A bizonytalan körülmények között érthető módon sokan teszik fel a kérdést: mit tegyen az, aki márciusra tervezett utazást – akár Dubajba, akár más, a korlátozásokkal érintett országba?

Ne induljon útnak, aki érintett térségbe foglalt utazást

Dubajban jelenleg is tart a turisztikai csúcsszezon, így Magyarországról is sokan készültek tavaszi kikapcsolódásra. A járatok bizonytalan működése miatt azonban az utazás esélye amúgy is csekély, ezért a szakértők azt tanácsolják, hogy az érintettek halasszák el vagy mondják le útjukat.

Az újonnan a nem javasolt országok közé sorolt célállomások – például az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Izrael, Katar, Kuvait, Libanon és Szaúd-Arábia – esetében a már megkötött, de még érvénybe nem lépett utasbiztosítások nem biztosítanak fedezetet. Ezek a szerződések visszamondhatók, és a befizetett díj visszaigényelhető.

Akik a háborús helyzet miatt döntenek az út lemondása mellett, mielőbb tájékozódjanak a szállás- és utazási költségek visszatérítésének feltételeiről. A törölt járatok utasait a légitársaságok külön értesítik az átfoglalás vagy a pénzvisszatérítés részleteiről. A szállásdíj visszatérítésére vonatkozó szabályokat minden esetben a szolgáltatóval kötött szerződés határozza meg; a háborús események rendszerint vis maiornak minősülnek, amelyre sok szolgáltató külön szabályozást alkalmaz.

Fontos tudni, hogy bár az utasbiztosításhoz köthető útlemondási (storno) fedezet hasznos kiegészítés lehet, jellemzően nem térít háborús események miatti lemondás esetén.

Mi történik, ha az utazás alatt válik kockázatossá az úti cél?

A biztosítók pontosan meghatározzák, milyen esetekben vállalnak kockázatot, és mely helyzeteket zárnak ki a fedezetből. A háborúval, polgárháborúval, terrorcselekményekkel vagy fegyveres konfliktussal összefüggő károk általában kizárás alá esnek. Emellett nem terjed ki a biztosítás azokra az országokra sem, amelyek a Konzuli Szolgálat utazásra nem javasolt listáján szerepelnek.

Eltérő a helyzet azonban akkor, ha az adott ország az utasbiztosítás hatálya alatt, tehát már a tartózkodás idején válik veszélyessé. Ilyenkor a biztosítók mozgástere is korlátozott lehet, mivel fegyveres konfliktus esetén az alapvető infrastruktúra – például a közlekedés vagy az egészségügyi ellátás – is akadozhat.

A szakértők hangsúlyozzák: aki külföldön reked, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a Konzuli Szolgálattal, mert a hazautazás megszervezésében elsősorban ők tudnak segítséget nyújtani. Ugyanakkor baleset, betegség vagy poggyászkár esetén a biztosítók 24 órás asszisztencia-szolgálata továbbra is elérhető. Szükség esetén a kint tartózkodók kérhetik biztosításuk meghosszabbítását is, amelynek feltételei társaságonként eltérhetnek.

Hogyan készüljünk fel váratlan helyzetekre?

Bár ritkán fordul elő, hogy magyar turisták katonai konfliktus miatt ragadnak külföldön, korábban – például Izraelben – már volt rá példa. Sokkal gyakoribb azonban, hogy természeti katasztrófa vagy szélsőséges időjárás akadályozza a hazautazást. Az elmúlt időszakban több európai és tengerentúli repülőteret is lezártak hóvihar vagy ónos eső miatt.

A teljes biztonság nem garantálható, de a tudatos felkészülés sokat segíthet. Indulás előtt érdemes online regisztrálni konzuli védelemre, ami minden külföldi út esetén ajánlott. Válsághelyzetben az internet- és áramszolgáltatás akadozhat, ezért fontos a „B terv”:

- legyen nálunk helyi készpénz és papíralapú térkép,

- nyomtassuk ki a beszállókártyát és a biztosítási kötvényt,

- mentsük el a legfontosabb telefonszámokat – a nagykövetség, a biztosító, a Konzuli Szolgálat és a szállásadó elérhetőségét.

A körültekintő szervezés és a naprakész tájékozódás kulcsfontosságú ahhoz, hogy váratlan helyzetben is gyorsan és hatékonyan lehessen reagálni.