A döntés nem okozott meglepetést: megfelelt az elemzői várakozásunk és a konszenzusnak. A Tanács ma nem tárgyalt más opcióról és egyhangú döntés született.

A szokásoknak megfelelően az ülést Virág Barnabás alelnök által tartott sajtótájékoztató követte, melyen a jegybank tisztviselője ismertette a döntés hátterét és az Inflációs Jelentés főbb megállapításait és az MNB legfrissebb előrejelzéseit.

A jegybank legfrissebb előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,0–4,5 százalék közötti infláció várható. Az infláció 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat. A hazai GDP várakozásuk szerint 2024-ben 2,0-3,0 százalékkal, 2025-ben 3,5–4,5, majd 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül.

Az alelnök elmondása szerint júniustól új szakasz kezdődik a hazai monetáris politikában, melyben érdemben szűkül a jegybank mozgástere a további lazításra. A közlemény utolsó mondata változott igazán: „a Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.”

A kommunikáció alapján az MNB élesen nem zárta le ma a kamatvágási ciklust, de a szűk mozgástér és az új szakasz kijelölése összességében jelzi, hogy minimális kamatcsökkentések várhatók az év hátralévő részében. Ezt elsősorban a globális kamatpálya magasan ragadása és a még nem kellően horgonyzott hazai inflációs várakozások indokolják.

Ez alapján az általunk várt magyar kamatpályájában nincs változás: a ciklusszerű sorozat helyett alkalmi kamatcsökkentésekre számíthatunk: kumuláltan 50 bázispontos, azaz összesen két 25 bázispontos csökkentést prognosztizálunk az idei év végéig. Így az év végi alapkamatszint 6,50 körül alakulhat. (Nagy János, makrogazdasági elemző)