre álljon.

Átviteli forgalmi díj – az áram „utazási költsége”

Az egyik alapvető tétel az átviteli forgalmi díj, amely 2025-től egységesen:

4,84 Ft/kWh

Ez azt jelenti, hogy minden egyes elfogyasztott kilowattóra után ennyit kell fizetni azért, hogy az áram eljusson az országos hálózaton keresztül a fogyasztóhoz. Jó hír, hogy az erre vonatkozó jogszabály 100%-os kedvezményt biztosít, vagyis ezt a díjat a felhasználók ténylegesen nem érzik külön teherként. 

Elosztási díjak – itt válik igazán összetetté a rendszer

Az elosztási díjak már sokkal inkább attól függenek, hogyan és milyen feszültségszinten csatlakozik valaki a hálózatra, illetve milyen típusú mérőórával rendelkezik.

Alapdíj – akkor is fizetendő, ha nincs fogyasztás

Az elosztói alapdíj egy fix éves összeg, amelyet a csatlakozási pont fenntartásáért kell fizetni. Ez akkor is megjelenik, ha az adott időszakban alig vagy egyáltalán nem volt áramfogyasztás.

Lakossági, kisfeszültségű felhasználóknál ez jellemzően:

1 446 Ft/év (profilos vagy okos mérős rendszerben),

és/vagy

vezérelt (éjszakai) áram esetén akár 474 Ft/év.

Teljesítménydíj – a „lekötött kapacitás” ára

Ezt főként nagyobb fogyasztók (vállalkozások, ipari szereplők) fizetik. A díj azt fejezi ki, mekkora maximális teljesítményt tart fenn számukra a hálózat, akkor is, ha ezt ritkán használják ki.

Ez éves vagy havi díj lehet, és akár több tízezer forintos tétel is lehet nagyobb csatlakozási teljesítmény esetén. Lakossági felhasználóknál ez jellemzően nem jelentkezik külön tételként.

Forgalmi díj – a tényleges fogyasztás után

Ez az a díj, amely leginkább hasonlít az „áram árára”, hiszen kilowattóránként (kWh) kerül elszámolásra.

Lakossági szinten 2025-ben:

- normál (profilos) fogyasztásnál 18,56 Ft/kWh,

- vezérelt (pl. bojler) áramnál 11,34 Ft/kWh,

- egyes idősoros méréseknél akár 23,08 Ft/kWh is lehet.

Ez a tétel már közvetlenül arányos azzal, mennyi áramot használunk.

Okos mérőóra: számít-e, van-e?

Igen, és nem is keveset. Okos mérővel a rendszer pontosabban látja, mikor és mennyit fogyasztunk, ezért:

- nincs külön teljesítménydíj,

- a forgalmi díj egységes (nappal, csúcsidőben és völgyidőben is azonos),

- az éves alapdíj alacsony marad.

Ez hosszabb távon kiszámíthatóbb és átláthatóbb elszámolást jelent.

Meddő energia díj – a „láthatatlan” többletfogyasztás

Ez a díj főként ipari és nagyobb üzleti felhasználókat érint. A meddő energia olyan villamos teljesítmény, amely nem végez hasznos munkát, mégis terheli a hálózatot.

Lakossági fogyasztóknál ez jellemzően nem jelenik meg, de vállalkozásoknál külön költségelemmé válhat.

Közvilágítás: külön szabály, külön díj

Az önkormányzatok és közvilágítási rendszerek esetében az alapdíjakon felül egy extra tétel is megjelenik:

- 16,73 Ft/kWh közvilágítási elosztási díj

Ez kizárólag a közvilágításra vonatkozik, lakossági számlákban nem szerepel. 

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A 2025-ös rendszerhasználati díjak azt mutatják, hogy:

- a villanyszámla nagy része nem magának az áramnak az ára,

- hanem a hálózat működtetésének költsége,

- a mérési mód és a csatlakozás típusa jelentősen befolyásolja a végösszeget,

- az okos mérés hosszabb távon átláthatóbb elszámolást hozhat.

Aki érti ezeket a tételeket, könnyebben átlátja a számláját, és jobban megérti, mi miért jelenik meg rajta.