A rendezvényen résztvevők megvitatták a mesterséges intelligencia lehetséges társadalmi, gazdasági és kulturális hatásait is. A konferencia szakmai diskurzusában kiemelt figyelmet kapott a készülő új MI nemzeti stratégia, mely több ponton is harmonizál a GVH korábbi javaslataival.
Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) és a Budapesti Metropolitan Egyetem június 26-án rendezte meg a „Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban, a globális világban?” című előadássorozat keretében „a Mesterséges intelligencia a társadalom és a gazdaság szolgálatában” című konferenciáját.
Az eseményen számos neves szakember, többek között Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos is előadást tartott.
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke előadásában bemutatta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal milyen lépéseket tett az elmúlt években a mesterséges intelligencia mélyreható ás átfogó megismerése, illetve megregulázása érdekében. „Mind a piacelemzésünkkel, mind a Microsofttal szemben lefolytatott eljárásunkkal, az elért kötelezettségvállalással az volt a célunk, hogy tényleges társadalmi értéket teremtő, jövőbe mutató eredményeket tudjunk felmutatni.” – mutatott rá a GVH elnöke.
Rigó Csaba Balázs hangsúlyosan felhívta a figyelmet arra, hogy „a globális technológiai cégek piaci hatalmat gyakorolnak, amit a mesterséges intelligencia alkalmazása csak tovább erősít. Mi fogyasztók az időnkkel, a figyelmükkel és az adatainkkal fizetünk.
Ebben az egyre inkább fojtogató helyzetben az állami hatóságoknak – így a GVH-nak is – különösen nagy felelősségük van abban, hogy megvédjék a magyar emberek érdekeit, illetve a hazai kis- és középvállalkozások piacra lépési esélyeit.” – szögezte le a GVH elnöke.
A Gazdasági Versenyhivatal 2024 őszén zárta le piacelemzését, melyben az MI fogyasztókra és piaci versenyre gyakorolt hatásait vizsgálta. Az elemzés keretében több fontos megállapítást is megfogalmaztak a GVH szakértői, emellett pedig számos javaslattal éltek a jogalkotó felé, mely javaslatok több tekintetben is harmonizálnak a hamarosan elfogadásra kerülő új MI nemzeti stratégia megközelítésével.
A GVH piacelemzése többek között rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása növelheti a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét, illetve a kis nyelvekre, így a magyar nyelvre alapozott öntanuló rendszerek célzott fejlesztése egy ország adatszuverenitása, adatbiztonsága és kulturális identitásának megőrzése miatt kiemelten fontos tényező.
A GVH emellett 2025. május 30-án zárta le a Microsofttal szemben folytatott versenyfelügyeleti eljárását is. A globális technológiai cég az eljárás eredményeként vállalta, hogy 10 milliárd magyar szóból álló – megfelelően előkészített – adatállományon tanítja mesterséges intelligencia alapú rendszereit.
Rigó Csaba Balázs ezzel kapcsolatban a csütörtöki konferencián kiemelte: „Célunk, hogy eljárásainkkal, fellépéseinkkel tényleges, a fogyasztók számára is érzékelhető társadalmi hasznot tudjunk teremteni, különösen az olyan nagy technológiai vállalatokkal szembeni ügyekben, melyek kvázi a fogyasztók teljes körére hatással vannak.”
Hozzátette: „A Microsoft vállalása jelentősen javítani fogja a magyar fogyasztók felhasználói élményét és megkönnyítheti a hazai kkv-k számára a technológia integrálását mindennapi működésükbe
