Az alábbi összefoglaló bemutatja, milyen háztartások, lakóépületek, önkormányzati vagy állami bérlakások, valamint egyházi ingatlanok tartozhatnak ebbe a körbe. Emellett arra is kitér, milyen ellenőrzési jogosultságai vannak az egyetemes szolgáltatónak, és milyen következményekkel járhat, ha valaki jogosulatlanul veszi igénybe az egyetemes szolgáltatást.

Lakossági fogyasztónak minősül a villamos energia piacon:

1. az a felhasználó, aki a saját háztartása villamosenergia-fogyasztásának fedezésére vásárol áramot a villamosenergia-vételezésre kötött szerződés alapján. Ide tartozhat egy felhasználási helyet alkotó egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő, hétvégi ház, valamint a lakossági célra használt garázs is. Fontos feltétel, hogy az így megvásárolt villamos energiát a felhasználó ne jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenységhez használja fel.

2. az önkormányzati vagy állami bérlakásban, illetve szállóférőhelyen élők felhasználási helyeinek ellátása erejéig a helyi önkormányzat, továbbá az állami bérlakás vagy szállóférőhely üzemeltetője.

3. a közös fogyasztás tekintetében az a lakóépület, amelyben a műszakilag elkülönített, önálló lakások száma nagyobb, mint az épületben található önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma.

4. a közös fogyasztás szempontjából az a lakóépület is, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma megegyezik az épületben lévő önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek számával, vagy annál kevesebb, feltéve, hogy az adott felhasználási hely csatlakozási teljesítménye összesen nem haladja meg a 3x63 ampert.

a lakossági fogyasztó fogalma és jelentése a magyar villamos energia piacon

5. az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, annak belső egyházi jogi személye, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége – a továbbiakban együtt: jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség – a tulajdonában álló, egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő, hétvégi ház, valamint az ezekhez kapcsolódó garázs villamosenergia-ellátása tekintetében. Ennek feltétele, hogy az érintett lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy életvitelszerű lakhatását szolgálja. További feltétel, hogy az igénybe vett villamosenergia-szolgáltatással a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség ne végezzen gazdasági-vállalkozási tevékenységet.

FIGYELEM! Az egyetemes szolgáltató bármikor jogosult ellenőrizni, hogy az ügyfél valóban jogosult-e az egyetemes szolgáltatás igénybevételére. Ezt nyilatkozattételi felhívás keretében is megteheti.

Amennyiben az egyetemes szolgáltató ebben az ellenőrzési szakaszban azt állapítja meg, hogy az ügyfél jogosulatlanul veszi igénybe az egyetemes szolgáltatást, akkor a jogosulatlan igénybevétel időszaka alatt elfogyasztott energiát ellátási feláron számolja el. Ebben az esetben az egységár az adott hónapra vonatkozó átlagos tőzsdei másnapi órás piaci árnak felel meg.

Az egyetemes szolgáltató arra is jogosult, hogy a nyilatkozatot alátámasztó dokumentumokat bármikor bekérje.

Ha az egyetemes szolgáltató ebben a későbbi ellenőrzési szakaszban állapítja meg, hogy az ügyfél jogosulatlanul vételez egyetemes szolgáltatásban, akkor a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás időtartama alatt felhasznált energiát ellátási feláron kell elszámolni. Ez az adott hónapra vonatkozó átlagos tőzsdei másnapi órás piaci ár 120%-ának megfelelő egységárat jelent.

Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult ügyfél a felhívásban megjelölt határidőn belül, a megadott linken nem tesz nyilatkozatot, vagy a kért iratokat az egyetemes szolgáltató által meghatározott, legalább 15 napos határidőn belül nem küldi meg, akkor jogszabály alapján automatikusan egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználónak minősül. Ebben az esetben az egyetemes szolgáltatónak az erre az ügyfélkörre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.