A fogyasztási indikátor naptárhatástól megtisztított mutatója javult: 0,6 százalékkal emelkedett az éves index az idei első hónapban, havi alapon stagnált a volumen. Az éves index 13 hónap után lépett ismét pozitív tartományba. Az élelmiszer jellegű üzletek eladásai 0,2 százalékkal nőttek, a tartós cikkeké 0,9 százalékra csökkent, míg az üzemanyag-forgalom 4,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A kilábalás január után gyorsulhat. Egyrészt az üzemanyag-árstop okozta rendkívül magas tavalyi bázis a januári hónappal esik ki végleg, ami önmagában hozhat javulást az adatok terén. Másrészt a reálbérek újbóli, tényleges emelkedése is főként januártól esedékes, így valójában onnantól éreztetheti hatását a volumenek változása. A felívelést valamelyest lassíthatja az elmúlt időszakban megtapasztalt jóléti veszteségek következtében fellépő óvatossági motívum.
Ma reggel ipari termelési adatokat is közzétett a Központi Statisztikai Hivatal az idei első hónapra vonatkozóan. A termelés volumene éves szinten 4,1 százalékkal csökkent a munkanaphatással igazított adatok szerint. Az érték messze elmaradt az elemzői konszenzustól. Havi szinten az általános európai trendekkel párhuzamosan 1,1 százalékkal mérséklődött az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint.
A januári ipari termelési adat részleteit jövő héten ismerteti a KSH. A hivatal kommentárja szerint: „a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Mindössze három alágban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban.”. Kedvezőtlenül hat a hazai kibocsátásra az általánosan gyenge európai konjunktúra is. A tavaly őszig jól teljesítő autó- és akkumulátorgyártás továbbra is mélyen a kapacitásai alatt termelhetett. A termelési láncok akadozása miatt bekövetkező esztergomi Suzuki-leállás is csökkentette a kibocsátást.
A termelési kilátások rövidtávon továbbra is meglehetősen borúsak: a konjunktúraindexek egyelőre Európa-szerte csak minimális életjeleket mutatnak. Ezek közül kiemelendő a német gazdaság gyengélkedése: bár az elmúlt években lazult az együttmozgás erőssége, továbbra is meghatározó tényező az exportkeresletünk tekintetében.
Ellenben pozitívum, hogy az elmúlt időszakban a magyar BMI újra a fellendülést jelző tartományba emelkedett. Emellett középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint szintén az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik. A kedvező hatások kiaknázása azonban változatlanul leginkább a globális konjunktúra helyreállásának függvénye lesz.
Végül, de nem utolsó sorban az ipari adatokkal szoros összefüggésben álló áru-külkereskedelmi adatok is publikálásra kerültek. 2024. januárban az export euróban számított értéke 7,4, az importé 14%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg aktívuma 497 millió eurót tett ki, a mérleg 900 millió euróval javult az egy évvel korábbihoz képest. Az adat mindenképpen kedvezőnek mondható a decemberi kellemetlen meglepetés és főként a rendkívül gyenge januári ipar tudatában. (Nagy János elemző, ERSTE)
