Kisebb számú, de nagyobb méretű gazdaságokban zajlik a mezőgazdasági termelés Magyarországon. Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület.

A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Agrárium 2026 felmérésének előzetes adataiból.

Az Agrárium 2026 összeírás előzetes adatai szerint 2026. június 1-jén 163 ezer agrárgazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet Magyarországon. Ez 35 ezerrel kevesebb 2023-hoz képest. A gazdaságok száma az elmúlt 10 évben összesen 41 százalékkal csökkent.

Ezzel párhuzamosan viszont figyelemre méltó, hogy egyre több gazdaság folytat egyszerre növénytermesztési és állattartási tevékenységet: 2023 óta 28 százalékkal nőtt a vegyes gazdaságok száma. Mindez arra utal, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak a többfajta tevékenységet végző gazdaságok. A koncentráció erősödését mutatja az is, hogy 2023 és 2026 között az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület 18 százalékkal nőtt – megközelítve ezzel a 33 hektárt.

Az állattartásban különösen látványos a koncentráció erősödése: az állategységben kifejezett állatállomány 2023-hoz képest 19 százalékkal gyarapodott, miközben az teljes állatállomány 83 százaléka már a 100 állategységnél nagyobb gazdaságokban található. Ez az arány 2013-ban még 73 százalék volt. Ezzel párhuzamosan az 5 állatot vagy annál kevesebbet tartó gazdaságok száma jelentősen visszaesett: a 2013-as 179 ezerről 41 ezerre csökkent.

A gazdaságok szerkezeti átalakulásával párhuzamosan a gazdatársadalom korösszetétele viszont nem változott érdemben az elmúlt három évben. Az agrárgazdaságok 37 százalékát 65 éves vagy annál idősebb irányítók vezetik, miközben a 40 év alattiak aránya változatlanul mindössze 10 százalék. Az adatok szerint tehát a mezőgazdaság egyik meghatározó kihívása továbbra is a gazdatársadalom utánpótlása.

Kedvező trend figyelhető meg viszont a képzettség terén. A felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya 12 százalék fölé emelkedett, míg a mezőgazdasági szakképzettséggel nem rendelkezők aránya 48 százalékra csökkent. A nők szerepe is jelentős: minden harmadik gazdaság irányítója nő – ez egyébként megegyezik az uniós aránnyal.

A statisztikai adatok mögött működő gazdaságokat és az ott folyó mindennapi munkát egy családi gazdaság életét bemutató videón keresztül is megismerhetjük.