A PwC Magyarország friss tanulmánya szerint már 10%-os piaci penetráció mellett is érezhető környezeti megtakarítás realizálható, míg 50-70%-os elterjedtségnél Budapest belvárosában öt év alatt akár 200-300 milliárd forintot lehetne megspórolni. A csomagolások újrahasználata így nem csupán a globális hulladékválságra jelentene megoldást, de számos gazdasági és társadalmi előnnyel is járna.
A kutatás eredményei új megvilágításba helyezik a csomagolás jövőjét:
A globális hulladéktermelés 2050-re megduplázódhat, elérve a 3,8 milliárd tonnát évente, szemben a 2023-as 2,1 milliárd tonnával. A fejlett országokban az egy főre jutó hulladék meghaladja a 800 kg-ot évente, és ennek 25%-a csomagolásból származik.
A hulladékgazdálkodás költségei jelenleg évi 360 milliárd dollárt tesznek ki, ami 2050-re 640 milliárd dollárra nőhet. A hulladéklerakók kapacitásigénye 25 év alatt több mint 20 milliárd tonnával emelkedhet.
A tanulmány részletesen elemzi a különböző csomagolóanyagok környezeti hatásait – megdöbbentő adatok mutatják az újrahasznosítás alacsony mértékét.
A műanyag csomagolások a globális piac 40%-át teszik ki, de mindössze 9%-uk kerül újrahasznosításra. Ezzel szemben a papír csomagolások újrahasznosítási aránya az EU-ban 80% felett van, de az csak korlátozottan tartható körforgásban. Az üveg és alumínium végtelenszer újrahasznosítható, de gyártásuk energiaigényes.
A PwC komplex geolokációs modellezéssel vizsgálta meg, hogyan működhetne egy valós újrahasználati rendszer Budapesten, amely háztartási szinten gyűjti be és tisztítja az üveg- és alumínium csomagolásokat.
Az eredmények azt mutatják, hogy már 10%-os piaci penetráció mellett is jelentős környezeti előnyök realizálhatók, míg 50-70%-os elterjedtség esetén a rendszer kifejezetten gazdaságossá válik, 90%-os visszagyűjtési ráta mellett pedig évente 4-500 ezer szemetesnyi hulladék lenne elkerülhető.
Az újrahasználható csomagolás tehát nemcsak környezetvédelmi, hanem üzleti lehetőséget is rejt: pilotprojektekben akár 40%-os tranzakciószám-növekedést tapasztaltak az érintett boltokban.
Az átállást az EU új Csomagolási és Csomagolási Hulladékról szóló rendelete (PPWR) is ösztönzi, hiszen 2026-tól szigorúbb elvárásokat támaszt, előírva az újrahasználható csomagolások arányának növelését és az újratöltő állomások bevezetését.
A fenntartható csomagolások piaca 2034-re elérheti a 400 milliárd dollárt, ami a teljes piac 25%-a lesz.
A PwC reprezentatív felmérése szerint a magyar lakosság 88%-a kritikus vagy fontos problémának tartja a műanyaghulladék kezelését, és több mint fele hajlandó lenne 5-15%-kal többet fizetni a fenntartható termékekért. Az alternatív lehetőségek viszont nem eléggé ismertek vagy elérhetők (a fogyasztók 37%-a ismeri a repoharat).
„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni” – mutatott rá Molnár Léna, a PwC kutatásának szakmai vezetője.
A környezetbarátabb csomagolásoknak köszönhető CO2-megtakarítás 2-11 ezer gépjármű éves kibocsátásával egyenértékű lehet. A szolgáltatás havi 5000-6000 forintból, szélesebb körben elterjedve akár havi 3000 forintból is működtethető lenne a felmérés szerint.
